Hetedik alkalommal került megrendezésre a Reaktor Konferencia, ,,Zavaros vizeken” címmel. November 4-6. között Sarlóspusztán az érdeklődők 4 előadás keretében ismerhették meg azokat a nemzeti és nemzetközi eseményeket, melyek nagyban befolyásolják Magyarország jelenét és jövőjét. Összefoglalónk.
Gazdasági kilátások: Lehet-e kanyarban előzni?
A VII. Reaktor Konferenciát Lóga Máté (gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár) nyitotta meg, aki a magyar gazdaság távlati kilátásairól tartott előadást.
Előadása során először a vállalatokat jelenleg sújtó költségsokkról világosította fel az érdeklődőket. A vállalatok nincsenek most könnyű helyzetben, hiszen a kamatsokkal és az energiasokkal egyszerre kell megküzdeniük. Energiasokk alatt a villamosenergia, a gáz, és az európai olaj árainak a drasztikus növekedését kell érteni, ami a vállalatoknak értelemszerűen hatalmas nehézséget okoz. A kamatsokk hatásai azonnal jelentkeznek, elsősorban a KKV-szektort sújtják.
A sokkhatások ellen négyféle módon lehet védekezni: áremeléssel, energiaintenzitás-csökkentéssel, SZKP-val (Széchenyi Kártya Program) való finanszírozással, valamint tőkeképzéssel.
A kormány is minden erejével igyekszik erősíteni a vállalatok válságállóságát. Ennek keretében a komoly pénzösszegeket különítettek el, támogató programot fogadtak el, elindították a gyármentő programot, a KKV-kat pedig külön támogatásokkal próbálják segíteni.
Lóga Máté kiemelte, hogy az infláció elkerülhetetlen, nemzetközileg súlyos gondokat fog okozni, de Magyarország küzd, hogy ismét megerősödve jöjjön ki ebből a csapásból.
Világ az ukrán háború árnyékában
Az egész világon jelenleg talán Ukrajnában a legzavarosabbak a vizek, így egyértelmű volt, hogy a VII. Reaktor Konferencián nívós beszélgetés fog zajlani arról, milyen hatással van a világra az orosz-ukrán háború. Ezzel a témával is kezdődött a szombati nap első előadása, mely során Salát Gergely (Kína-szakértő, műfordító, egyetemi oktató), Demkó Attila (író, biztonságpolitikai szakértő) és Prof. Dr. Resperger István (ezredes, NKE, Nemzetbiztonsági Intézet tanszékvezető) beszélgettek a fenti témában.
A beszélgetés előtt azonban Prof. Dr. Resperger István egy pörgős, információdús, elképesztő képekkel és videókkal tarkított fél órás előadás keretében összefoglalta a háború eddigi eseményeit, a harcok brutalitását és a rendelkezésre álló harckocsikat, fegyvereket.
A beszélgetés ezután elsősorban arra a témára összpontosult, hogy a világ különböző országai, régiói hogyan élik meg az ukrán háborút. Előadóink szerint
Európán és Amerika bizonyos társadalmi rétegein kívül a világ többi része ezt is csak egy újabb fegyveres konfliktusnak éli meg, aminek csupán annyi a különlegessége, hogy Európában zajlik a fegyveres összecsapás.
Energiaválság árnyékában
Az orosz-ukrán háború hatásait Magyarországon és Európában elsősorban az energiaárakon lehet tapasztalni. A szombat délutáni blokk első előadásán Aszódi Attila (mérnök, egyetemi tanár, tudományos intézményvezető, volt államtitkár, kormánybiztos) és Steiner Attila (Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára) beszélgettek a jelenlegi energiahelyzetről és kilátásainkról a háború, valamint az előttünk álló válság árnyékában.
Gáz van?
Egyelőre van, de pontos előrejelzéseket adni nem lehet.
Előadóink azt a nehéz kérdést is boncolgatták, hogy mi történik akkor, ha egyszerűen megszűnik az orosz földgáz importja? Hogyan lehet pótolni ezt a mennyiséget? Sajnos világmegváltó választ itt sem kaptunk, de abban mindenki egészen biztos volt, hogy a jövő év lesz az igazán nehéz. Mégpedig azért, mert az orosz gázt ilyen rövid idő alatt ilyen mennyiségben egyszerűen képtelenség pótolni.
Az előadók szerint ugyan európaszerte elkezdtek gondolkodni az alternatív megoldásokon, de mindenki készül arra, hogy komoly gázhiány fogja megrázni Európát. Sőt, bizonyos nézetek szerint Európa annyira kitett az orosz gáznak, hogy az európai infrastruktúra már soha nem fog úgy működni, mint azelőtt.
Mi annyit tehetünk, hogy felkészülünk a jövő évre és reménykedünk abban, hogy 2023 tele nem lesz túlságosan hideg.
Úton a kétpártrendszer felé – Útelágazás?
Konferenciánk utolsó előadásán Lánczi Tamás (politológus), Hont András (újságíró) és Schiffer András (ügyvéd, politikus, LMP párt alapítója) beszélgettek arról, ők hogyan képzelik el Magyarország politikai jövőjét.
A beszélgetés rögtön azzal a kérdéssel kezdődött, hogy vajon Magyarország politikai jövője a kétpártrendszer irányába mutat-e? A válasz mindhárom előadó szerint egyértelműen nem. A beszélgetés alatt kibontakoztak az elképzelhető irányok arra vonatkozóan, merre halad hazánkban a politika.
Előadóink két fő utat látnak elképzelhetőnek.
Az egyik út az, hogy a Fidesz továbbra is nagymértékű és elsöprő előnnyel fog kormányozni, sok kicsi és széttagolódott ellenzéki párttal. A másik út pedig az, hogy ismét feltűnik a centrális erőtér. Eszerint a a közélet centrumában a Fidesz maradna, de megjelenne egy-egy erős, de kormányozni nem képes párt a jobboldalon (Mi Hazánk) és a baloldalon (DK).
Ennél pontosabb választ képtelenség jósolni, a jelenlegi zavaros idők miatt az esetleges előrejelzések még inkább kiszámíthatatlanok.
Minden előadó kiemelte, hogy meghatározó időket élünk és valóban ,,zavaros vizeken” kell eveznünk. Előadásaink során átvett témák, problémák (háború, válság, energiahiány…) jövőnk meghatározó kérdései lesznek.
Köszönjük a részvételt mindenkinek, találkozunk tavasszal!
