Fiú vagy lány születik? A mai napig egy fontos kérdés a gyermeket váró családokban. Azonban már nincs ennek akkora jelentősége, mint régen; manapság csak azért izgulnak a leendő szülők, mert van egy kezdeti elképzelés arról, hogy kisfiút vagy kislányt fognak felnevelni.
Azonban ez nem mindig volt így. Minden családban fontos volt a fiú: tovább tudja vinni a család nevét, nehéz fizikai munkákban tud segíteni. Ám az uralkodó családokban volt a legfontosabb, hogy szülessen fiú – apjuk halála után ők kerülhettek trónra, az akkori felfogás szerint ők voltak képesek kormányozni, a nők viszont annál kevésbé. Egyszóval a szülők azon dolgoztak, hogy lehetőleg fiuk legyen. Volt, aki a lánynak is örült, volt, aki nem, de a fiúgyermekek voltak a legjobban megbecsülve.
A Tudor-házbeli VIII. Henrik egyik legkitűnőbb példája annak, hogy mennyire is fontos volt a fiúgyermek akkoriban.
Királyként legfontosabb szempontja neki is a trónutódlás volt, egy fiúért pedig bármire képes lett volna.
Bármire? Mit tett ezért?
Egy mondatban összefoglalva: hat feleséget szerzett a projekthez.
Az első Aragóniai Katalin volt, egy spanyol hercegnő, Henrik fiatalon elhunyt bátyjának özvegye. Azonban közös gyermekeik közül csak egy lánya élte túl a gyermekkort: Mária. Fiaik vagy halva születtek, vagy pár hétig éltek. Ez rettentően aggasztotta a királyt, arra szánta el magát, hogy érvénytelenítse házasságukat azzal az indokkal, hogy Katalin már nem volt szűz, mikor elvette őt, ugyanis bátyja, Artúr házastársa is volt igen rövid ideig. A királyné ellenben mindig kitartott amellett, hogy nem hálta el Artúrral való házasságát. De a király szava győzött: házasságukat megsemmisítették. Igaz, erre szükség volt ahhoz, hogy függetlenítsék magukat a pápától, megalapítsák az anglikán egyházat, aminek a király lett a feje. Katalin (hányattatott sorsának köszönhetően) pár évvel a válás után meghalt.
Második felesége Boleyn Anna lett, akivel már első házassága alatt is igencsak szimpatizált, udvarolt neki. Azonban ő is csak egy egészséges leányt tudott szülni: Erzsébetet, emellett pedig többször elvetélt. A király megint megijedt a trónöröklés problémakörétől, arra kezdett gyanakodni, hogy Anna boszorkány. A második királyné csúnya halált halt: a király lefejeztette.
A király Boleyn Annával való házassága végén Jane Seymournak kezdett udvarolni, ő lett a harmadik felesége. Csodák csodájára neki sikerült fiút szülnie: Eduárdot.
(Kép forrása: stmarysbeverley.org)
Henrik rá tekintett ideális királynéként, de fiuk születése után 12 nappal sajnos meghalt gyermekágyi lázban.
Hans Holbein portréja alapján Klevei Anna hercegnőt választotta következő feleségének. Őt azonban kezdettől fogva nem találta elég vonzónak. Gyermekük nem született, ez nem is lett volna lehetséges, hiszen el sem hálták a házasságot. Emiatt közös megegyezés alapján fel is bontották a frigyet. (Anna Angliában maradhatott továbbra is hercegnőként, a király húgának szólította leveleikben.)
A király ötödik felesége az évtizedekkel fiatalabb Howard Katalin lett. Tőle sem születhetett gyermeke, nagyon rövid ideig voltak együtt. Henrik hamar tudomást szerzett Katalin szeretőjéről, Thomas Culpeperről, büntetésül pedig mindkettőjüket lefejeztette.
Ezután 1543-ban Catherine Parrt vette feleségül. Henriket sikerült kibékítenie két lányával, ők vissza is kerültek az örökösödési sorba (természetesen csak Eduárd után), azonban közös gyermekük nem született. Catherine túlélte a királyt; miután Henrik meghalt, hozzáment Sir Thomas Seymourhoz, akinek egy lányt szült, azonban ezután gyermekágyi lázban meghalt.
Egyszóval a király mindent elkövetett a fiú utódért, azonban csak egy adatott meg neki, aki még a felnőttkort sem érte meg, egyedül nem tudott soha uralkodni.
Henrik hat feleséget választott – ebből rájöhetünk, hogy a nőket okolta azért, mert nem szültek fiút. Ma már tudjuk, hogy nem ők tehetnek erről. Mi a genetikai háttere ennek?
Egy szeretkezés során egy férfi 350 millió spermiumot bocsát ki a nő hüvelyébe. Mindegyik spermium feje 23 kromoszómát tartalmaz. (A kromoszómák gének sokaságát foglalják magukban, amik az öröklődés alapjai.) Ahhoz, hogy elkezdődhessen egy terhesség, egy spermiumnak el kell jutnia a nő petesejtjéig, át kell hatolnia a hártyáján, meg kell termékenyítenie azt. Ebből alakul ki a zigóta, aminek 46 kromoszómája van: az anya petesejtjéből és az apa spermiumából is kapott 23 kromoszómát, amelyek párba rendeződtek. Ebből a kezdeti állapotból alakul ki a gyermek.
Ebből a 23 kromoszómapárból – ami a zigóta létrejöttének alapja – 22-ben a két kromoszóma hasonló, azonban a 23. kromoszómapár kromoszómái különbözhetnek.
Ez a 23. pár felelős a születendő baba genetikai neméért.
Egészséges nők esetében a 23. pár két tagja azonos: X-kromoszóma, egészséges férfiak esetében azonban a 23. pár egy nagyobb X- és egy kisebb Y-kromoszómából áll. Ebből az következik, hogy a nő petesejtjében csak X-kromoszómát hordozhat. Azonban a spermium X- vagy Y-kromoszómájú is lehet. Attól függ, hogy születendő gyermekük neme milyen lesz, hogy az anya X-kromoszómájú petesejtjét az apa X- vagy Y-kromoszómájú spermiuma termékenyíti-e meg.
(Kép forrása: babaszoba.hu)
Előbbi esetben a gyermek 23. kromoszómapárja XX lesz – lány fog születni, utóbbi esetben pedig XY lesz – fiú fog születni.
Ha innen nézünk vissza Henrikre, rájöhetünk, hogy bármit csinált, akárhány feleséget választott magának, a fiú utód nagyban rajta múlt. A nők mit sem tehettek arról, hogy petesejtjüket milyen spermium termékenyítette meg. Persze velük is lehetett baj, korántsem biztos, hogy a halvaszületésekről, elvetélésekről csak Henrik kromoszómái tehettek. Azonban a magzat genetikai nemébe a nők petesejtjének semmi beleszólásuk nem volt.
Ma már sokkal könnyebb dolga van annak a feleségnek, aki csak lányt szült, de férje fiút akar. Remélhetőleg ennyi nem lesz válóok náluk, lefejeztetés pedig biztos nem fog történni.
