Gyerekkoromban egy mátraházi családi üdülés alkalmával úgy ismerkedett össze velünk egy szintén ott telelő, nálam kicsit idősebb kisfiú, hogy szigorú arccal édesanyámra nézett, és ezt mondta: Már régóta figyellek benneteket! Ez azután szállóige lett nálunk, és most ez jutott eszembe, amikor megint előkerült valahogy a hírekben Ron DeSantis. Már régóta figyelem… És nagyon bírom a fickót.
Az amerikai sajtóban meglehetősen elfogadott nézet, hogy a republikánus politikusok közül valószínűleg Trump (bár ő persze szigorúan véve nem republikánus és nem politikus), DeSantis, Ted Cruz, Tom Cotton, Marco Rubio és Josh Hawley szállnak majd versenybe az elnökjelöltségért. Azt gondolom, mindennek ellenére (és a mindennek nagyjából a bárdolatlanságot és kiszámíthatatlanságot értem) Trump nem volt rossz elnök. Bár ez borzasztóan népszerűtlen álláspont, azért nálam sokkal nagyobb emberek is ezen a véleményen vannak, például Michel Houllebeck francia író, aki szerint Trump egyenesen a valaha volt legjobb elnök, ahogyan azt egy 2019-es, a Harper's magazinban fordításban megjelent véleménycikkében kifejtette. Viszont Trump ideje valószínűleg lejárt, több okból, és a szavatosság lejártát a capitoliumi zavargás és az annak előidézésében játszott, vitatott mértékű szerepe csak tetézi. A többi valószínű jelölt közül szerintem kimagaslik Ron DeSantis, legalábbis egy külföldi szemével nézve.
Először is: fiatal. 1978-as születésével a többi valószínű republikánus vetélytárs közül Josh Hawley után a legfiatalabb. Nem egy sármőr, és nem vadítóan jóképű, de azért nem néz ki rosszul. Bár alsó-középosztálybeli családból származik, az USA top egyetemeire verekedte be magát. Előbb a Yale-en végzett történelem szakon, méghozzá éltanulóként, és az egyetem baseball csapatának kapitánya is volt, majd a Harvardon szerzett jogi diplomát.
Még harvardi joghallgató korában tartalékos tengerésztiszti kinevezést szerzett, elvégezte a tengerészeti jogi akadémiát, majd a Magyarországon is vetített filmsorozatból ismert JAG-nél (Judge Advocate General Corps, a haditengerészet Legfőbb Katonai Ügyészsége) szolgált hadnagyi rendfokozatú ügyészként. 2006-ban a Guantanamót felügyelő parancsnoksághoz került, és részt vett az ott fogvatartottak elleni vizsgálatokban. 2007-ben Irakban szolgált a jogi tanácsadójaként, hogy csak néhány érdekesebb epizódot említsünk katonatiszti karrierjéből. DeSantis 2010-ben szerelt le az aktív szolgálatból, miután rengeteg kitüntetést szerzett, többek között bronz csillagot. Az USA-ban a katonai hivatás, persze a szélsőségesen liberális kisebbséget leszámítva, még mindig nagy társadalmi elismertséget élvez, és abszolút pluszpontnak számít a választók szemében, ha valaki fontos közhivatalra pályázik. Rajta kívül csak Tom Cotton dicsekedhet katonai előélettel.
DeSantis politikai pályájának első fontos állomása 2013-ban volt, amikor republikánus színekben kongresszusi képviselőnek választották, és újra is választották, így 2018-ig maradt képviselő. Közben 2015-ben elindult a floridai szenátori helyért, miután a posztot akkor betöltő Marco Rubio az elnökjelöltsége miatt úgy volt, hogy nem indul újra, ám amikor Rubio jelöltsége kútba esett, és mégis versenybe szállt az újraválasztásért, DeSantis lemondott a jelöltségről.
Bár ez a többi, fentebb felsorolt reménybeli elnökjelöltről elmondható, Trumppal ellentétben DeSantis komolyan vehetően hívő konzervatív. Olasz katolikus családból származik, nős, három gyermeke van, és sosem vált el. Ellentétben a magát katolikusnak mondó Bidennel, ellenzi az abortuszt, és olyan teljesen a józan észnek megfelelő törvényeket szentesít Floridában, mint hogy kiskorúak esetében csak szülői beleegyezéssel végezhető el a terhességmegszakítás. (Ezért a lépéséért a floridai katolikus püspöki konferencia nyilvános levélben mondott neki köszönetet 2020-ban.)
Josh Hawley és Ted Cruz is jól kezeli a médiát, jól tud érvelni, és határozott, egyértelmű álláspontokat képvisel. Velük ellentétben azonban DeSantis nem követte azt a „hibátˮ, hogy a 2020-as elnökválasztás eredményének kongresszusi jóváhagyása ellen szavazott volna. Persze leginkább azért, mert akkor már két éve Florida kormányzója volt, de a lényeg, hogy a neve nincs ott azon a balos média és a demokraták által kreált nyilvános szégyenpadon, amelyre két vetélytársa felkerült, lásd például a New York Times 2021-es cikkét. Persze DeSantis alapvetően trumpista, ezt sosem rejtette véka alá, mint ahogy abból sem csinál titkot, hogy a 2021. január 6-i eseményeket kissé árnyaltabban ítéli meg, meg az amerikai baloldal. Nemrégiben például nagy nyilvánosságot kapott az a kijelentése, hogy „január 6. az ő karácsonyuk,ˮ mármint a washingtoni és New York-i médiáé. „Addig fogják masszírozni ezt a témát, amíg csak lehet, hogy mindenkit megpróbáljanak besározni, aki bármikor támogatta Donald Trumpotˮ – mondta a floridai kormányzó.
Óriási előnye a többi potenciális kihívójával szemben, hogy kormányzóként bizonyságot tud tenni arról, és ezt szerintem eddig egyértelműen meg is tette, hogy képes jól irányítani egy államot. Két terület is van, ahol DeSantis látványosan nem volt hajlandó engedményeket tenni a szövetségi kormányzat és a woke liberális fősodor nyomásának: a Covid járványkezelést és a gender agendát illetően. Florida államban volt a legkevesebb korlátozó intézkedés a világjárvány kitörése óta, és DeSantis világossá tette, nem fogja lezárni az államot, és nem fogja ellehetetleníteni az ottani vállalkozásokat és az emberek megélhetését valamint nem fog hozzájárulni, hogy a munkáltatók kötelezővé tegyék az oltást az államban. Határozottan szembement a kötelező maszkviselést elrendelő szövetségi és helyi szabályokkal, például a szülők jogait rögzítő olyan jogszabály aláírásával, amely megtiltja az iskoláknak, hogy maszkhordásra kötelezzék a gyermeket. (A kötelező maszkhordás amerikai változatát egyébként úgy kell elképzelni, hogy három és négyéves ovisoknak is maszkban kell lenniük a csoportszobákban, például Washingtonban, és a szabadban fogyasztják el a kis ebédjüket meg uzsijukat, nehogy rettenetesen megfertőzzék egymást…) Miközben például New Yorkban tombol a járvány és lassan három maszkban és négy oltással lehet csak bárhová bemenni, a demokrata párti Alexandria Ocasio Cortez (röviden AOC) is a floridai Miamiben, maszk nélkül, egy teraszon sütkérezve pihente ki nemrégiben azokat a szigorú járványügyi szabályokat, amelyeket egyébként ő is hangosan támogat. Állítólag amúgy egyre több vállalkozás és ismert ember teszi át a székhelyét Floridába például Kaliforniából, a magas adók és a romló életminőség elől menekülve. 2021 júniusában Ron DeSantis aláírta azt a törvényt, amely megtiltja, hogy Floridában transznemű sportolók női versenyeken indulhassanak. „Floridában a lányok lánysportokban, a fiúk pedig fiúsportokban fognak a jövőben is versenyezni,ˮ jelentette ki nemes egyszerűséggel a kormányzó sajtótájékoztatóján.
Egy szó mint száz: DeSantis jó politikus, jó kormányzó, fiatal, jól néz ki, nincsenek botrányai, határozott és népszerű. Mi kell még?
