(Kép forrása: mecenatura.mediatanacs.hu)
Sokan nem is tudták, hogy kis hazánkban is fedeztek fel őshüllőket. De nem, hogy csak felfedeztek, hanem a közel 20 éve kezdődött ásatások a paleontológus szakmán belül világhírnevet hoztak mind a hazai kutatók, mind pedig Magyarország számára.
Az erdélyi életművész
Már régebben, 100 évvel ezelőtt is találtak különböző dinoszauruszfossszíliákat báró Nopcsa Ferenc révén Erdély területén.
Leghíresebb lelete a Magyarosaurus, ami a nagytestű Sauropodák rokona,
azonban ez a faj, a 6 méteres hosszával nagyon kicsinek számít. Ez Nopcsa báró szerint az izolált zsugorodással magyarázható. Az elmélet lényege, hogy egy állatfaj elkezd zsugorodni, ha izolált környezetbe kerül. Ennek lehet az az oka, hogy egy szigeten ragad, vagy magas hegyek zárják el a külvilágtól.
Azonban Nopcsa báró leletei erdélyiek, így kis hazánkból, Trianon révén, eddig nincsenek leletek.
A konzerválódás
Hazánk mai élővilágát elnézve nehéz elképzelni, hogy 80 millió évvel ezelőtt, itt mindenféle ősszörnyeteg élt.
Hogyan is zajlik a fosszilizáció? A fosszilizáció lényege, hogy a szerencsétlen állat egy olyan területen hullik el, amely képes a tetemét konzerválni, és a ragadozók sem eszik meg. Ugyanis normális esetben a dögevők széthordják a tetemét, így nem marad meg az utókornak. Ezért találnak ott ősmaradványokat, ahol egykor iszapos, sáros vidék volt.
Iharkút az egykori Thetys óceán szigetekén régen ártéri vidék volt, így alkalmas volt arra, hogy megőrizze magában az egykori szubtrópusi élővilágot. Az iharkúti lelőhely a Kréta korban, azon belül is a Santoni korban keletkezett.
A növényevők
Több növényevő faj élt a Kárpát-medence 80 millió évvel ezelőtti területén. A Hungarosaurus, mely egy páncélos dínó, az egyik leggyakrabban előkerülő faj, és egyben az egyik legnagyobb is a maga 4 méterével. Ez a 4 méter, bár elsőre nagynak tűnhet, azonban a többi Ankylosaurushoz képest kicsinek számít. Ráadásul a testfelépítése is filigrán. Ez szintén az említett izolált zsugorodással magyarázható. A hazánk latin nevét viselő dínó különlegessége, hogy az olló technikájához hasonlóan szétvágta a táplálékát. A páncélos dinoszaurusz kategória nem egy nagy rejtély, ugyanis a faj a hátán pácéllemezeket hordott.
(forrás: szegedma.hu)
Kiemelkedő felfedezés volt az Ajkaceratops kozmai megtalálása, mely a Triceratops hazai rokona.
Hasonló dinoszauruszokat eddig csak Ázsiában és Amerikában találtak, ezért a tudósok úgy vélték, hogy nem hódította meg Európát. Az Ajkáról elnevezett dinoszaurusz könnyen felismerhető papagájcsőrszerű állkapcsáról.
(forrás: wikipedia.hu)
Harmadik növényevő fajunk a Mochlodon.
Csak Európában ismert. Először azt hitték, ez is lekicsinyedett állat a szigethatásnak köszönhetően, azonban a teljes körű csontszövettani vizsgálatok kimutatták, hogy a kis méret az összes egyedére jellemző volt, kivéve a Franciaországban talált rokonait.
A ragadozók
Az eddig felsorolt állatokra valaminek ugye vadásznia is kellett. Ebből következik, hogy éltek itt húsevő dinoszauruszok is.
Ilyen volt a Pneumatoraptor fodori, a Velociraptor iharkúti rokona, melynek testét tollak borították.
Igen, ma már megbizonyosodtak róla, hogy ezek a dinoszauruszok a közhiedelemmel és a Jurassic Parkkal ellentétben nem csupaszok voltak. De, ha a Velociraptorok elborzasztottak, a Pneumatoraptortól nem kell félni, mert még egy pulykánál is kisebb volt. Nevét onnan kapta, hogy csontjait légzsákocskák járták át.
(forrás: magyardinoszaurusz.hu)
Vadásztak itt nagyobb ragadozók is, az Abelisauridae theropodák, mely több fajt jelöl, azonban túl kevés csontot találtak tőlük, ahhoz, hogy konkrétan tudjuk, hogy mely fajhoz tartoztak.
A tápláléklánc csúcsán az 5 méteres Bauxitornis állt, így kijelenthetjük, hogy Magyarország területén is éltek nagytestű ragadozók, ha nem is akkorák, mint a híres T-rex.
Ragadozók vízen-levegőben
Nem csak szárazföldön vadásztak a növényevőkre. Halálos fenyegetés leselkedett rájuk mind a vízből, mind a levegőből.
A vízben a félelmetes 6 méteres Pannoniasaurus inexpectatus vadászott.
Ez egy moszaszaurusz volt, a ma élő gyíkok őse. Érdekes benne, hogy a moszaszauruszok jellemzően tengeri élőlények, ez a faj azonban alkalmazkodott az édesvízi élővilághoz. A moszaszauruszok a vizeket megosztották a krokodilokkal. Ilyen volt az Iharkutosuchus, mely csak 1 méter volt, viszont az örlőfoga révén úgy rágcsálta a táplálékát, mint az ember. Másik krokodil a közepes termetű Allodaposuchus. mely a krokodilok és az aligátorok közös őse. Különlegesség a Doratodon, mely a ma ismert krokodilokkal ellentétben a szárazföldön élt. Elnézve ezeket az állatok, jobb is, hogy ma nem úsznak szembe ilyenek a Balatonban!
A levegőt a Bakonydraco uralta, mely a tévhitekkel ellentétben nem számít dinoszaurusznak.
Amint az már feltűnhetett, az állatok a neveiket különböző magyar tájegységről kapták, ugyanis a szabály szerint a legújabb, addig ismeretlen fajt felfedezője nevezheti el tetszése szerint.
Így nem kell egészen Amerikáig elmennünk, ha időutazásra vágyunk a dinoszauruszok világába, elég Iharkútra látogatni, ahol a zöld-piros-sárga, T-Rex logós autók segítenek megélni a lehető legeredetibb Jurassic Park feelinget.
(forrás: magyardinoszaurusz.hu)
