Ahogy jönnek a hűvös esték, biztosan mindannyiunk fejében feltűnik ismét az a kép, ahogy plédbe bebugyolálva, egy pohár forró bármit kortyolgatunk és elmerülünk egy könyvben. Hadd osszam meg veletek azokat a könyveket, amik az én olvasós estéim kötelező résztvevői.
Valami ami nehéz, de mégis feltölt
Edith Eva Eger: A döntés
(forrás: libri.hu)
Ez a könyv az elmúlt évek egyik legmeghatározóbb könyve, amit a boltban biztosan a sikerlistás írások között találsz. Ha nem olvastad még, akkor ne várj tovább vele! Ha pedig olvastad akkor se habozz újraolvasni, hiszen ez a könyv mindig tud valami újat adni!
Az önéletrajzi regény elején az akkor tizenhat éves Editet a hírhedt haláltáborba, Auschwitzba hurcolták. Részletesen leírja a szörnyűségeket, amiket át kellett élnie: a fogvatartók kegyetlenségét, a rengeteg halált és fájdalmat amivel találkoznia kellett. A halál szélén volt már, amikor egy kisebb csoda útján megmenekült.
És mégis, ez a könyv nem (csak) arról szól, hogy micsoda pusztítást végzett a náci pusztítás. Hanem a túlélésről, a küzdelemről és boldogságról. Az írónő nem elégedett meg a ,,túlélő" státusszal, hanem az Egyesült Államokba költözött, ahol az új nyelv elsajátítása után egyetemre ment. Ezek után klinikai pszichológusként praktizált, tanított az egyetemen, emellett segítette az amerikai hadsereg és haditengerészet katonáit. Előadásait mindig álló taps és ováció követi.
Dr. Edith Eva Egernek a könyve és az életútja egyaránt lenyűgöző és motiváló. Egy olyan történet a gyógyulás és a boldogság megtalálásáról, ami minden olvasónak, minden élethelyzetben segíthet abban, hogy megtalálja a saját szabadságát.
Kedvenc idézet:
,,Nem tudod megváltoztatni, ami történt, nem tudod megváltoztatni azt, amit tettél, vagy amit tettek veled. De eldöntheted azt, hogyan élsz most.
Drágám, dönthetsz úgy, hogy szabad leszel."
Valami, ami egy kicsit szétszed
Zakály Viktória: Szívritmuszavar
(forrás: libri.hu)
A borítón lévő fülszöveg egy romantikus regényt ígér. Ez valójában egy romantikus könyv, de mindenki higgye el, hogy ez sokkal több annál, nem csak egy a sok közül. Az írónő különleges írói stílusa, a könyv (jó értelemben) mindennapos témája egészen különleges élményt ad az olvasónak.
Zakály Viktória két fiatal történetét meséli, akik rossz időben találkoztak. Ne tévesszen meg senkit a látszólag egyszerű témaválasztás, hiszen a szépsége pont abban rejlik, hogy mindenki (legalább egy résszel) azonosulni tud. Az E/2-es elbeszélésmódhoz hozzá kell szokni, de utána teljesen magával ragad, ahogy a lány a fiúnak meséli el, ő hogyan élte meg a szerelmüket. Az írónő olyan csodálatosan fogalmazza meg a legegyszerűbb gondolatokat is, hogy a leírt gondolatai egész nap velünk maradnak és néha-néha elmerengünk rajtuk.
Az egész regény egy kissé szomorkás és keserédes, nem tökéletesíti a valóságot, nem egy tündérmese. Azoknak ajánlom, akik ezt az érzést be tudják fogadni, a tiszta, de beteljesületlen szerelmet, az elválás fájdalmát, az őszinte szembenézést a másik hibáival.
Kedvenc idézet:
,,Meghalni a szerelemért? Nem nagy dolog, könnyű feladni, és a könnyebb utat választani, de élni a szerelemért, vagy anélkül, ez az igazi küzdelem."
Valami, ami igazi
Márai Sándor: Az igazi
(forrás: libri.hu)
Ha már az őszi keserédes történeteknél tartunk, akkor Márai Sándor regénye is kihagyhatatlan. Ez sem szépíti a valóságot, a hangsúly itt nem a szerelem tényén, hanem a mögötte létező lélektanon van. Egy pszichológiai elmélkedés, ami Márai stílusában tökéletessé tud tenni egy hideg estét.
A könyv alapvetően egy házasságot mutat be, melyben megjelenik a ,,harmadik fél". Sajátossága, hogy az első részben a feleség meséli el a házasságukat, azt, hogy hogyan viselte a szerető megjelenését, hogyan harcolt a házasságáért. Ezt követi a férj elmesélése, ami sokkal inkább egy belső monológra, egy elmélkedésre hasonlít. (Egy második könyv a ,,szerető"-ről, az ő történetéről szól.)
A feleség és a férj története nem csak a házasságukat és a mögötte rejlő drámát, pszichológiát mutatja be. Hanem megismerjük a világháborúk közötti nagyvárosi életet, a polgári életérzést, a saját emberi tragédiákat is elénk tárja. Amellett, hogy a korabeli valóság reális bemutatása a könyvnek hatalmas értéke, készüljünk fel arra, hogy a női szerepeket illetően Márai az akkori nézeteket mutatja be. Ez azonban senkit se tántorítson el attól, hogy a kezébe vegye ezt a regényt.
Kedvenc idézet:
"…nincsen igazi… Csak emberek vannak, s minden emberben van egy szemernyi az igaziból, s egyikben sincs meg az, amit a másiktól várunk, remélünk."
Valami, ami egy új világba vezet
Leigh Bardugo: Árnyék és csont (Grisa trilógia)
(forrás: deszy-konyv.hu)
Az eddigi nehezebb könyveket most kövesse egy izgalmas, szórakoztató fantasy, ami szinte olvastatja magát és addig meg sem lehet állni vele, amíg le nem rakjuk az utolsó részét. Így most nem csak egy könyvet, hanem az egész trilógiát szeretném ajánlani. Ugyan a trilógiából sorozat is készül(t), a könyvet azonban nagyon kár lenne kihagyni.
Az, amilyen világot az írónő elénk tár, az egészen egyedi és magával ragadó: Ravka, a grisák, az Árnyzóna, a társadalom jól felépített rendje a könyv legnagyobb erőssége. Azonban történet felütése elsőre nem ígér semmi különlegeset. Egy kiválasztott, szegény lány, akiben hatalmas, eddig soha nem látott erő lakozik. Ott a régi barát, akibe szerelmes és ott van természetesen a nagy erejű, karizmatikus férfi. Noha az elején a főhősnő viselkedése egy kissé idegesítő, érdemes átrágni magunkat az első harminc oldalon, mert utána úgy beindul a történet, hogy csak kapkodjuk a fejünket. Amikor megismerjük a mellékszereplők történeteit és a regény világát, nos, a könyv akkor válik letehetetlenné.
Valószínűleg nem ez a regény lesz az, ami után megkérdőjelezzük az életünket, de ennek a sorozatnak nem is ez a célja. A célja az, hogy szórakoztasson és élményt nyújtson; ennek pedig tökéletesen eleget tesz.
Kedvenc idézet:
„Mi végtelen? Hát a világegyetem és az emberek mohósága.”
Valami, ami mindig jólesik
Kemény Zsófi: Nyílt láng használata
(forrás: libri.hu)
A regények után, a végére hadd ajánljam mindenki figyelmébe ezt a verseskötetet, ami az egyik személyes kedvencem. A versek nincsenek túlbonyolítva, nem veszi fel azt a szinte érthetetlen, összefüggéstelen stílust, ami annyira népszerű a kortárs költők körében.
Kemény Zsófi a magyar kortárs irodalom kiemelkedő alakja: slam poetry írásai és regényei mellett a versei is nagyon magas színvonalat képviselnek. A Nyílt láng használata az első megjelent verseskötete, ami (Simon Márton szavaival élve) ,,hátat fordít az elvárásoknak, elsétál a pálya végéig, és csöndben mosolyogva magasabbra teszi az úgynevezett lécet. Sokkal magasabbra.".
Ez a kötet több érzést is bemutat, átad. Leveszed a polcról, olvasgatsz belőle és mindig találsz valamit, ami passzol a hangulatodhoz. Vannak benne tömör és kissé slam-hez hasonlító írások is, amiket az írónő stílusa tesz emlékezetessé.
Kedvenc idézet:
,,Kicsit megsértettél,
mikor utoljára nem beszéltünk"
