Ahogy nap, mint nap olvasunk az orosz-ukrán háború szörnyűségeiről, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a világban több helyen is fegyveres konfliktusok zajlanak. Hosszú évtizedek óta zajlik harc a Kaukázus déli részén az azeriek és az örmények között. (Előző cikkünk)
Hegyi-Karabah
Ez a furcsa nevű terület a kiváltó oka a két nép közötti véres konfliktusnak. Hegyi-Karabah Azerbajdzsán területén fekszik, de lakosai több, mint 90%-ban örmények. Területe csupán 11.500 km², lakosainak a száma nem éri el a 150.000 főt. Államiságának a helyzete kissé kaotikus: saját magukat független államnak nyilvánították, azonban az államisága nem nyert nemzetközileg elismerést, Örményország harcol azért, hogy egyesülhessen vele, míg hivatalosan Azerbajdzsán része.
A konfliktus kezdetei
Noha az ellenségeskedés már évszázadok óta jelen volt az azeriek és az örmények között, vallási és kulturális különbségek miatt. A terület 1813-ban orosz fennhatóság alá került.
A konfliktusok azonban csak akkor éleződtek ki, amikor 1917-ben az Orosz Birodalom összeomlott. Ekkor Hegyi-Karabah magát függetlennek nyilvánította ki.
Erre válaszul azonban az azeriek, saját területüket féltve, tömegmészárlásba kezdtek Hegyi-Karabah területén, ahol török segítséggel több tízezer ember életét oltották ki. Két évvel később a szovjetek felléptek a konfliktus ellen, elismerték, hogy Hegyi-Karabah vitatott terület Azerbajdzsán és Örményország között, majd egy kongresszuson
elismerték, hogy a térség az örményekhez fog tartozni.
Azonban Sztálin nyomására megváltoztatták a nyilatkozatukat, így végül Azerbajdzsán részének ismerték el Hegyi-Karabahot. Az örmények soha nem fogadták el a döntést és az egész szovjet rendszer fennállása alatt küzdöttek a döntés ellen - eredménytelenül.
Kép forrása: hu.wikipedia.org
A hegyi-karabahi háború
Az örmények elégedetlensége 1988-ra ért fordulópontra. Ekkor szervezett tüntetések alakultak azért, hogy egyesülhessenek Örményországgal. A Szovjetunió kifejezte nemtetszését, karabahi önvédelmi erők alakultak meg, az azeri területeken élő örmények tömegesen vándoroltak át az anyaországba.
1988 év végére pedig kialakult az örmények és az azeriek között a partizánháború.
A háború hosszú évekig folytatódott rengeteg áldozattal, a széthullóban lévő Szovjetunió nem tudott mit kezdeni a helyzettel. A Szovjetunió felbomlása után az örmény erők kikiáltották Hegyi-Karabah függetlenségét, noha államiságuk nem nyert elismerést. Ezután az örmények komoly sikereket értek el, stratégiailag fontos városokat foglaltak el. Az azeri elnök - belátva tehetetlenségüket - 1994-ben aláírta a fegyverszünetet, melyben deklarálták az örmények területszerzéseit. A háború során több, mint 300.000 ember halt meg.
Kép forrása: index.hu
2020: a konfliktus kiújulása
Noha 1994 óta voltak kisebb nagyobb konfliktusok, a fegyverszünet kitartott 2020 júliusáig, amikor elkezdődtek az azeri-örmény határ mentén a komolyabb harcok. Ezek a fegyveres ütközetek állandósultak és egyre több áldozatot követeltek. Mindkét fél kapott katonai segítséget: az azerieket a törökök, míg a karabahi csapatokat az örmények és az oroszok támogatták, de ebben a konfliktusban az azeriek bizonyultak sikeresebbnek.
A modern fegyvereknek és a külső segítségnek ,,köszönhetően” a második hegyi-karabahi háború áldozatainak a száma kb. 8000 fő.
Ez a szám azért is jelentős, mert a háború kezdetétől számított 44. napon a felek békét kötöttek egymással. Ennek a békének a nyertese Azerbajdzsán lett, akik megtarthatták a megszerzett területeket. Ez a béke még kevésbé bizonyult tartósnak.
2021- növekedő orosz befolyás
2021 második felében az azeri-örmény határon ismét fegyveres harcok kezdődtek meg. Az örmények természetesen ismét Oroszországhoz fordultak segítségért, a Putyin vezette Oroszország azonban nem fegyvereket, hanem békét nyújtott mind a két félnek.
Orosz közvetítéssel lehetőség nyílt arra, hogy a két ország hivatalosan rendezze a határait.
Ez miért érte meg Putyinnak? Rendezte a konfliktust, mindkét országgal jó kapcsolatot épített ki, a kritikus területekre vezényelt orosz békefenntartók pedig fizikailag is biztosítják az orosz befolyást a Kaukázus területén.
Kép forrása: hvg.hu
2022: az orosz-ukrán háború árnyékában
Az oroszok évtizedek óta komoly befolyással bírtak az azeri-örmény konfliktusban, így természetesen Oroszország és Ukrajna között kirobbanó háború is hatással volt a kaukázusi eseményekre. A háború kirobbanása előtt az azeri és az ukrán elnök találkozott egymással, ahol biztosították egymást a támogatásukról.
Az ukrán-orosz konfliktust, vagyis az oroszok figyelmetlenségét kihasználva, Azerbajdzsán támadást indított hegyi-karabahi települések ellen.
Az örmények felszólították az oroszokat a gyors reakcióra, hiszen az azeriek pont olyan falut foglaltak el, amit az orosz békefenntartók védelmeztek. Oroszország azonban - értelemszerűen - nem küldött a térségbe további katonákat, csak felszólította Azerbajdzsánt, hogy vonuljanak ki az említett területekről. Ez természetesen nem történt meg, de májusban hirtelen fordulat történt az azeri-örmény konfliktusban.
Mindkét fél hajlandóságot mutatott arra, hogy végleges békét kössenek egymással, és ehhez az Európai Unió segítségét veszik igénybe.
A békéhez csupán 2 dologban kell megegyezniük: a lezárt határaikat feloldani egymás között, valamint a határokat pontosan meg kell határozniuk.
(kép forrása: hvg.hu)
A legtöbb nemzetközi konfliktushoz hasonlóan ez a viszály is hosszú évtizedekre nyúl vissza. Azonban itt a legújabb információk szerint komoly lehetőség mutatkozik arra, hogy brüsszeli segítséggel megkötik a felek a békét, mely tízezrek életét mentheti meg.
(borítókép forrása: infostart.hu)
