Karácsony Gergely szerdán délelőtt élő adást tartott Facebook oldalán, amelyben az ellenzék számos erős embere megjelent. Számukra ez egy olyan „fegyverpróba”, mint a 20. század eleji hatalmaknak a spanyol polgárháború. Ahogy ott az akkor új haditechnikát lehetett kipróbálni, úgy most a statisztikákat és a közvélemény-kutatások eredményeit lehet élesben tesztelni.
Karácsony Gergely államelméletről beszél, Márki Zay beszédre készül, Dobrev és Kunhalmi a háttérben
Karácsony kiemelte, hogy közel 100.000 aláírás gyűlt eddig össze. Ebből ugyan nem derül ki, hogy pontosan mennyi, de lehet következtetni. Összehasonlításként pár példa, hogy más népszavazásokon hányan érvényes szavazatot adtak le:
| 1997-es NATO csatlakozásról szóló népszavazás | 3.648.171 db |
| 2003-as EU tagságról szóló népszavazás | 3.648.717 db |
| 2008-as „háromigenes” népszavazás | 4.026.917 db |
| 2016-os betelepítési kvótáról szóló népszavazás | 3.643.055 db |
Forrás: Wikipédia
Ezekből a számokból jól kivehető, hogy az általuk népnek nevezett magyarok meglehetősen érdektelenek a népszavazással szemben. Ezúttal pedig nem lehet arra fogni, hogy azért csak ennyien írták alá, mert csak Pesten gyűjtötték az aláírásokat. Számos vidéki településen is standoltak, én magam is rendszeresen láttam az aláírásgyűjtőket Miskolc belvárosában.
A Fudan-ügyről szóló népszavazás viszont több önmagánál, hiszen előrevetíti azt, hogy milyen az ellenzék reális támogatottsága. Pár hónap múlva Magyarország megtartja a 2022-es országgyűlési szavazást, ami hatalmi szempontból a legfontosabb esemény. Azt eddig is tudni lehetett, hogy az eddigi közvélemény kutatások alapján ellenzék nem ért el akkora népszerűséget, mint amekkorát kellett volna ahhoz, hogy sikerként könyvelhessék el a következő választási eredményeket. Számukra viszont az igazán aggasztó az, hogy még a közvélemény-kutatásokat is alulmúlta a népszavazási aktivitás.
A Fudan-ügyről szóló népszavazást szinte csak ellenzéki szavazók írják alá, ahogyan a betelepítési kvóta esetén is sokkal több jobboldali, konzervatív szavazó vett részt, mint mondjuk liberális. Ennek az egyszerű oka az, hogy az emberek nem akarják a szavazatukkal legitimálni a velük szemben álló oldal által kezdeményezett népszavazást. Ha ezt vesszük alapul, akkor az ellenzék most valóban jól látja a helyzetet, és már most eldőlt, hogy a következő választásokon sem tudnak kormányt alakítani.
Ez nekik azért óriási kudarc, mert ezen a választáson már nem mondhatják, hogy diktatúra van, hiszen Budapesten és sok más városban ellenzéki polgármester van, szóval ők is hatalmi pozíciókat tudhatnak magukénak, márpedig egy igazi diktatúrában ilyen szó sem lehetne.
Ez jól kivehető Karácsony Gergely beszédéből: már nem említett diktatúrát, mindössze azt állította, hogy ez nem igazi demokrácia.
Másrészt most már együtt indulnak a legnagyobb ellenzéki pártok a választásokon, ezért arra sem foghatják a számukra elkeserítő eredményeket, hogy a több ellenzéki párt egymás elől veszi el a szavazatokat, ezért érvényesülnek a kormánypártok.
Ezen következtetéseket levonva tehát egyáltalán nem meglepő, hogy a népszavazás ügyében mind a hat párt delegált ismert politikusokat a mai élő adáshoz, hiszen fontos, hogy egységet és erőt mutassanak. Számukra most minden egyes leadott szavazat a népszavazáson létkérdés, hiszen Fudan-ügy az ellenzéki összefogás választási évnyitója, és többet nyom latba, mint bármilyen közvélemény-kutatás.
