A boldogság mérése nem egyszerű feladat, hisz jogosan merül fel a filozofikus kérdés, hogy mi is a boldogság. Ennek ellenére bizonyos faktorok mentén mérhető, legyenek azok pénzügyi stabilitással, személyes szabadsággal, társadalmi biztonsággal és támogatottsággal, vagy más szempontokkal összefüggő elemek. Nem csoda, hogy született is igény a boldogság mérésére, mely jelenleg a globális boldogságjelentésben ölt testet. A jelentés a világ országait hasonlítja össze évente, figyelembe véve többek között a már említett anyagi és szellemi értékeket, ahogy azt is, hogy a megkérdezettek milyen érzelmeket éltek át a közelmúltban. Az idei mérés különösen is érdekes a COVID-19 járvány tükrében, nézzük tehát az eredményeket!
Cikkünkben a Visual Capitalist által végzett összesítés kerül bemutatásra, mely 149 ország 2018 és 2020 közötti eredményeit összegzi. Kezdjük Észak-Amerikával!
Észak-Amerika (illetve Közép-Amerika és a Karib-térség)
Észak-Amerika 6.1-es összesített eredménye 10 százalékkal előzi a globális átlagot, bár (ahogy gyakorlatilag minden kontinens esetében) erőteljes különbségek fedezhetőek fel az államok között. A legjobb eredményt 7.1-es osztályzatával Kanada érte el, mely ország globálisan a 14. – igaz 2019-hez képest öt pozíciót esett vissza. Javult az Egyesült Államok eredménye – 7-es osztályzattal közelíti Kanadát –, míg Mexikó 6.3-al szintén az átlag fölött található. Nem mindenhol rózsás azonban a helyzet, különösen nem Haiti esetében, mely globálisan csak a 143. Haiti 3.6-os eredménye az elmúlt 20 év mindössze 1.3 százalékos GDP növekedésének is köszönhető, miközben a politikai instabilitás, illetve a járvány okozta még nagyobb egyenlőtlenség sem adott sokat hozzá a lakosok boldogságához.
Dél-Amerika
A dél-amerikai emberek 7.3 százalékkal boldogabbak a globális átlagnál (5.9 pont), bár különösen idilli helyszínekről nehéz beszámolni. A legboldogabb emberek Uruguayban élnek, ahol Dél-Amerikán belül a középosztály is a legnagyobb (több mint 60 százalék), miközben extrém szegénységben a lakosság 0.1 százaléka él csak. Nem meglepő talán, hogy a legkevésbé boldog Venezuela: az ország túlzás nélkül egy gazdasági katasztrófában találta magát. Aki az okok és a jelenlegi helyzet tudományosabb összefoglalójára kíváncsi, ne az alábbi videót nézze, de aki egy kis „szórakozásra” vágyik, tekintse meg,
miként próbált egy híres utazó vlogger 100 amerikai dollárt venezuelai pénznembe (akkoriban 170 millió Bolivares (!)) átváltani. Őrület!
A legnagyobb javuláson a Venezuelával szomszédos Kolumbia esett át: az ország a szegénységi rátáját felére csökkentette az elmúlt évtizedben, miközben a bűnözési ráta is csökkent – különösen a néhány évtizeddel ezelőtti helyzethez viszonyítva.
Európa
16.4 százalékkal a globális átlag fölött! Bármennyit is elégedetlenkedünk, az európai emberek a legboldogabbak a világon (az élmezőny pedig szinte kizárólag európai országokból áll). Különösen is igaz ez az északi országokra, Finnországra (7.8 – globális első hely), Dániára (7.6), Hollandiára (7.5), Svédországra és Norvégiára (egyaránt 7.4 pont), de Svájc (7.6), Ausztria (7.3) Németország (7.2) is alapvetően boldog emberek hazája. Érdekes továbbá Horvátország esete, mely a legnagyobb növekedésen ment át a vizsgált időszakban, igaz az európai átlagtól még elmarad.
Horvátországhoz hasonlóan elmarad az európai átlagtól Magyarország is (6.0), mely a legkevésbé boldog nemzet a régióban (ám érdemes hozzátenni, hogy évtizedes viszonylatban a legnagyobb javulást produkálta).
Európai összehasonlításban a legrosszabb eredményt Ukrajna érte el (4.9), ami talán nem tekinthető különösen meglepőnek, látva az országot érintő biztonságpolitikai, gazdasági és egyéb konfliktusokat.
Közel-Kelet és Ázsia
Sem a Közel-Kelet, sem Ázsia többi része nem képes a globális átlagnál jobban teljesíteni – sőt, a Közel-Kelet 3.6 százalékkal (5.3-as átlag) még rosszabb eredményt is ért el. A régió a végletek színtere: míg például Izrael globálisan is az előkelő 12. helyet tölti be (7.2), illetve Szaúd-Arábia (6.5) is komoly előrelépéseket tett a közelmúltban, addig Afganisztán 2.5 pontjával a világ legrosszabb eredményét érte el, ahogy Jemen (3.7), Irán (4.7) és Irak (4.9) lakosai sem nevezhetőek boldogoknak.
Dél- és Kelet-Ázsia országai sem az élvonalban helyezkednek el, különösen nem India (3.8), mely a világon a 139. legboldogabb ország csak, a régióban pedig a legboldogtalanabb. Különösen jó eredményeket még a nyugati mércével is fejlett és tehetős országok sem értek el (Dél-Korea 5.9, Japán 5.8), igaz Óceániában mind Új-Zéland (7.3), mind Ausztrália (7.2) kiemelkedő eredményt produkált – Új-Zéland eredménye pedig elég is a globális kilencedik pozícióhoz.
Új-Zéland eredménye azért is említésre méltó, mert egyetlen nem európai országként szerepel a globális top 10-ben.
Afrika
Egy ilyen helyen nem is illik boldogtalannak lenni (Mauritius)
Talán erős lenne azt kijelenteni, hogy az afrikai emberek boldogtalanok, ám a felmérés mindenképp azt mutatja, hogy más térségekkel összehasonlítva Afrika országai adják a legrosszabb eredményeket (4.5, 18 százalékkal alacsonyabb a globális átlagnál). Mauritius az egyetlen ország, amely világviszonylatban top 50-be került (épp az 50. helyre), ám érdemes megemlíteni, hogy 1.2 millió lakosával az Indiai-óceánban található szigetállam korántsem egy átlagos afrikai ország reprezentációja. Minden bizonnyal a legrosszabb eredményt elérő, 2020 májusában 786 százalékos hiperinflációt megtapasztaló, globálisan utolsó előtti Zimbabwe sem a legmegfelelőbb viszonyítási pont, ám a nagyobb képet vizsgálva is azt láthatjuk, hogy az afrikai országok egyöntetűen a globális átlag alatt maradnak – legyen ennek okozója a gazdasági helyzet, a politikai instabilitás vagy épp a társadalmi forrongás.
A felmérés eredményeivel kapcsolatos vizuális összefoglalót, illetve további országok eredményeit ide kattintva érheted el!
