Az elmúlt néhány évben egyre többet hallunk egyes óriáscégek fenntarthatósági törekvéseiről, tudatosabb csomagolás használatáról, és úgy általánosságban azokról a lépésekről, amiket a környezetvédelem jegyében vezettek be. Joggal merülhet fel a kérdés azonban, hogy lehet-e fenntarthatóságról beszélni egy olyan gyorsétteremláncnál, mint például a McDonald’s, melynek világszerte kb. 30 millió látogatója van minden nap, és több mint 1,5 millió tonna szemetet termelnek évente. Zöldre mosás és látszat cselekvés, vagy környezetvédelmi fordulat és eredményes reform?
Egy ilyen témának mindig két oldala van, hiszen ha azt nézzük honnan indult az étteremlánc, és most hol tart környezetvédelmi szempontból, akkor mindenképp pozitív változásokat figyelhetünk meg. A műanyag evőeszközök, szívószálak, pohártetők papírra cserélésével, évi 59 millió darab nem lebomló szemét kerül ki a hulladék körforgásból. A cég 2018-as vállalásában kötelezte el magát a környezettudatosság mellett, és céljuk, hogy 2025-re minden csomagolásuk újrahasznosított anyagokból készüljön. Bár valóban ígéretesnek hangzik az elhatározás, ez tűnik a minimumnak, miután kiderült, hogy 4 évvel ezelőtt a McDonald’s éttermek 90%-ában egyáltalán nem gyűjtötték szelektíven a hulladékot, miközben többet termeltek mint bármelyik másik gyorsétteremlánc a világon.
További érdekesség, hogy néhány hónapja nyílt meg a márka első “net-zero” étterme, napelemekkel, esővíz gyűjtővel, és szél turbinákkal, de a jól hangzó újítások inkább túlzott erőlködésnek hatottak, amelyek csak a figyelmet kívánták elvonni a jóval nagyobb és sürgető problémákról. Nem sikerült sokakat megvezetni, hiszen egyre többet szólalnak fel a gyorséttermek “értelmetlen” fenntarthatósági törekvései ellen, és szorgalmazzák ezen üzleti modell átalakítását - de ehhez jó mélyre kell ásni.
“McDonald’s plan is greenwashing, plain and simple … while it’s important to consider and focus on and reduce operational impacts … supply chain management is of the most importance”
“A McDonald’s terve szimplán a zöldre mosás … míg valóban fontos az üzemeltetési költségek csökkentésén gondolkodni, az ellátási lánc irányítása a legfontosabb”
Jim Walsh, a Food and Water Watch senior elemzője
Nem csak a McDonald’s került a sajtó és a fogyasztók kereszttüzébe: a Burger King és a Taco Bell is kapott hideget- meleget a hangzatos, de az összképet tekintve jelentéktelen változtatásaik miatt. Ha ezek az éttermek valóban hatékony lépéseket kívánnak tenni a klímaváltozás ellen, akkor egy olyan dolgot kellene megváltoztatni, ami a védjegyükké vált: a menüt.
Talán meglepő lehet, de
a McDonald’s éttermek környezetszennyező “ereje” 80%-ban az ellátó láncból, azon belül is az állati eredetű hozzávalók előállításából fakad.
A húsipar alapvetően is a teljes élelmiszeripar kibocsátásának több mint feléért felelős, nem beszélve a tömegtenyésztés egyéb negatív következményeiről. Emiatt sokan azt szorgalmazzák, hogy a gyorséttermek választékának nagy részét növényi eredetű termékekkel helyettesítsék, amire - valljuk be - nincsen sok esély.
A vegetáriánus burgerek, és a vegán opciók már sok helyen megtalálhatóak, de nyilvánvaló, hogy a McDonald’s nem a salátája miatt lett híres és a hús kivonása a menüből a márka összeomlásához vezetne. Mégis mit lehet akkor tenni, ha a hús kivonása nem minden esetben lehetséges? Mivel a károsanyag kibocsátás és a vízszennyezés jelentik az egyik legnagyobb faktort, a
kisebb, fenntarthatóbb farmok szerződtetése, és a tömegtermelők lecserélése lehetne az egyik legfontosabb lépés. Ezzel a kisebb gazdaságok is versenybe szállhatnának a piacon, és az általuk használt alapanyagok minősége is jelentős mértékben javulna.
Egy ilyen mértékű változtatás azonban nagyban megnövelné a költségeket, és ezzel együtt átalakítaná az étteremlánc jellegét. A szakértők szerint nincs egy konkrétan járható út, amit ezeknek a cégóriásoknak követniük kellene, hiszen nagyon sok dologban kellene változtatni, és valószínűtlen, hogy az étteremláncok önként elindítanák a folyamatot. Sokak szerint, ha a hulladék kibocsátás és a károsanyag kibocsátás mértéke állami/globális szabályozások alá esne, akkor a szankciók miatt több cég kényszerülne a jelenlegi ellátási lánc fenntarthatóbbá tételére.
Bár ez még nem tűnik valószínűnek rövid távon, a nyomás egyre növekszik a fogyasztók és a kritikusok által is. A gyorsétteremláncoknak hamarosan ki kell dolgozniuk egy olyan tervet, amely túlmutat az éttermi energiahasználat csökkentésén, és az újrahasznosított csomagolások használatán. A pozitív változás látható, de hosszú távon ennél már több kell.
Forrás:
https://grist.org/food/beyond-greenwashing-how-restaurants-could-actually-address-climate-pollution/
