A mostani gazdasági körülményeket látva mind az egyre növekvő megélhetési költségek aggodalmait hordozzuk, ám talán kevésbé merül fel bennünk az a kérdés, hogy vajon milyen költségekkel számolhatnak a más országokban és kontinensen élők. Érdemes tehát megtekinteni az idei év közepét elemző adatokat egy olyan kutatás alapján, mely a méltán drága helyszínként ismert New York városát kezeli viszonyítási alapként, hozzá hasonlítva és rangsorolva 578 különböző helyszínt a világból. Lássuk a legdrágább városokat, na meg persze azt, hogy hol is áll Budapest ezen összehasonlításban.
Svájc mindenkit letarol, Budapest az olcsók között
Európa tekintetében a legtöbben valószínűleg nem fognak meglepődni a legdrágább városokon, ám az azért meglehetősen erőteljesnek nevezhető, hogy a megélhetési költségekben legkedvezőtlenebb – és mellesleg New Yorknál is drágább – 6 helyszín egytől egyig svájci város, a top 3-at Basel, Zürich és Zug alkotva. A lista további részében joggal érezhető az északi dominancia, a 7. legnagyobb költségeket megkövetelő helyszín a norvég Oslo, szorosan utána az izlandi főváros, Reykjavik, majd néhány további norvég szereplő mögött a dán Odense a 14. helyen, amelyet Koppenhága követ nem nagy lemaradással az európai 16. pozícióban. Nem olcsó az élet viszont a nyugati városokban sem, London a 15., Amszterdam a 20., míg Párizs a 24. legdrágább. Németország és Olaszország esetében a gazdaság motorjaként is értelmezett Lombardia és Bajorország központi helyszínei, vagyis Milánó (32.) és München (33.) követelik meg a legmagasabb megélhetési költségeket, míg mindkét ország fővárosa jelentősen elmarad, Róma csak az európai 86., Berlin pedig a 75. legdrágább.
De persze közeledjünk egy kicsit az itthoni helyzet felé is: ezen felmérés alapján Budapest egy költségek szempontjából kiváló helyszín, ugyanis a 218 vizsgált város közül a 181. legköltségesebb (a két legolcsóbb amúgy a koszovói Pristina és a fehérorosz Minszk), így hazánk fővárosa bár minimálisan, de Bukarestnél (179.) és Varsónál (180.) is kedvezőbbnek bizonyul, ahogy olcsóbb Pozsonynál (148.), Prágánál (145.), Ljubljanánál (139.) és természetesen Bécsnél (81.) is. Hasonló mondható el regionális viszonylatban is, Budapest a kelet-európai kategóriában 44 város közül a 17. legdrágább, ám az olcsóbb helyszínek szinte kizárólag román, ukrán vagy bolgár városok, néhány kisebb lengyel résztvevővel párosulva. Az továbbá természetesen nem is kérdés, hogy a viszonyítási alapként kezelt New Yorknál jóval olcsóbb a főváros (a megélhetési költségek 86 százalékkal kisebbek, a boltok és éttermek 67-68 százalékkal olcsóbbak), de persze régiónkban ez az összes városra igaz, ahogy Európa egészében is csak a svájci városokra nem.
Zürichbe ne a keveset költeni akarók menjenek... (Fotó forrása: Musement)
Az összesített eredményeken túlmenően nagyobb diverzitást látunk európai szinten a bérleti díjak tekintetében, ahol Genf és London bizonyulnak a legköltségesebbnek, de a 7. helyen megtalálható Dublin is, a top 15-ben pedig további brit helyszínek, például Brighton, Oxford vagy Guildford. Amennyiben viszont a lakásunkból kilépve étkezni is szeretnénk (legyen szó élelmiszer vásárlásról vagy épp étteremről), újra visszatérünk a svájci problematikához, a két kategóriában ugyanis a legdrágább 6 helyszín (eltérő sorrendben) szintén Svájcban található. A Zürichben tapasztalható drága árakat tökéletesen ábrázolja, hogy egy bevásárlás átlagosan 58 százalékkal drágább a New York-i áraknál, ahogy az éttermek esetében is körülbelül 55 százalékkal ehetnénk olcsóbban a világvárosban. Persze a téma részletes elemzése hosszas kifejtést érdemelne, és alapvetően az igaz, hogy a magas árakhoz magas helyi vásárlóerő-paritás is párosul, de a kettő nem feltétlenül jár mindig együtt, így bár míg a brit, svájci vagy német helyszínek többségében erőteljes a vásárlóerő-paritás a magas árak mellett, addig például a már említett Milánó ezen kategóriában csak a 163., így értelemszerűen a magas árak komoly megélhetési kihívásokat is hoznak magukkal.
A bermudai Hamilton kifoszt a vagyonodból
Amint már említésre került, bár az összehasonlítás New York-hoz való viszonyításban történik, New York az amerikai kontinens csak 4. legdrágább helyszíne Hamilton, Honolulu és Santa Barbara után. Furcsa vagy sem, a Bermudán található Hamilton nem csak Amerikában emelkedik ki, hanem világszinten is a legdrágább város – a költségek például közel 50 százalékkal magasabbak mint New Yorkban, de még a globális második Zürichhel szemben is szinte 20 százalékos az előny (vagy inkább hátrány) –, többek között annak is köszönhetően, hogy a brit szigetcsoportra szinte mindent importálni szükséges, legyen szó gázról, élelmiszerekről vagy ruházatról. A nehézségeket jelzi azonban, hogy a magas árakhoz magas vásárlóerő-paritás nem párosul, a hamiltoni lakosok ugyanis jóval kevesebbet engedhetnek meg maguknak a New York-i embereknél, miközben az élet jóval drágább. Összességében persze Észak-Amerikában – különösen az Egyesült Államokban és Kanadában – nem az olcsó megélhetés a domináns, viszont sok városra (legyen szó Houstonról, Dallasról, Austinról vagy épp New Jerseyről) nagyon magas vásárlóerő-paritás is jellemző, globális szinten is kiemelkedő eredményt hozva.
Ázsiában libanoni, Afrikában etióp város a legdrágább
Mérsékeltebbek Ázsia eredményei, ahol a legolcsóbb helyszíneket a déli országokban találhatjuk (különösen Pakisztánban, de Indiában és Sri Lankán is), a legnagyobb megélhetési költségekkel pedig a libanoni Beirutot követően izraeli városokban számolhatunk. Nem maradnak el sokkal persze a legfejlettebb metropoliszok sem, Szingapúr például az 5. legdrágább, Szöul a 7., Hongkong a 9., Tokió a 11. legdrágább, ám például Sanghaj csak a 31. helyen áll a kontinens viszonylatában, ahogy jó néhány jelentős kínai város is a középmezőny elején pozícionálja magát jelenleg. Óceánia és Afrika kapcsán szintén említhető néhány meglepőnek mondható példa – például az, hogy az etióp Addisz-Abeba követeli a legmagasabb megélhetési költségeket az egész kontinensen, illetve hogy Lagosban átlagosan több mint kétszeres a bérleti díjak költsége a második legdrágább városhoz képest –, ám sem Óceánia, sem Afrika képviselői nem szerepelnek a legköltségesebb helyszínek között: a legdrágább óceániai helyszínként Sydney csak a globális 42., míg az afrikai városok közül egy sem került be a top 300-ba.
Addisz-Abeba, a legdrágább afrikai város összmegélhetés terén (Fotó forrása: ITDP)
Kétségtelen, hogy a költségek átlagként értelmezendők, így teljesen máshogy érintik a városok lakóit az egyéni helyzetek, szokások és körülmények alapján, ám ha épp most tervezel valamilyen új helyszínre költözni, vagy csak kíváncsi vagy a világ különböző pontjaira jellemző költségekre, talán megéri egy pillantást vetned a teljes listára, hátha tisztább képet kapsz arról, mire is érdemes árak tekintetében számítanod.
Kiemelt fotó: Bermudiana Beach Resort
