Tamásy Andris, BME-s hallgatóval beszélgettünk a programozásban rejlő potenciálról, a szakma előnyeiről és hátrányairól, valamint egy fiatal, pályakezdő informatikus lehetőségeiről a magyar piacon.
Hogyan kerültél be az IT világába, mikor és hogyan kezdett el érdekelni?
Igazából sose kezdett el kimondottan érdekelni. Sőt, matekból a legeslegrosszabb tanuló voltam még gimiben. Majd egyszer csak bekattantam, elkezdett érdekelni a matek, és valamiért felvettek az egyetemre. De tényleg, fogalmam sem volt, hogy mit akarok kezdeni az életemmel. Azt tudtam, hogy szeretem a matekot. Közben már azért elkezdtem programozni is, de tényleg csak felvettek, és sodródtam az ára. Történtek az események, elkezdtem többet és többet megtanulni, és minél többet tudtam meg, rájöttem, hogy annál kevesebbet tudok igazából az egészről. Elkezdtem beleásni magam, és mikor láttam, hogy ez milyen mélyre tud menni, elkezdtem beleszeretni ebbe az egész témába, úgyhogy mesterre szeretnék majd menni.
Az IT is azok közé a szakmák közé tartozik, ahol több a vadász, mint a fóka, ezt joghallgatóként bátran állíthatom. Mivel lehet kiemelkedni a tömegből, a többi hallgató közül?
Mindenféleképpen kell neked valamilyen plusz. Ezallat azt értem, hogy van-e valamilyen saját vagy szaktársakkal közös projekt. Nyilván ugye mindennek a bölcsője egy jó ötlet, ezt nehéz megtalálni. De igen. Kell valami, amivel te több vagy, mint az a hallgató, aki csak végighallgatja azt a kurzust. És ez legyen most egy saját projekt, legyen egy szakkör, legyen egy munkahely vagy bármi ilyesmi, de a lényeg az, hogy a lehetőségeket, amiket kapsz, azokat mindig meg kell ragadnod, és ki kell szakadnod a komfortzónádból, le kell ülnöd, tanulnod kell, csinálnod kell, és valamit oda kell raknod a munkáltatód elé, hogy te valamivel mégis több vagy, mint aki csak simán csak hallgatja ezt az egészet.
És ezt a kurzusokra való jelentkezéssel lehet a legjobban?
Nem is az, mert az is csak egy kurzus, amit csak hallgat az ember, hanem itt inkább a szakkörökre gondolok. Például vannak weblapfejlesztő szakkörök, a BME-nek például van egy olyan szakköre, ahol a feladat egy autó építése. Gépészek, mérnökök, marketingesek mind egy csapatban, ez egy 80 fős csapat, és ott mindenki meg tudja találni a helyét. Ilyen szakkörökre gondolok, ahol már csapatban tud dolgozni az ember, van valamilyen munkatapasztalata.
Effektív munkával többet lehet tanulni, mint az egyetemen.
Szóval valami ilyesmikre gondolok. Amint elmegy az ember egyetemre, menjen, csatlakozzon ilyen szakkörökhöz.
Ha jól emlékszem, amikor jelentkeztél munkára, azt is megkérdezték, hogy van-e hasonló tapasztalatod, és jó volt felmutatni, hogy te ezzel már foglalkoztál, mélyebbre ástad magad ebben.
Így van. Önvezető autós állásra jelentkeztem, és olyet kérdeztek tőlem, hogy bütykölöm-e az autómat? Mondom, hát én bütykölném szívesen, hogyha lenne. Már egy ilyen kérdéssel is valami olyat akarnak belőled kiszedni, hogy miben vagy te több, mint az a hallgató, aki csak hallgatja a kurzust. Már csak azzal is több lehetsz, hogy bütykölöd az autódat.
Minden szakmának megvannak az előnyei és a hátrányai. Először a negatívumokról kérdeznek, hogy a hallgatóknak a végén a pozitív dolgok maradjanak meg inkább. Milyen nehézségekre, milyen hátrányokra számíthat az ember, hogyha az IT világában akar szerencsét próbálni?
Ez a szakma beletartozik azon kevés szakmákba, ahol a munkádon kívül otthon is tanulnod kell tovább, mivel ugye nagyon gyorsan fejlődik ez az egész informatika világa. Egyszerűen lépést kell vele tartanod. Mert hogyha nem tartasz vele lépést, bármennyire tapasztalt vagy, jön egy újonc, és ki fog téged lökni, bármennyire hiánycikk vagy a piacon, ki fognak lökni. Muszáj tanulnod, fejlődnöd, a legújabb trendeket nézned. Tehát tényleg egy folyamatos odaadás kell, ami hosszú távon igen nehéz, és kell egy mentalitás hozzá, hogy ne dőljön össze ez az egész kártyavár. Szoktunk ilyen sikersztorikat is hallani, hogy tizennyolc éves, megírta a saját szoftverjét és dollármilliomos lett. És ebben az a legszomorúbb, hogy benned is benned van az a tudás, amivel te is meg tudnád csinálni, csak nincs meg az ötleted. És emiatt mindig benned van az, hogy kicsivel kevesebb, vagy értéktelenebb vagy, mint a többiek, mert te nem tudtad ezt kivitelezni. És ez mindig is ott lesz, persze nem kell magadat egyfolytában másokhoz mérni, de attól még lehet tanulni a többiektől, akkor is, hogyha jót vagy rosszat csinált, de ez mindenféleképpen negatívum, hogy ott vannak a többiek, ki fognak téged szorítani, és mindig-mindig fejlődnöd kell.
Akkor ez olyan, mint a legtöbb művészeti ág, hogy folyamatos a verseny, és folyamatosan kreatívnak kell lenned. A programozást általában az unalmasabb munkák közé sorolják, hogy leülsz a gép elé, és akkor beírod a kis kódodat, és kijön a weblap, de akkor nem csak ennyiről van szó, hanem ez egy kreatív, folyamatosan változó és fejlődő szakma.
Persze megvannak azok az idők is, amikor az kell, hogy leülj, programozz, megcsináld azt, amit kérnek. De hogyha egy ilyen kreatívabb munkára vágysz, ahol akár mondjuk te vezeted a kis csoportodat, ott már kelleni fog az, hogy ott legyél a toppon.
Most, hogy sorra vettük a negatívumokat, kérlek beszélj a pozitív oldaláról a programozásnak. Milyen lehetőségei, milyen előnyei vannak ennek a szakmának?
Nyilván mindenkinek rögtön az fog eszébe jutni, hogy pénz. Persze, jól megfizet, de az a tapasztalás, az a tudás, amit az előbb is említettem, hogy egyfolytában fejlesztened kell magadat, és egyfolytában gyakorolnod kell a munkán kívül otthon is, az is meg fog térülni. Ezen kívül pedig ott van az a légkör, amiben tudsz dolgozni, fejlődni, egy rendkívül összetartó csapat része tudsz lenni, ahol odafigyelnek rád.
Az, hogy tudsz alkotni, kivitelezni azt, ami eddig csak a fejedben volt meg, és még talán működni is fog, az egyszerűen eszméletlen érzés.
És ha ezt az ötletet még talán még jól is tudod használni, most az orvostudományról, vagy bármi ilyesmiről beszélve, az még fantasztikusabb érzés, ezek mind-mind pozitívumok, hogy bármennyire kicsi vagy a rendszerben, tudsz olyat beleadni a világba, egy olyan értéket képviselni, amivel előrébb tudod vinni a társadalmat.
Beszéltünk arról, hogy egyetemistaként inkább a szakkörökkel tudsz kiemelkedni. De mi van akkor, ha úgy dönt az ember, hogy nem akar egyetemre menni, és mondjuk a meglévő szakmája mellett szeretné kitanulni a programozás művészetét? Van lehetőség otthon, autodidakta módon tanulni?
Mindenféleképpen. Egyetemen pont ezt tanítják, hogy hogyan tanulj egyedül. Ez ilyen formában úttörő, mert egyetemen, magyar oktatás erről híres egyébként, hogy nem nagyon tanítanak meg arra, hogyan kell tanulni, csak eléd vágják az anyagot, és akkor be kell, mert bocsánat, seggelned, a következő hétre. Persze, vannak azért ilyen tárgyak is, nálunk inkább az alapozó tárgyak ezek, de próbálnak egy széles spektrumú tudást adni, amivel fejlesztik a logikádat, és azt, hogy hogyan tanulj. Hogyan találd meg azokat a cikkeket, azokat a tudományos iratokat vagy könyveket, vagy tréningeket, amik téged előre fognak vinni. És az a jó az infóban, meg az egész szektorban, hogy ott a Youtube, mindenféle kurzusa van a Google-nek is, ingyenes, nem ingyenes, de hogyha van egy célod, és tudod, hogy te most weblapokat akarsz fejleszteni, vagy mesterséges intelligenciával akarsz foglalkozni, akkor rákeresel, és rengeteg kurzust fogsz találni, és tudod magadat fejleszteni, tudsz önállóan tanulni.
Gondolom, te is csinálod ezt.
Kötelező jellegű.
Viszont ahhoz, hogy te önmagadat tudd fejleszteni, valamilyen szintű alaptudásra azért szükséged van, hogy el tudj indulni, mert én például nem értettem soha a matekhoz, és ha úgy döntöttem, hogy hazamegyek, és majd ott jól megtanulom, az első lépést nem tudtam megtenni, nemhogy az egyenletet megfejteni. Szóval valamilyen alapanyag kell, hogy abból az ember tudjon építkezni.
Igen. Egy olyan alapot adnak neked, amivel el tudsz indulni.
Akkor azoknak ajánlod az autodidakta, otthon való tanulást, akiknek már van egy minimális tudásuk, vagy ilyen jellegű beállítottságuk és rááll az agyuk a programozásra?
Ez sem igaz, mert vannak azok a nagyon kezdő szinten lévő tutoriálok is a neten, amikkel helyettesíteni tudod az egyetemet. Tehát egyáltalán nem szükséges egyetemre elmenned. Egyetem az akkor kell, amikor tovább akarod ezt vinni, és nem csak egy sima BSC-t akarsz megcsinálni, hanem el akarsz menni mesterre is, és tovább akarod vinni, és valamilyen magasabb szinten akarod ezt az egészet csinálni.
És munkakeresésnél mennyire nézik azt, hogy milyen egyetemet végeztél?
Nekem életemben soha nem mondták még, hogy "hú, ha te a BME-re jársz, na akkor...", tehát ez szerintem egy tévhit, vagy csak nálam ez nem jött be eddig.
Akkor inkább a tudás.
A tudás, teljes mértékben. Tehát egy interjún mindig azt fogják megnézni, hogy neked milyen előző projekteid voltak, hogy miken dolgoztál. Ezért is nagyon fontos. Nem tudom, a GitHubot ismered?
Nem.
Ez egy olyan közösségi platform, ahol minden programozó fel tud nyomni kódokat, és ezeket publikussá tudja tenni. És nagyon-nagyon hasznos az, hogyha van egy ilyen könyvtárad, ahol ott vannak a különféle projektjeid, és akkor ezt csak belinkeled a CV-dbe, és megjelenik az oldalad, és látják az összes projektedet, amin eddig dolgoztál. És egyszerűen ez, ha már egy ilyened van, már ezzel kitűnsz a tömegből. Ezzel látják azt, hogy hogyan kódolsz, hogyan dolgozol, mik érdekelnek téged, miket tudtál eddig megcsinálni, hogyan írod le ezeket, hogyan dokumentálsz, ezek olyan szinten leírnak téged, hogy az hihetetlen. Tehát ez a legfontosabb.
Egy interjún rögtön azt fogják megnézni, hogy te hogyan dolgozol, miket csináltál eddig, nem azt, hogy honnan jöttél, hanem azt, hogy mit csinálsz konkrétan.
És hogyha ez tetszik nekik, akkor majd élőben megnézik, hogy tényleg hogyan dolgozol. De addig szóba se állnak veled, ameddig nem látják, hogy eddig miket csináltál.
Hát a programozás elég sok spektrumán végigmentünk, de a saját szakterületedről nem is kérdeztelek még. Mivel foglalkozol pontosan?
Ugye én mérnökinformatikai szakon vagyok, azon belül is rendszertervezésen, és azon belül is még a gépi tanulásban. Nagyon-nagyon szépen mondva, a mesterséges intelligencia kutatócsoportban vagyok benne.
Jól hangzik.
Nagyon jól hangzik, de semmi értelme. És igen, gépi tanulással, meg neurális hálókkal foglalkozok, ezeket kutatom vagy tanulom, és próbálom valamilyen gyakorlati hasznát is megtalálni. Nem kell igazából nagyon keresnem, mert rengeteg gyakorlati haszna van, tehát már bármilyen szövegfelismeréskor, vagy bármilyen képfelismeréskor, önvezető autóknál, bioinformatikában, tényleg rengeteg dologban lehet használni a mesterséges intelligenciát. Nekem az a célom, hogy mindenféle ilyen módszert megtanuljak, megismerjek, kipróbáljak és valamilyen jót ki tudjak hozni ebből az egészből. Most gondolok itt vagy az önvezető autókra, most az nagyon-nagyon érdekel, abba kezdtem beleásni magamat, ott is inkább a képfeldolgozással, meg azzal, hogy hogyan tanul az autó. És igen, tehát ezzel a gépi tanulással foglalkozok, de nem tudok neked konkrétat mondani, mert annyira széles, meg annyira sok projektben lehet ezeket felhasználni, hogy itt tényleg csak az van, hogy három-négy évig csak gyűjtöd az információt, tanulsz, majd utána tudsz te is valamilyen nagyobb dologban részt venni egy csapatban. És most ebben a fázisban vagyok, hogy minél többet tanuljak, minél többet lássak. Volt eddig a data science-es téma, volt data engineering, az önvezető autós téma, most pedig...nem tudom, ismered a Forzat? Ez egy autós játék.
Hallottam róla.
Biztosan ismerik a kedves nézők, hallgatók. Van egy ilyen autós játék. És most egy olyan AI-t írok rá, ami magától vezet egy pályán, és kap pontokat, ha jól csinálja, adok neki akadályokat, ki kell kerülnie ezeket, gyorsan kell mennie, jól kell tudnia váltani, hogyha van egy másik autó, ki kell kerülnie. És ez olyan, mintha egy szimulációja lenne az egész életnek. Így próbálom belerázni magamat ebbe az önvezetős témába. Most úgy néz ki ez az egész, hogy egyenesen elindul, felgyorsul, eredetileg az volt, hogy állt egy helyben, most már egyenesen megyünk, felgyorsítja magát háromszázra, majd rögtön balra kanyarodik, és belemegy valamibe, vagy felborul. Most így állunk.
Ez körülbelül olyan, mint egy cheat code a játékban, nem?
Igen. Mondjuk multiplayerben ezt még nem próbáltam ki, de jaja, simán, hogyha odáig fajul, akkor majd minden versenyt megnyerek vele érte.
Hol tart egyébként ez a szakterületed Magyarországon?
Azért akkora belelátásom nincsen, de vannak ismerőseim kint külföldön, akik egyidősek velem, és náluk sokkal jobban megbecsülik a friss munkaerőt. Mi még egy kicsit le vagyunk maradva a Nyugathoz képest. Itt inkább azokat becsülik meg, akiknek már doktorija van, minimum mesterdiploma, de inkább doktori, a többinek inkább csak megmondják, hogy mit csináljon. És ebből a szempontból ez nem tetszik, tehát jobban meg kellene becsülnünk azokat az embereket, akik éppen belemennek, vagy éppen áttanulnak egyik szakmából a másikba, és nemcsak azokat, akik már nem tudom, doktorival jönnek ki az egyetemről.
És erre szakosodtak.
Igen, csak kevés ilyen ember lesz. És ami még nagyon zavaró, hogy Magyarországon nagyon erősen rákoncentrálnak a gazdaságra, inkább inkább a bankok szeretik nagyon ezt a mesterséges intelligenciát, és minél több profitot és profitot akarnak termelni. Persze ez is fontos, ezt is kell csinálni, de vannak azért más és fontosabb célok is az életben, mint az, hogy még nagyobb profitot termeljünk.
Interjút készítette: Tóth-Bíró Zsófia
