Még a „békeidőben”, 2019 augusztusában volt lehetőségem New Yorkba utazni, mely látogatásra most is egy rendkívül különleges élményként tekintek vissza. A különlegesség mellett azonban a város különössége is nyilvánvaló, így jelen cikkben ezen különös elemekből mutatok be ötöt.
„Brutálisan hideg van!”
A New York-i járatunk 8 órával való halasztása miatt mindenre volt idő a brüsszeli reptéren, legyen az a reptér éttermi lehetőségeinek kipróbálása, a duty free üzletekben való bolyongás, a kápolnák és imaszobák felfedezése, illetve többek között egy magyar hölggyel való beszélgetés. A hölgy elmondása alapján gyakorlott utazó az Egyesült Államok felé, és amikor azt kérdeztem tőle, hogy rövid távon mi a leginkább furcsa szerinte az USA-ban, válasza nagyon meglepett, hisz azt mondta, hogy a légkondicionálók használatát tartja szokatlannak: „brutálisan hideg van!” – zárta rövidre. Elsőre nem vettem túlzottan komolyan, ismerek én ugyanis sok olyan személyt, aki a leggyengébb légkonditól már betegnek érzi magát, rohanva keresi a vattát a fülébe, illetve követeli a gép kikapcsolását.
Ez azonban tényleg más szint volt! Európában egy forró nyári napon a metrómegállókba lépve kellemes hűvös fogad, New Yorkban viszont a történet kicsit másképp alakul: a metrómegállókban semmilyen hűtés nincs (így a forróság jelentősen nagyobb mint az amúgy is párás, 30-35 fokos városi hőmérséklet), a szerelvényeken azonban körülbelül 15 fok lehet. Épp emiatt külön kapucnis felsőt vittünk magunkkal, tudva hogy még véletlenül sem lesz rá szükség az utcán, ám a metrón mindenképp. Hasonló történet zajlott le az egyetlen kicsit hűvösebb New York-i napunk során is:
a zuhogó eső miatt beléptünk egy fánkozóba felmelegedni, azonban bent hidegebb volt mint kint, a légkondi pedig pont ugyanúgy működött mint amikor az azt megelőző napon 35 fokot mértek 20 helyett.
Minden nagyon nagy
Aki valaha hallott vagy látott bármit ami az Egyesült Államokkal kapcsolatos, észrevehette hogy minden nagy: az épületek, az autók, az államok területei vagy épp az azok közötti távolságok. Bevallom, én sem számítottam arra, hogy Manhattanbe lépve majd két felhőkarcolót találok és egy sugárutat, de ami várt, az meghaladta az összes elképzelésemet. A fotók és videók ugyanis közelében sincsenek annak a grandiozitásnak, ami az utazót fogadja New Yorkban. Ez a fajta nagyság persze az épületeken túl másban is megjelenik, többek között az üdítőitalok méretében, melyeket a korábbi polgármester, Mike Bloomberg korlátozni is akart, ám végül az ötlete megbukott, Bloomberg pedig mémek sorozatává vált a lépés következtében. Európai szemmel nézve viszont egyáltalán nem tűnik drasztikusnak a Bloomberg által elképzelt lépés: a népszerű 7-Eleven boltokban például a Double Gulp ital mérete 1.5 liternek felel meg, a Big Gulp is közel 1 literes, míg az egyszerű Gulp is több mint fél liter üdítőt jelent a vásárló számára. Hasonló különbségek vehetőek észre európai és amerikai gyorséttermi összehasonlításban, ami megmutatkozik többek között a 840 kalóriát tartalmazó mekis csokis shake-ben is az amerikai üzletekben (ami amúgy kalóriaszámban két sajtburger és egy hamburger összegével egyezik meg).
Aki tehát szűk utcákra, kicsinyke autókra, apró falatokra, idilli és miniatűr jellegre vágyik, ne az Egyesült Államok felé vegye az irányt!
Eltérő negyedek? Inkább utcák!
New Yorkot öt nagy városrész (kerület) alkotja: Manhattan, Brooklyn, Queens, Bronx és Staten Island. Nyilvánvaló, hogy ezek egymástól merőben különböző hangulatú helyszínek, azonban én javasolnám minden utazónak, hogy ne szűkítse le utazását Manhattanre – még ha értelemszerűen ez a leginkább vonzó, illetve a legtöbb látványossággal is kecsegtető.
Érdemes ugyanis egy Yankees meccset – vagy az állatkertet – meglátogatni Bronxban, sétálni a parton a brooklyni Coney Island területén, adni egy esélyt a Queensben található éjszakai szabadtéri piacnak, esetleg kiélvezni a nyugisabb Staten Island kínálta lehetőségeket.
Persze különbségek a városrészeken belül is érezhetőek – talán mindenki hallott már a New York-i Olasz Negyedről (Little Italy), a Kínai Negyedről (Chinatown) vagy az egyre inkább népszerűvé váló és növekvő Koreai Negyedről (Koreatown). Mégis, a városban sétálva még inkább érezhetőek a különbségek, melyek sok esetben nem meghatározott kerületi eloszlásban, hanem egyszerűen csak utcák szerint alakulnak, így míg egyik percben pakisztáni üzleteket és éttermeket láthatunk, két pillanattal később már mexikói boltok vesznek körül, majd egy kelet-ázsiai piac kerül elénk. Ennek köszönhetően rengeteg különböző impulzus éri az utazót csupán néhány napon belül: a Queensben található szállásunk közelében kicsit úgy éreztem magam mint Szöulban (a Flushing nevezetű kerületben az ázsiaiak aránya 69 százalék, a latinóké 15, a fehéreké pedig 9), Brooklynban magyar boltot keresve egy rövid időre bepillanthattam a zsidó közösség mindennapjaiba, Coney Island esetében pedig nyilvánvalóan érződött a latin-amerikai hatás. Mindenki maga dönti el, hogy ez szimpatikus-e számára vagy sem, ám
rövid időre megtapasztalni egy izgalmas és pozitív élmény volt.
Bolondok háza?
Talán mind észleltük azt, hogy alapvetően minél nagyobb egy város, annál több a furcsaság. Ezekből Budapesten, sőt, a személyes élményeim alapján egyetlen nagyobb nyugati nagyvárosban sincs hiány, de mintha New Yorkban fokozottan lettek volna jelen. Néhány nap leforgása alatt láttam olyan nőt, aki a saját tusfürdőjével vitatkozott a metrón, fiatal ázsiai srácot, aki a levegővel bokszolt és őrjöngött (szintén a metrón), illetve szokatlan ruhákba bebugyolált férfit, aki a metró végállomására érve is nyugodtan aludt tovább. Oké, lehet igazából csak a metróval van gond. Viccet félretéve, sok a bizarr történés, nem csoda hogy a méltán népszerű Only in New York sorozatból már 33 epizód készült el, tele abszurdnál abszurdabb történetek összefoglalójával.
Ennek ellenére fontos megemlítenem, hogy semmilyen atrocitás vagy negatív élmény nem ért az ott töltött idő során. Az európai utazók körében nem ritkán merül fel a kérdés, hogy a város biztonságos-e. Az objektíven is látható, hogy a bűnözés mértéke az évtizedekkel korábbi viszonyokhoz képest jelentősen csökkent, és bár azt mindenkinek erősen javaslom, hogy hosszasan nézze meg az adott környék helyzetét mielőtt lefoglalja a szállását, továbbá tartsa be az alapvető (minden városban szükséges) óvintézkedéseket, viszont ne aggódja túl a biztonság kérdését. Turistaként amúgy is olyan, sokak által frekventált helyszíneken lesz dolga az utazónak, ahol valószínűleg nem találkozik a város árnyékosabb oldalával.
„A New York-i emberek olyan gorombák!”
Gyakran lehet hallani arról, hogy New York lakosai korántsem kedvességükről híresek, illetve nem feltétlenül örülnek a turistáknak. Azt figyelembe véve, hogy sok esetben őrült zsúfoltság volt tapasztalható a legnépszerűbb helyszíneken (például Times Square), a város pedig egyszerűen nyüzsög – legyen az vasárnap délelőtt, hétfő délután vagy kedd este –, talán nem meglepő hogy a város lakosai kissé türelmetlenebbek a helyi „szabályokat” kevésbé ismerő látogatókkal szemben. Személyesen azonban egyszer sem tapasztaltam negatív hozzáállást irányomba. Talán egyfajta „mesterkélt” üzleti etikett része is, de sok esetben az európainál sokkal kellemesebb hangulatú attitűdöt tapasztaltam, legyen az a bevándorlási hivatal ügyintézője részéről, a repülőtéri metró munkatársáról, esetleg egy kávézó vagy étterem dolgozójától.
Említésre méltó, hogy minden esetben „hogy vagy?” köszöntéssel fogadnak a szolgáltatók, ám az megmosolyogtató, hogy az „életem legjobb napja” és a „mindjárt öngyilkos leszek” skálán elhangzó bármilyen választól függetlenül ugyanaz a reakció érkezik, a gyors tiszteletkörök letudva, jöhet az üzlet.
Persze lehet azt mondani, hogy ez az érdeklődés korántsem őszinte (ami biztosan sok esetben így is van), de mégis egy olyan keretet szab, ami minőségibbé teszi az élményt a fogyasztó számára. Értelemszerűen látogatóként nem volt lehetőségem igazán mély kapcsolatba kerülni a város lakóival, ám az első benyomás egyáltalán nem bizonyult rossznak.
New Yorkban számos, Európától eltérő dolgot tapasztaltam, ezek közül néhány rokonszenvesnek tűnt, néhány pedig nagyon szokatlan volt a korábbi élményeimhez viszonyítva. Azt azonban biztosan tudom állítani, hogy összességében New York lenyűgözött, így mindenkinek javasolni tudom, látogassa meg a Nagy Almát. Van ugyanis valami igazság abban a csodás misztikumban ami körüllengi a város hírét!
A fotók a szerző tulajdonát képezik.
