Manapság elektronikus eszközök garmadájával körülbástyázva éljük az életünket. Térkép helyett GPS mondja meg, merre menjünk, ha eltévedtünk. Laptopon dolgozunk (vagy épp filmet nézünk, zenét hallgatunk), okostelefonnal kommunikálunk. Használjuk a munkában, a magánéletben, a kommunikációban, a szórakozásban, stb. Azt láthatjuk, hogy nagyon sok „kütyü” vesz minket körül – már akkor is, ha csak az otthonunkban lévőket vesszük számba.
Ebből az eszköztengerből ugyanakkor egyértelműen kiemelkedik egy, mely mára a technikával átszőtt világunk jelképévé vált: a mobiltelefon. Gyakran látjuk korábrázolásokban (illetve a mai világ kritikájaként) a képet, melyen embertömegek telefonjaikba mélyednek.
Jelenünk elsődleges kommunikációs eszköze az elszemélytelenedés szimbólumává vált.
Ugyanakkor a mobiltelefon (manapság a legtöbb már internet-hozzáféréssel)
kétséget kizáróan az egyik leghasznosabb szerkezet.
A társadalom egy jelentős részének nélkülözhetetlen; ma már számos funkcióval bír egy átlagosnak mondott darab is: naptár, ébresztőóra, rádió, fényképező, GPS, internet-hozzáférés, stb. Nem is beszélve a magasabb kategóriájú eszközökről. Ez azonban nem mindig volt így, a kezdeti készülékek leginkább csak a hívások lebonyolítását szolgálták. Súlyuk a 4 kilogrammot is elérhette. Ezenfelül kifejezetten drágák voltak, áruk 70-115 ezer forint között mozgott. (Maga a szolgáltatás sem volt olcsó: a belépési díj 75 ezer, a havi díj 6300 akkori forint volt az induláskor.) Összehasonlításként – hogy lássuk az arányokat – megemlíthetjük, hogy akkoriban egy Lada Samara ára 480 ezer forint körülre volt tehető. Érdekesség még, hogy a kezdetekkor nem csak az indított, de a fogadott hívások után is fizetni kellett.
De mióta is mobilozunk itthon? Több mint harminc éve, 1990-ben indult el Magyarországon (és ezzel elsőként Közép-Európában) a szolgáltatás az első kereskedelmi mobilhálózaton. Alább röviden áttekintjük a hazai kereskedelmi mobilhálózat fejlődésének főbb lépcsőfokait, illetve szánunk néhány gondolatot arra, hogy merre tarthat a mobilozás, illetve a kommunikáció.
Jelenleg a mobil előfizetések száma 11,7 millió és 11,8 millió között ingadozik, és az 5G-nél, azaz az ötödik generációs mobiltechnológiánál járunk. Mint fentebb említésre került, hazánkban 1990-ben indult el a szolgáltatás az első kereskedelmi mobilhálózaton. Ez 450 MHz-es rádiótelefon szolgáltatást jelentett, amit a Westel Rádiótelefon Kft. indított útjára. Ezt követte a 900 MHz-es sávban elindított második generációs (2G), GSM alapú szolgáltatás 1994-ben. Ez – többek között – jobb minőségű hangot, hangpostát, majd valamivel később az SMS küldésének lehetőségét biztosította. Az első SMS-t idehaza 1995-ben küldték el. (A mobilszámok 1998-ban változtak hatjegyűről hétjegyűre; a 450-es, 1G-s hálózat szolgáltatása 2003-ban szűnt meg.) A 3G-t 2005-ben indították el Magyarországon. Ez jó minőségű videotelefonálást, mobiltelevíziózást és gyors mobilinternetezést nyújt. A jelenleg legelterjedtebb technológia – a 4G – 2012-ben került bevezetésre, az NMHH adatai szerint 2019. negyedik negyedévben már a teljes belföldi mobilinternet forgalom 96,3%-a és a belföldön indított hívásforgalom 25,2%-a zajlott ezeken a hálózatokon keresztül. A 4G jellemzője – többek között – az elődjénél jelentősen nagyobb adatátviteli sebesség. Az ötödik generációs hálózat (5G) pedig jelenleg folyamatosan kerül kiépítésre az országban.
Mire számíthatunk a mobilkommunikációt illetően a jövőben? Jelenleg azt láthatjuk, hogy egyre gyorsuló ütemben növekszik a különböző internet alapú kommunikációs formák aránya az információcsere színterén. Igaz ez a hangalapú – illetve a videotelefonálás esetében képalapú – kommunikációra is. Manapság a hívások egy számottevő része zajlik így a hagyományos hálózat mellett: különböző alkalmazások által, illetve a közösségi média felületein/alkalmazásaiban is megtalálható már a hívás/videóhívás opció.
Az internet általi, a közösségi média felületein keresztül történő kommunikáció láthatóan már jelentős. Úgy tűnik, hogy ma a fiatalok nagy arányban a közösségi média szolgáltatásait igénybe véve tartják mobiltelefonon a kapcsolatot egymással. Magam is részt veszek egy kutatásban, mely a fiatalok kommunikációs szokásait vizsgálja, és a korai adataink is megerősítik ezt: a 14 és 25 év közötti korosztályban a social media általi és a (hagyományos) telefonhálózaton történő kommunikáció közel fej fej mellett állnak. Előbbihez természetesen ugyan hozzá tartozik a chat, email, stb., de én úgy látom – többek között személyes tapasztalat által –, hogy erőteljesen jelen vannak az ilyen felületekről indított hanghívások is.
Úgy gondolom, a jövőben folytatódik az interneten (sőt még specifikusabban: közösségi médián) nyugvó mobilkommunikációs formák térhódítása, ugyanakkor a hagyományos technológiák még jó ideig velünk maradnak.
