Jelenleg a világ 130 országában fogadják el a TOEFL-t, és külföldi felsőfokú tanulmányok, vagy munka esetében általában ezt a vizsgát várják el a jelentkezőktől. A legjobb, hogy nem lehet rajta megbukni, hanem pontrendszeres, szöveges értékeléssel értékelik a vizsgázók teljesítményét. A négy rész alapjaiban megegyezik a megszokottal: szövegértés, hallott szöveg értése, beszédkészség, íráskészség. Minden résznél vannak kisebb nagyobb különbségek, amik sokkolóak lehetnek első hallásra, de valójában elég logikusak. A vizsgára személyesen és online is van lehetőség, de az online vizsgánál elég komoly elvárásoknak kell megfelelni. A szoba ajtajának látszódnia kell a kamerán, és mindent hangszórón kell hallgatni, mert fülhallgató használata tilos. A vizsga teljes időtartama alatt, egy koordinátor belép a számítógépbe, és online vezérli a programot, illetve végig figyel a kamerán keresztül. Letörölhető táblára lehet jegyzetelni, és az egyes részek között meg kell mutatni, hogy üres. Egy alkalom 220 euroba kerül, és 2 évig érvényes az eredmény hivatalos helyeken.
Minden feladatrész 30 pontot ér, melynek értékelése a következőképp történik:
- 0-14: alacsony
- 15-21: közepes
- 22-30: kiváló
A 120-as maximum pontszámból az egyes intézmények, vagy munkahelyek meghatározhatnak egy minimum pont értéket, amely alatt például sok esetben elutasítják a jelentkezést. Ez általában külföldi egyetemi jelentkezésnél szokott lenni, és ha van minimum érték, akkor az intézményenként eltérő lehet.
A TOEFL esetében nincs elkülönítve alap, közép, vagy felsőfokú teszt, ezért itt az elért pontszámot átszámítva tudjuk ellenőrizni tudásunkat. Bármilyen eredményre is számítanak a jelentkezők, ugyanazt a tesztet fogja megírni az A2-es és a C1-es tudású vizsgázó is.
A pontszámok alapján így alakul az eredmények átkonvertálása:
- 42-71: B1
- 72-94: B2
- 95-113: C1
- 114-120: C2
Mire lehet számítani az egyes részeknél?
A szövegértésnél négy cikk alapján kell kérdésekre válaszolni 60-80 perc alatt, ami elég sok időnek tűnik, de azért a feladatok sokszor trükkösek. Minden szöveg 4-5 bekezdésből áll, és általában valamilyen előadás, vagy tudományos cikk anyagát tartalmazzák, ezért a nyelvezet egy kicsit komplexebb. Egy cikkhez körülbelül 10 kérdés tartozik, de ennek többségében meghatározzák, hogy a válasz melyik bekezdésben van, így könnyebben és gyorsabban átlátható az egész. Bár a gyakorlófeladatok sokat segítenek, azért élesben mégis jobban izgul az ember és talán kicsit lassabban halad. Nekem a szövegértés közepén jött el az igazi pánik, amikor észrevettem, hogy az idő fele már bőven letelt, de én még mindig csak a második szöveget kezdtem a négyből. Ekkor jött az adrenalin, a gyorsolvasás, és a túlgondolást is el kellett engedni.
A hallott szöveg értése volt számomra a legegyszerűbb, mert a kérdések itt elég egyértelműek voltak. 4 szöveget kell meghallgatni, ami két ember beszélgetését rögzíti, és a szövegek alatt lehetett jegyzetelni. A kérdések főleg a beszélgetők szándékára kérdeznek rá, és az egész blokk körülbelül egy óráig tart. A blokk után van egy 10 perces szünet, és ilyenkor el lehet hagyni az asztal környékét, azonban ha nem érünk vissza időben, akkor érvényteleníthetik a vizsgát.
A következő szekcióban a beszédkészséget értékelik, és itt megadott témákról kell röviden beszélni a kamera előtt. A rendelkezésre álló idő nagyon rövid, hiszen a felkészülési idő 15 másodperc, majd 45-60 másodpercünk van egy téma kifejtésére. Ezt érdemes sokat gyakorolni stopperrel, mert abban a rövidke időben a szöveg lényegét el kell tudni mondani, vagy véleményt alkotni, mindössze 2-3 mondatban.
Az utolsó rész az íráskészség, ahol megadott instrukciók alapján kell egy rövidebb és egy hosszabb esszét megfogalmazni. Ezek a feladatok elég hasonlóak egymáshoz, szóval a gyakorló feladatok alapján nagyon könnyű felkészülni, hiszen az alapok ugyanazok minden vizsgán. A rövidebb szövegben két szerző ellentétes véleményét kell összehasonlítani, míg a másodikban több kijelentés közül kell kiválasztanunk, és megindokolni, hogy melyikkel értünk egyet.
Ha az idő lejárt, és beadtuk a feladatsort, körülbelül 5 napot kell várnunk az eredményre. A honlapra bejelentkezve nézhetjük meg az eredményt, és egy tájékoztató emailt is kapunk ha elkészült a javítás. Mivel az első két feladatcsoport tesztes, ezért ezek eredményét már rögtön a vizsga után megkapjuk, ami egy kicsit segít belőni, hogyan is sikerült a vizsga. A vizsgák eredményét hivatalosan elküldethetjük a kívánt intézményhez, illetve mindenki kap egy hivatalos dokumentumot online, ahol részletesen kifejtik az elért eredményt.
A felkészülésben nagy segítséget jelenthetnek Juva videói, ahol minden részhez konkrét tippeket, és vázlatokat kapunk. Amikor a vizsgára tanultam, mindig ezeket a videókat vettem alapul, és be is vált, mert pontosan olyan feladatok érkeztek amikről Juva beszélt, és így könnyebben vettem az akadályokat. Ha a jelentkezés, vagy akár már a vizsga előtt állsz, akkor megnyugtatásként mondom, hogy nem olyan ördöngős mint aminek némelyek lefestik, és pár nap felkészülés nagyon sokat tud számítani. A videók tényleg sokat segítenek, és ha egy vizsga nem sikerül, akkor akár pár napon belül mehetünk is a következőre. Hajrá!
Szerinted melyik a legnehezebb rész a nyelvvizsgákon?
