Az a békesség, amit akkor éreztünk, amikor szüleink esténként mesét olvastak fel nekünk, azt hiszem, örök emlék marad a lelkünkben. Túl a számos bizonyított pozitív hatáson, amit a gyermeki lélek és idegrendszer alapvető fejlődésére gyakorol, a kedvenc meséink felnőttként is örök emlékként és tudat alatti vezérfonalként kísérnek minket.
Az emberek igen jelentős hányada vizuális típus, képekkel és színekkel dolgozik az agya legkényelmesebben, könnyen jegyez meg konkrét rajzokat, azoknak legtöbb részletét könnyedén visszaidézi.
A gyerekek is igen magas százalékban tanulnak ily módon, és az illusztrációknak hatványozottan fontos szerepük van az ő életükben, hiszen nem (vagy csak lassan) tudnak olvasni.
A hallott szöveghez tehát igen fontos egy olyan élvezeti faktor társítása, mint az illusztráció. Nézzünk sorra a teljesség igénye nélkül pár művészt, akiknek alkotásai pillanatok alatt visszavarázsolnak minket gyermekkorunk esti meséinek pillanataiba.
Szegedi Katalin
A művésznő az Iparművészeti Főiskolán tanult alkalmazott grafika-könyvtervezés szakon. Pályájának indulása egészen sajátos volt, nem a gyermekkönyv illusztrációival, hanem a '90-es években debütált a tartottkártya lapjainak megrajzolásával lépett be a köztudatba. Helyezést értek el könyvei rangos versenyeken szerte a világod, díjazták már Olaszországban, az Egyesült Államokban, de még Dél-Koreában is. 2005-ben az Év Illusztrátorának választották.
Itthon legnépszerűbb munkái a Ludwig Bechstein-féle Az elvarázsolt királykisasszony, Petre Ispirescu A hegyek tündére c. műve.
Magyar szerző könyvéből pedig a legsikeresebb kiadás Szegedi Katalin rajzaival szinte egyértelműen a Tündér Lala.
Az illékony tündérvilág stílusa miatt ez nagyon testhezálló feladat volt a művésznőnek.
Népszerű rövid meséket is illusztrált, melyekben jellemzően egy oldalon kevés szöveg és mindent kitöltő, egész oldalas festmények vannak, ilyen például az Az imádság súlya vagy a Bűvészinas. Több mint 50 könyvet illusztrált 2007-ig, 2005-ig pedig 12 önálló kiállítása volt, egytől egyig sikeresek.
Kecses, vékonyka, sápadt és légies kis akvarellfiguráit sok kisgyermek szereti világszerte, de felnőttek számára is káprázatos élmény egy-egy Szegedi illusztrálta kötet.
Réber László
Örkény korának szépséges művész zsenije 1952-ben kezdett illusztrációkkal foglalkozni, és bár főként ebből az időből ismerjük alkotásait, az élettapasztalat, ami ehhez szükséges volt, akkor már régóta halmozódott.
A sokoldalú művész eredetileg sportolónak készült, olimpiai szintű gerelyhajító volt, később a II. világháborúban térképvázlatokat készített. Egészen 1948-ig orosz hadifogságban tört követ, borzalmas állapotban tért haza. Később a Szabad Száj és a Ludas Matyi karikaturistája volt. Dolgozott a Híradó-és Dokumentumfilmgyár munkatársaként is, mint rajzoló.
A Munkácsy-díjas és Szép Magyar Könyv-díjas művész munkái díszítik kizárólagosan az összes Fésűs Éva, Gerald Durrel és Lázár Ervin könyveit, így akinek a gyermekkorából nem maradt ki a Szegény Dzsoni és Árnika, a Maflázia, az Égig Érő Fű vagy a Családom és Egyéb Állatfajták, az biztosan találkozott már Réber meghökkentően furcsa, szórakoztató stílusával. Megpróbálta megragadni, hogyan látja egy gyermek a világot, hogyan szemlél formákat, mit tart szórakoztatónak, karikaturistaként pedig sokszor görbe tükröt tart a felnőttek felé.
Marék Veronika
Az Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakán végzett művésznő a sorban olyan szempontból kakukktojás, hogy műveit a képek mellett szövegileg is ő alkotja. Érdekessége, hogy az írónő kötetei világszerte igen népszerűek, megjelentek alkotásai már angol, német, spanyol, román, lengyel, szerb, koreai és japán nyelven is.
Tizenkilenc Boribon könyv és nyolc Kipp-Kopp mesekönyve jelent meg, ezenkívül számtalan diafilm és egyrészes mese fűződik a nevéhez, tervezett társasjátékot, de írt gyermekregényeket is.
Kedves, egyszerű, bájos formái könnyen megjegyezhetőek a legkisebbek számára, de mégsem "buták" vagy túl egyszerűek.
A rajzocskák partnerként kezelik a legkisebbeket is, a mesékben tere van az ötletelésnek, az interakciónak, és van idő a sorok között a beszélgetésre vagy annak kitalálására, vajon mi jön ezután.
Várnai György
A sorozat tiszteletreméltó rangidőse Munkácsy Mihály-díjas magyar grafikusművész, karikaturista, Balázs Béla-díjas rajzfilmtervező-rendező. Szintén a Szabad Száj és Lúdas Matyi karikaturistájaként vált ismertté, de filmjeivel is nagy sikert aratott a Cannes-i filmfesztiválon. Világszerte a fekete humor egyik legjobb képviselőjeként tartják számon, de sokunknak ezzel ellentétben a bájos és tűpontosan kidolgozott rajzi karakterei maradtak meg.
Számtalan filmet rajzolt, és olyan - valljuk be, felnőtt fejjel már szintén csodálatos - filmek között, mint a Tíz deka halhatatlanság, az Az öngyilkos, vagy A fegyver kirívóan szerepel mindenki kedvence: Frakk, a macskák réme.
Bizony, Bálint Ágnes szívet melengetően kedves Frakk kutyusát, ravasz Lukréciáját és bájos, puha, fehér kis Szerénke cicáját ugyanaz a művész keltette életre, mint aki a kor legikonikusabb karikatúráit is alkotta (mint a Béke Világtanács Vezetői vagy a Relativitás).
