Jól ismert, hogy III. Károly brit királynak magyar felmenői vannak – szépanyja, Rhédey Klaudia grófnő az erdélyi Erdőszentgyörgyön született. Felmenői közt több olyan erdélyi családot is találunk, amelyekből erdélyi fejedelmek származtak. Olyan időben uralkodtak, amikor Erdélyt különösen megviselték a pártharcok és az idegen hadak által okozott pusztítások. De őket nem mindig csak a rang köti össze: előfordult, hogy éppen egymás ellen vonultak - később pedig vérük találkozott, nemcsak egymással, hanem a brit királyi családdal is.
Erdélyi fejedelmi családok sokasága
III. Károly szépanyja, Rhédey Klaudia ükszülői szinten három olyan családdal büszkélkedhet, amely erdélyi fejedelmeket adott
a II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjáratát követő nehéz években. Maga a névadó ág eredetileg Magyarországról, Heves vármegyéből – egyes elméletek szerint az Aba nemzetségből, vagyis Aba Sámuel királytól – ered, és egyik ága Rhédey Ferenc grófban, II. Rákóczi György hívében csúcsosodott ki, aki II. Rákóczi György trónfosztása és török által el nem ismert visszatérése közt viselte e címet (1657-58). Személyét a török is elfogadta. (Rhédey Ferenc fejedelem Klaudia ősének, Rhédey Jánosnak az unokatestvére volt.)
Rhédey Ferenc fejedelem és Rhédey Klaudia felmenője unokatestvérek voltak (forrás: Nagy Iván)
Az előző táblán kiemelt Rhédey János leszármazottai, kiemelve Rhédey László és Rhédey Klaudia (forrás: Nagy Iván)
Rhédey Klaudia, a brit királyi család ősanyja (forrás: wikipedia.org)
Klaudia anyai nagyanyjának, Inczédy Gergelyné Barcsay Karolinának a családja is adott egy erdélyi fejedelmet, Barcsay Ákos személyében. Ennek politikai háttere, hogy a bukott II. Rákóczi György elkezdett szervezkedni Rhédey ellen – Rákóczi hívei azzal vádolták Rhédeyt, hogy területeket ígért a törököknek a hatalomért cserébe -, így a fejedelem végül Rákóczi javára lemondott. A török azonban nem ismerte el Rákóczit, hanem hadjáratot vezetett ellene és megtette a régi dél-erdélyi (Hunyad vármegyei) családból származó Barcsay Ákost fejedelemnek (1658-60).
Rhédey Ferenc fejedelem (forrás: wikipedia.org)
Barcsay Ákos fejedelem (forrás: wikipedia.org)
Barcsay Karolina - és így Rhédey Klaudia - őse, Mihály (felesége Bánffy Kata), a fejedelem testvére volt
Barcsay Ákos fejedelem és Rhédey Klaudia felmenői testvérek voltak, vagyis Barcsay fejedelem közvetett felmenője a brit királyi háznak (forrás: Nagy Iván)
Az előző tábla legalján szerepel Barcsay Péter, akinek lánya, Karolina Inczédy Gergely felesége, Rhédey Klaudiának nagyanyja volt (forrás: Nagy Iván)
Inczédy Gergely és Barcsay Karolina leszármazottai Rhédey Klaudián át Mária angol királynéig (forrás: Turul)
Barcsay sem maradhatott sokáig: a politikai bizonytalanság, Várad várának eleste és a töröktől való félelem miatt az erdélyi rendek egy része II. Rákóczi György egyik hadvezéréhez fordult, aki letaszította a trónról. Bár sikerült megegyezniük, az említett hadvezér végül meggyilkoltatta, nehogy a törökök fel tudják később használni ellene.
E hadvezér pedig nem más, mint magyargyerőmonostori Kemény János, Rhédey Klaudia egyenesági felmenője, így III. Károlynak is ősapja.
A Kemény család
Meg kell említeni, hogy a magyargyerőmonostori Kemények az egyik legrégebbi erdélyi család,
a XIII. századból már ismerjük egy felmenőjük nevét (Mikola). Őseik azonban nem említhetők gazdasági és politikai téren egy lapon például a Rákócziakkal, akik hatalmas vagyonnal rendelkeztek, amikor megszerezték a fejedelemséget. Többnyire vármegyei tisztviselőket találunk közöttük, azonban a fejedelemség korában többen már követként vagy más, magasabb hatalmi pozícióban vállaltak szerepet – például Kemény János is.
A Kemény család címerének különböző ábrázolásai (forrás: wikibooks.org és Nagy Iván)
Nagy ambíciókkal, kudarcba fulladva: Kemény János fejedelemsége
Kemény János Bethlen Gábor alatt kezdett politizálni,
előbb bécsi követként – ő kérte meg Bethlen számára Brandenburgi Katalin kezét -, később kincstartó, az erdélyi hadak parancsnoka, II. Rákóczi György alatt pedig a kancellária vezetője volt. 1657-ben tatár fogságba esett, váltságdíj ellenében szabadult ki. Hazatérve előbb visszavonult a politikától, de amikor az erdélyi rendek és a császáriak kérlelték, a török által pártolt Barcsay ellen vonult fel, akit 1660 novemberében győzött le Marosörményesnél, lemondása után pedig átvette a fejedelemséget (1661-62).
Kemény János fejedelem (forrás: wikipedia.org)
Kemény János kezéhez a Barcsayak vére többszörösen is tapad.
Személyes bosszúnak is tekinthető, hogy Barcsay testvérét, Andrást felakaszttatta, hiszen helyette szenvedett tatár fogságot (Barcsay András ugyanis megszökött). 1661-ben pedig Barcsay Ákost gyilkoltatta meg.
II. Rákóczi György fejedelem (forrás: nepujsag.ro)
Keményt a császári körökből egy oszmánellenes hadjárat ígéretével biztatták a fejedelemség elfogadására,
Erdély és a Habsburg-vezetésű Magyarország részvételével (korábbi történészeink inkább egyéni ambíciókkal magyarázták Kemény tetteit, tehetségtelen politikusnak és hadvezérnek tartva őt). Éppen emiatt a fejedelem uralma alatt megpróbált közeledni I. Lipót magyar királyhoz, a török pedig nem ismerte el a hatalmát, hanem először ismét Rhédey Ferencnek ajánlotta a fejedelemséget (akit amúgy I. Lipót is próbált megnyerni korábban magának, grófi rangot is adományozott neki), végül azonban I. Apafi Mihály lett török kegyből Erdély ura (1661-90), Kemény ellen pedig hadjáratot vezettek. Érkezett ugyan egy császári sereg a segítségére – Montecuccoli vezetésével -, de a Segesvár mellett csatába bonyolódó fejedelmet cserben hagyták. Kemény leesett a lováról, saját menekülő serege taposta agyon. A hatalmas hadjárat végül nem valósulhatott meg, Erdélyben pedig úgy tekintettek a fejedelem halálára, mint isteni büntetésre a két Barcsay megölése miatt…
Az erdélyi tróntól a brit koronáig
Ugyan Kemény dicstelen halált halt, nevére pedig szinte nem is emlékszünk; de feleségétől, nagykállói Kállay Zsuzsannától született két fia, akik közül Simon vitte tovább a családot.
Ő apja emléke elől Magyarországra menekült, és csak 1663-ban érkezett vissza, amikor kegyelmet nyert. Három fia, János, László és Simon bárói címet nyertek, és váltak a család arisztokrata ágának ősévé.
Az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély, Rhédey Klaudia szülőhelye (forrás: wikipedia.org)
Ifjabb Kemény Simonnak vajai Vay Annától született lánya, Krisztina, aki Bánffy Boldizsár báró neje lett, Rhédey Klaudia dédanyja volt: lánya, Bánffy Terézia Rhédey Mihályhoz ment feleségül, aki a grófi címet szerezte a családnak. Fiuk, László volt Klaudia apja, innen pedig már ismert a kapocs a brit uralkodóház felé.
Rhédey Mihály gróf címere (forrás: wikibooks.org) - ő szerezte családjának a grófi rangot, Klaudia nagyapja volt
A Barcsayak címere (forrás: dka.oszk.hu)
Borítókép: az erdőszentgyörgyi református templom, ahol Rhédey Klaudiát keresztelték (forrás: erdoszentgyorgy.ro)
