Február 24-e óta a hírportálok és az emberek figyelmét elsősorban a mellettünk zajló véres és elhúzódó orosz-ukrán háború köti le. Mindemellett nem lehet elfeledkezni arról sem, hogy a világban jelenleg is több, a nemzetközi közösséget érintő fegyveres konfliktus zajlik, melyek rengeteg emberéletet követenlek. Ezek közül a legismertebb a palesztin-izraeli konfliktus, melynek jelentősége egyértelmű, hiszen rengeteg állam érintett stratégiai, gazdasági, politikai vagy egyéb okok miatt.
A konfliktus kezdetei
A palesztin-izraeli konfliktus története a 19. század végéig nyúlik vissza, amikor elkezdődött a zsidók nagy mértékű bevándorlása a Szentföldre. A 20. század közepéig egyre nőtt a viszály, észlelhető volt az arabok és a zsidók közötti egyre erősödő feszültség, folyamatosak voltak az erőszakos összetűzések, aminek okai a területi viták és a világszerte terjedő antiszemitizmus voltak.
Kép forrása: index.hu
Izrael Állam létrejötte és az arab-izraeli háborúk
A fordulópontot az jelentette, amikor a zsidó nemzeti mozgalom 1948. május 14-én kimondta az ország függetlenségét, így létrejött Izrael Állam. Ezután a zsidók és az arabok között visszafordíthatatlan lett az ellentét, elkezdődtek az arab-izraeli háborúk, melyek évtizedekig tartottak.
A konfliktust fokozta, hogy Jeruzsálem az USA támogatását élvezte, így a hidegháború szempontjából is kiemelt jelentőségűvé vált a térség.
Kezdetben az izraeliek megerősítették határaikat, sőt, területeket is tudtak szerezni az araboktól. Az 1960-as években azonban egyre erősebbé vált az arabok közötti együttműködés, így Izrael legfőbb prioritásává a határvédelem vált. 1967-ben Izrael azonban megelőző csapás néven támadást indított a palesztinok ellen, aminek eredményeképp megsemmisült az arabok fegyveres erőinek jelentős része, súlyos anyagi, személyi és területi károkat szenvedtek. A folyamatos háborúk, az ,,adok-kapok” az 1980-as évekig folytatódott.
Kép forrása: mult-kor.hu
Az intifádák
Az 1980-as évek második felére az izraeli túlerő egyértelművé vált, a palesztinok képtelenek voltak többé összeszedett támadást indítani Izrael ellen, így katonai erő hiányában megkezdődött az első intifáda, azaz az Izrael elleni palesztin felkelés. Ezt leginkább puritán módszerek (kődobálás, kisebb utcai harcok, gyújtogatás…) és az izraeli termékekkel szembeni bojkott jellemezte. 1993-ban ugyan megkötötte a két fél az oslói megállapodást, de ez nem hozott hosszútávú megoldást, hiszen a palesztin felkelés rövid időn belül folytatódott, ezt nevezik második intifádának. Ez sokak szerint még a mai napig tart, de elfogadottabb az a tény, miszerint 2015-ben egy új terrorhullám indult meg.
Napjainkban
2015-től ismét folyamatosak a különböző terrortámadások, felkelések.
A két fél közötti kapcsolatot nem segítette az sem, hogy Donald Trump, volt amerikai elnök, elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának.
Az indulatok 2021 májusában ismét a tetőfokára hágtak Jeruzsálemben, amikor Izrael egy legfelsőbb bírósági döntés alapján palesztin civileket kezdett kilakoltatni Jeruzsálemből. A kilakoltatásokra válaszolva a palesztinok tüntetésekbe kezdtek, mire az izraeli erők megtámadták az Al-Aksza mecsetet, ami az iszlám vallás 3. legszentebb épülete. Ezek után folyamatossá váltak a fegyveres- és rakétatámadások.
Alig 10 nap alatt több, mint 200 palesztin és izraeli halt meg, ennek negyede gyerek volt.
A hihetetlen erőszaknak a május végi tűzszünet vetett véget. Alig egy évvel később -immár az orosz-ukrán háború árnyékában- ugyanazon a helyen, szinte napra pontosan ismét megkezdődtek a harcok az izraeli rendőrök és a palesztinok között. Sajnos mai napig mindennaposak Jeruzsálemben és környékén a lövöldözések, a gyilkosságok a két tábor között; az ENSZ szerint nem valószínű, hogy a közeljövőben megtörténik a békekötés az izraeliek és a palesztinok között.
Kép forrása: trendmagazin.hu
Az orosz-ukrán háború hatása
A szomszédunkban zajló háború hatásai világszerte érzékelhetőek.
Arra ugyan nincsen semmi bizonyíték, hogy az orosz-ukrán háború befolyásolja-e az izraeli-palesztin fegyveres konfliktust, de az izraeli-orosz kapcsolatokra mindenképpen döntő befolyással bír.
Izraelnek nagyon érzékeny a kapcsolata Oroszországgal. Egyensúlyozniuk kell a stabil gazdasági és kulturális kapcsolat, valamint a szír és palesztin ellentétes érdekek között. Az orosz-ukrán konfliktus kezdetén Izrael kifejezte támogatását Ukrajnának, valamint megerősítette, hogy hajlandó csatlakozni az Oroszországot sújtó szankciókhoz. Ez az időszak tehát több szempontból is kritikus az orosz-izraeli kapcsolatokat illetően:
nem elég, hogy Izrael kifejezte támogatását Ukrajnának, de az oroszok kilőttek egy rakétát az izraeli erőkre Szíria felett.
Mindeközben az oroszok és az izraeliek is igyekeznek fenntartani a kereskedelmi kapcsolataikat egymással.
Kép forrása: nytimes.com
Béke?
Ahogy az orosz-ukrán háború esetén sem, úgy az izraeli-palesztin konfliktus esetében sem túl valószínű sajnos az, hogy a felek a közeljövőben békét kötnének egymással. Az utóbbi konfliktus esetében talán annyi lehet az apró reménysugár, hogy a palesztin és az izraeli vezetők az év elején megállapodtak abban, hogy hogyan kívánják rendezni a helyzetet.
A békejavaslat szerint Izrael és Palesztina két önálló állam lenne, a leginkább összefonódó ügyeiket (pl. biztonság, infrastruktúra) közösen intéznék.
A nemzetközi közösség reménykedik a békejavaslat elfogadásában, hiszen az elképesztő gazdasági károk mellett, 2021 óta több száz palesztin és izraeli ember vesztette életét. Elképzelni is nehéz (adat pedig nincsen róla), hogy a több évtizede húzódó konfliktus hány emberéletet követelt.
Borítókép forrása: mult-kor.hu
