Sorozatom első részében egy hazai magánegyetem költségeit hasonlítottam össze egy német elit egyetemmel, egy kis segítséget nyújtva azoknak, aki külföldi tanulmányokon gondolkodnak, és a privát iskolákat részesítik előnyben. Ma a lakhatás változó költségeit, és az albérlethelyzetet szeretném megvizsgálni a fővárosban és néhány nagyobb európai városban. Ha megnyílik a lehetőség külföldi munkavégzésre, vagy akár csak a tanulmányaink idejére keresünk szállást, akkor is hasznos lehet jó előre utánanézni, hogy mire is számíthatunk az európai lakáspiacon.
Míg a pandémia miatt az elmúlt két évben voltak olyan periódusok amikor nagyon kedvező áron lehetett lakást bérelni, ez a tendencia mára már teljesen eltűnni látszik, és még az eddigi lemaradást is “behozták”. A fővárosi albérletárak tekintetében egyértelműen látszik a növekedés, és a szakértők szerint 2022-ben akár 10-15 százalékkal is emelkedhetnek a lakbérek.
Az elmúlt két hónap adatai alapján ma már átlagosan 160 ezer forintot kérnek el a lakástulajdonosok havonta. A legdrágább kerületek között a várnegyed, az ötödik, és a tizenkettedik kerületi szerepel, a legalacsonyabb lakbérért pedig egészen a tizenhetedik, huszonegyedik, vagy a huszonharmadik kerületig kell utazni. Az személyes preferencia és anyagi helyzet függvénye, hogy ki hol választ magának lakást, azonban a fővárosi havi átlag egy jó viszonyító tényező lehet a külföldi összehasonlításhoz.
Míg sokan már a 160 ezres lakbér hallatán is sokkot kapunk, addig ez a legtöbb nagy európai városban lakóknak szinte meg sem kottyan. Mielőtt elkezdenénk irigykedni: bár a kinti fizetések valóban sokkal magasabbak mint az itthoni átlag, a kinti lakbér is ezekkel együtt emelkedett. Érdekes példa, hogy az átlag német állampolgár havonta 900 euró körül költ a lakhatásra, ami átszámítva 337 ezer forintnak felel meg, így sokan a fizetésük 45-50%-át is a lakbérre költhetik, ahogy nálunk itthon is gyakori ez a jelenség. A legmagasabb árakkal Münchenben és Frankfurtban találkozhatunk, ahol egy kicsi garzonért is legalább 800-900 eurót, míg egy szobáért kb. 600 eurót kell fizetni.
Franciaországban is hasonló a helyzet: itt az emberek átlagosan 850 eurót költenek bérleti díjra, viszont a szobaárak “csak” 435 euró körül mozognak. Érdekesség, hogy ez az összeg pont 160 ezer forintnak felel meg, ami - ahogy már említettem - nálunk a teljes albérletpiac átlagát mutatja. A helyzet természetesen mindig extrémebb a nagyvárosokban, így Franciaország esetében Párizsra kell a legtöbbet félretenni, hiszen itt egy 1 szobás garzon átlagosan havi 1200 euróba, tehát nagyjából 450 ezer forintba kerül.
Bár mindenhol hatalmas különbségek vannak a nagyvárosok és a vidéki falvak között, Anglia talán az egyik legkiemelkedőbb ilyen tekintetben. Az átlagok vizsgálata egy kicsit közelebb hozza a témát, viszont be kell valljam, csak a történet kis részét fedik le, hiszen rengeteg tényezőt kell figyelembe venni egy-egy város megfigyelésénél. Londonról mindenki tudja, hogy az egyik legdrágább európai város, és ahogy várható, a lakhatás tekintetében is brutális árakat találkozhatunk. Egy 1 szobás belvárosi lakásért majdnem 2000 eurót (kb. 750 ezer forintot) kell fizetnünk havonta, míg a külvárosban már “potom” 1500 euróért (kb. 570 ezer forint) találhatunk egy garzont. Ezeket az elképesztő számokat hallva már érthetőbb, hogy miért döntenek olyan sokan az ingázás mellett.
A fent említettekhez hasonló a lakáshelyzet például Zürichben, Reykjavikban, Dublinban, Amszterdamban, és Koppenhágában is, melyek mind előkelő helyet kaptak a legdrágább európai városok listáján. Szerencsére nem csak ilyen extrém példákkal találkozhatunk, hiszen sok gyönyörű város van, ahol ennél jóval barátságosabb áron tudunk lakást bérelni. A lengyelországi Krakkó belvárosában például szintén 160 ezer forint körül mozognak az 1 szobás lakások, de hasonló a helyzet Zágrábban, Belgrádban és Szófiában is.
Ha egy egyetem, vagy egy jó álláslehetőség miatt kell kiköltözni, akkor persze nincs választásunk, és ha a legmegfelelőbb karrierlehetőség a legdrágább európai városban van, akkor sem érdemes feladni a dolgot. Pont az extrém albérlet helyzet miatt a nagyobb városokban jól kiépített metró és vasúthálózat segíti a bejárókat, illetve a szobabérlés is jó opció lehet, hiszen a havidíjak, és a kaució összege is sokkal kedvezőbb ilyen esetben. Érdemes körülnézni Facebook-on is, ugyanis ma már szinte minden nagyobb városból találhatunk csoportokat a kint lakó magyaroknak, és így talán még könnyebb is a keresgélés.
