A világ egyre inkább felismeri a fenntarthatóság jelentőségét, és az aggodalmak az éghajlatváltozás és a környezeti problémák miatt az egész bolygón érezhetőek. Az EU, az USA és az Egyesült Királyság az újrahasznosítás és az újrafelhasználás terén mutatott kezdeményezései révén számos fenntartható gyakorlatot vezettek be az északi régiókban, hogy csökkentsék az üvegházhatású gázkibocsátást.
Ezzel szemben a globális délnek - különösen Afrikának - másfajta kihívásokkal kellett szembenéznie. A munkanélküliség és az élelmiszerhiány olyan problémák, amelyek elsődlegesen befolyásolják a fenntarthatósággal kapcsolatos nézőpontot a déli régiókban. A fenntarthatóság itt nem csupán környezeti kérdésként merül fel, hanem szorosan összefonódik a társadalmi-gazdasági környezettel.
A divatipar különösen fontos szerepet játszik a körkörös gazdaság kialakításában. Ennek a modellnek az a célja, hogy olyan zárt termelési rendszereket hozzon létre, ahol az erőforrásokat hosszabb ideig használják, csökkentve a pazarlást és elősegítve a fenntarthatóságot. A körkörös gazdaság modellje az anyagok visszanyerésére és regenerálására ösztönzi a hangsúlyt, ami potenciálisan képes kezelni a lineáris termelési modell által okozott problémákat.
Sajnálatos módon a fenntartható divatgyártási gyakorlatok még mindig hiányosan vannak megértve a globális déli országokban, különösen Afrikában. Az használt ruhák piacával kapcsolatos kutatások gyakran kevésbé figyelnek az ilyen ruhadarabok ártalmatlanításának és újragyártásának kérdéseire. Az afrikai kontextusban végzett tanulmányok rámutattak az ilyen gyakorlatok előmozdításának és akadályainak hiányosságaira.
A körkörös gazdaság elterjedését a divatiparban azonban számos akadály nehezíti. A gyors fogyasztói kultúra és a fogyasztói tudatosság hiánya a divatipar etikai és környezeti vonatkozásaival kapcsolatban jelentős kihívást jelent. A fenntartható gyakorlatokhoz való átmenetet elősegítő platformok és az átláthatóság előmozdítására irányuló kezdeményezések létrejötte azonban segíthetnek ezen akadályok leküzdésében.
A régi ruhák újrahasznosítása és újragyártása nemcsak környezeti szempontból fenntartható, hanem gazdaságilag is életképes megoldás. Statisztikai adatok alapján ez az eljárás akár 40-65%-kal kevesebb ráfordítást igényel, mint az új cikkek gyártása, miközben jelentős munkahelyteremtő potenciállal is rendelkezik.
Az afrikai kontextusban azonban számos akadály nehezíti a fenntartható gyakorlatok elterjedését. Az oktatás hiánya, a magas költségek, a nem megfelelő állami támogatás és a skálázhatósági félelmek mind jelentős kihívásokat jelentenek. Az ilyen akadályok leküzdéséhez széleskörű stratégiákra van szükség, amelyek elősegítik a fenntartható divatipar fejlődését és növekedését a világ különböző régióiban.
Az északi és déli régiók közötti különbségek megértése és az együttműködés szükségességének felismerése elengedhetetlen az egész világ fenntarthatóságának előmozdításához. A globális délnek is szüksége van megfelelő támogatásra és befektetésre ahhoz, hogy sikeresen át tudjon állni a körkörös gazdaság modelljére, és ezzel hozzájáruljon a fenntartható jövő kialakításához. A körkörös gazdaság és a fenntartható divatipar előnyei globális szinten jelentős lehetőségeket kínálnak a környezeti és társadalmi-gazdasági fenntarthatóság előmozdítására.
