A francia elnökválasztás első fordulója nem hozott különösebb meglepetést a végeredményeket illetően, a jelenlegi elnök Emmanuel Macron ugyanis nyerni tudott (27.85%), míg Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés jelöltje kicsit több mint 4 százalékos lemaradással lett a második (23.15%), így 2017-hez hasonlóan ők ketten mérkőzhetnek meg a második fordulóban. Az öt évvel ezelőtti választás fölényes (66% - 33%) Macron győzelmet hozott, a mostani azonban talán egy fokkal több izgalmat ígér – bár láthatóan nem a legkiélezettebb csatára kell számítani. Lássuk a vasárnap előtti várakozásokat!
Amint a Politico különböző közvélemény-kutatásokat érintő összegzése is mutatja, a Macron és Le Pen közötti 10 százalékos különbség egy éve szinte teljesen stabilnak mondható – sőt, ha két vagy három évre tekintünk vissza, akkor is hasonló eredményeket láthatunk, bizonyos esetekben még nagyobb Macron előnnyel. A jelenlegi elnök számára az egyetlen komolyabb megingás épp az első fordulót megelőzően jött, amikor átlagban 6 százalékosra csökkent az előnye, sőt, olyan felmérés is született, mely szerint Le Pen lemaradása 2 százalékpontra csökkent.
Fotó forrása: Politico
Így vágtak neki a jelöltek az első fordulónak – Macron és Le Pen kampányát alapvetően az óvatosság is jellemezte a közvélemény-kutatások ismeretében –, ami végül nagy áttörést nem hozott, kivéve a két hagyományosan nagy politikai tömb teljes bukását – a jelenleg párizsi polgármester Anne Hidalgo 1.7 százalékot kapott az egy évtizede országosan még meghatározó Szocialista Párt jelöltjeként, de a republikánus Valérie Pécresse is 5 százalék alatt maradt – , illetve a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon meglepően jó eredményét – aki a szavazatok közel 22 százalékának begyűjtésével (és a 18 és 34 év közöttiek körében elért első hellyel) közel is került a második fordulóhoz. Maradt azonban az öt évvel ezelőtti felállás (amit lényegében a franciák többsége nem akart), a jelölteknek pedig összesen két hetük maradt céljaik eléréséhez: nem meglepően a nehezebb feladat Le Penre hárul, akinek úgy kellene komoly arányokat gyűjtenie a kiesőkre adott szavazatokból, hogy a jelöltek jelentős többsége a Macron melletti (vagy Le Pen elleni) szavazásra buzdította sajátjait, miközben az első forduló előtti dinamikus növekedés is enyhült – az első fordulós eredmények nem különösen mutatták meg Le Pen erejét –, ahogy a szavazók egy részének ambícióját (és a fordulatban való hitet) a 2017-es fölényes Macron győzelem emléke is elvehette.
Forrás: LCI
Nem sokkal a választás napja előtt pedig nagyon úgy tűnik, hogy az olló alapvetően tovább nyílik, a hét második felében ugyanis visszatért az elmúlt évekre jellemző 10 százalékos különbség. Ezzel párhuzamosan érdemes megnézni az első forduló további jelöltjeire szavazók preferenciáját, ahogy azt is, hogy mit lépnek a távol maradók: egyelőre az ezen kérdéseket mérő kutatások sem feltétlenül biztatóak Le Pen számára, hisz még ha a várakozások szerint 10-ből 4 Mélenchon szavazó távol is marad az urnáktól, a többségük (39%) inkább Macront támogatná, ahogy az esetlegesen új szavazók körében is csak minimálisnak tűnik a Nemzeti Tömörülés jelöltjének előnye a jelenlegi elnökkel szemben (27% - 26%) – a részvétel pedig az első fordulóhoz hasonló lehet.
Forrás: Ifop Opinion
Egyfajta fordulópontot a szerda esti jelölti vita hozhatott volna, a 2017-es elég gyenge szereplés után pedig – amelyet később maga a jelölt is elismert túlzottan agresszív hozzáállása kapcsán – Le Pen most kampányát is átalakította a jobb felkészülés részeként. Mindazonáltal a francia elemzők többsége Macront látta meggyőzőbbnek (Le Pent most épp defenzív stratégiája miatt érte kritika), ahogy a tévénézők körében készült felmérések szerint is a jelenlegi elnök nyert, igaz Macront többen érezték arrogánsnak (50% - 16%), míg Le Pent inkább látták az átlagember problémáival jobban azonosuló jelöltnek.
Macron / Le Pen: les moments forts du débat de l’entre-deux-tours en 4 minutespic.twitter.com/nhKJgWABM7
— BFMTV (@BFMTV) April 21, 2022
A második forduló előtt meglehetősen biztosnak tűnik tehát Macron újabb győzelme (az Euractiv például 99.2%-ban várja a jelenlegi elnök újabb mandátumát), aki úgy nyerhet ismét, hogy a franciák csak 41 százaléka elégedett munkájával, míg 58 százalékuk elégedetlen.
Forrás: Ifop Opinion
Mindemellett bármennyire is furcsának tűnik, a vasárnapi választások talán nem a legmeghatározóbbak a francia politikában 2022-ben, idén ugyanis országgyűlési választásokra is sor kerül, amely a várakozások szerint sokkal nagyobb izgalmakat és fordulatokat hozhat a mostani elnökválasztáshoz képest.
Kiemelt fotó: Ludovic Marin / AFP
