A korabeli Magyarország egyik legradikálisabb politikusa, az első zsidótörvény elfogadásakor kormányfő. Ugyanakkor a második zsidótörvény előtt robbant a bomba: bizonyítékot találtak zsidó felmenőire. Imrédy egész életében tagadta zsidó gyökereit, miközben – főleg baloldali – újságok egyre inkább igyekeztek „elzsidósítani” az antiszemita politikust. Valóban zsidó volt Imrédy Béla? A volt kormányfő őseit ismertetjük!
Kapcsolódó cikkünk:
Ki volt a szélsőjobb vezére, Imrédy Béla?
A gazdasági életből jött, a konzervatív irányhoz való visszatérést várták tőle - de egy német út után megváltozott.
Egy nemességet nyert német polgárcsalád
A miniszterelnök apai felmenői, az Imrédy család német származású, Pest-Budán és a Bácskában rendelkeztek érdekeltségekkel.
Eredeti nevük Heinrich volt, ezen a néven kaptak nemességet, hadi érdemeik elismeréséül 1827-ben, mégpedig Heinrich Alajos és testvére, Ferenc személyében – egyben birtokot (Baja) és előnevet (ómoraviczai) is ekkor nyertek. Imrédy anyai ágon való zsidó származásának kiderülése után egyes lapok azzal vádolták, hogy Heinrich Alajos felesége, Knotz Rozina is zsidó származású volt, ami igen valószínűtlen, ugyanakkor Imrédy származása szempontjából lényegtelen is, hiszen nem Heinrich Alajos pesti vaskereskedő, hanem Heinrich Ferenc bajai gabonakereskedő volt a miniszterelnök dédapja, akinek felesége, a bajai származású Etlinger Erzsébet bizonyíthatóan nem volt zsidó származású (szülei Etlinger János György bajai molnár és Szoffron Anna voltak, Baján házasodtak össze 1788. február 3-án, római katolikus vallás szerint). Alajos és Ferenc pedig a birtokadomány és a józan ész szerint is testvérek voltak (köztük mindössze 3 év volt), nem pedig apa és fia, ahogy egyes lapok megírták. A Heinrich család különben Württembergből érkezett Székesfehérvárra, majd onnan a Bácskába.
Heinrich Ferenc és Etlinger Erzsébet házassági bejegyzése a bajai róm. kat. anyakönyvben
Etlinger Erzsébet szüleinek, Etlinger Györgynek és Szoffron Annának a házassági bejegyzése Baján
Heinrich Ferenc 1845-ben királyi engedéllyel Imrédyre változtatta nevét, ezt testvére, Alajos nem tette meg, így a család két néven élt tovább, de mindkettő ág megtartotta előnevét és nemességét (királyi engedély nélkül az Imrédy-ág nem tehette volna).
Házasság a későbbi miniszterelnök testvérével
Imrédy Ferenc fia, Lipót felfelé házasodott, szakított a német polgárcsaládokkal. Mint Moson vármegye táblabírája vette feleségül 1848-ban Egyházgellén (Pozsony vármegye) sárosfai Bittó Júliát, sárosfai Bittó Benjámin és lidértejedi Nagy Mária (a legtöbb helyen Júlia néven említik, ez a második neve volt, az anyakönyvek alapján nem ezt használta) lányát. Ők lettek a későbbi miniszterelnök nagyszülei.
Imrédy Béla nagyanyja nagyon régi magyar nemesi családok leszármazottja,
a Bittók már 1390-ben szerepelnek egy oklevélben, amikor is egy birtokukat elcserélték Zsigmond királlyal. Bittó Júlia apja, Benjámin Pozsony vármegye alispánja volt, ezt a típusú politikai érdeklődést pedig a család más tagjai is követték, lévén egyik fia, Bittó István – Imrédy nagyanyjának a testvére tehát – 1848-ban országgyűlési képviselő, majd a ’60-as évektől kezdve Deák Ferenc bizalmasa. 1874-ben miniszterelnök lett, ugyanakkor Tisza Kálmán pártegyesítése után véget ért kormánypárti pályafutása, és ellenzéki képviselőként folytatta pályafutását (bár ’67-es alapon).
"Ó Moroviczai T[ekin]t[e]t[e]s Imrédy Lipót Ur T[ekij[t[e]t[e]s n[eme]s Mosony v[ár]megye Tábla Birája Mosonújban (?) lakó Bajáról származó és N[e]mz[e]t[es] Bittó Julis Sárosfalui Kisasszony onnan is származó R[ómai] Kath[olikus]"
Imrédy Lipót és sárosfai Bittó Júlia házasságából született Imrédy Kálmán, a miniszterelnök apja. Ő tehát német polgári és magyar köznemesi gyökerekkel bír, és bár keresték a zsidó gyökereket nála is, nem találunk ilyet. Mi a helyzet Imrédy anyjával?
Orvos-jogászcsalád: a szeredi Vajkayak – és ismét a Bittók?
Imrédy Kálmán felesége, Vajkay Karolina, Vajkay Károly bírónak volt a lánya.
Károly Bécsben született Senger (máshol Zenger) néven – apja az Esterházy család orvosa volt, a család Szereden, Pozsony vármegyében élt, de a születéskor Bécsben tartózkodtak. Érdekes, hogy a már említett baloldali lapok Vajkay Károlyt is zsidó származásúnak vélelmezték, és anyakönyvi bejegyzéseket is említettek, amelyeket azonban nem tudtunk ellenőrizni, mivel a vonatkozó bécsi anyakönyvek online nem érhetőek el – illetve több, egymással ellentmondásos családfarészlet is ismert. Amennyit viszont ismerünk, az alapján igen nehezen tudjuk elképzelni, hogy Vajkay Károly zsidó származású volt. Nézzük csak sorba!
Vajkay Károly anyjának gyászjelentése (forrás: dspace.oszk.hu) - az, hogy Vajkay Károly mostohafiúként szerepel, a gyászjelentés kiadójával való viszonyát jelenti (vagyis Bittó Miksával), nem pedig az elhunyttal (ezt a bevezető végén olvashatjuk: "felejthetetlen neje, illetőleg anyjuk, nagyanyjuk és testvérüknek" - kiemelés a szerzőtől, Bittó Zsófiának nem volt mostohafia)
A legismertebb családfarészlet a Világ c. lapban jelent meg, itt az szerepel, hogy Senger Károly bécsi keresztelési bejegyzése szerint apja, Senger György izraelita, míg anyja római katolikus vallású,
ugyanez a cikk hivatkozik vélelmezett testvérének, Senger Simonnak az 1822-es bécsi bejegyzésére, melyben Senger György és Eibel Barbara izraelita vallású szülők szerepelnek. Ezzel csak egy probléma van: Senger Károly anyja nem lehetett Eibel Barbara, mivel 1871-ben Vajkay Károly (aki egyértelműen azonosítható, hiszen felesége és lányai is jelen vannak) szerepel egy bizonyos Bittó Zsófia (Bittó Miksa felesége) gyászjelentésében mint az elhunyt fia. Az említett házaspár esküvői bejegyzése a már említett Gellén található meg, hiszen a menyasszony a már ismert sárosfai Bittó családból származik (a sárosfai katolikusokat Gellén vezették). Eszerint a menyasszony „Nemz[etes] Czenger György Úr meghagyott özvegyje”. Bittó Miksa és Zsófia egyébként negyedfokú rokonságban álltak (vagyis harmadunokatestvérek voltak).
"T[ekin]t[e]t[e]s Bittó Miksa Úr Sárosfalu Közbirtokos, és Pozsony vármegyei Tábla Bíró Sárosfáról és T[ekint]t[e]t[e]s Bittó Zsófia Assz[ony] Nemz[etes]. Czenger György Úr meghagyott özvegye Sárosfáról R[ómai] Kath[olikus]"
Itt egyébként tovább is tudtunk menni, hiszen megtaláltuk a szenci (Pozsony vm.) római katolikus anyakönyvben Senger György és Bittó Zsófia esküvői bejegyzését is.
1819. augusztus 20-án vette el „Czenger György” Esterházy József gróf 42 éves orvosa Bittó Zsófia 18 éves hajadont. Szó sem esik a vőlegény zsidó vallásáról – ami annak ellenére érdekes, hogy egyes lapok szerint 1824-ben tért ki –, vagyis nehezen képzelhető el, hogy az 1825-ös bécsi bejegyzésben valóban zsidó vallásúként szerepelne az apa (de nem zárható ki).
Czenger (Senger) György és Bittó Zsófia házassági bejegyzése a szenci római katolikus anyakönyvben
A Világ cikkében azonban csak Senger Simonnál szerepel mindkét szülő neve, Károlynál csak az apáé, így ha valódi adatok alapján dolgozott a lap, akkor tévesen vonta le azt a következtetést, hogy Senger Simon és Károly testvérek voltak. Más újságok (pl. a Demokrácia) arról tesznek tanúbizonyságot, hogy 1944-ben Imrédy családfáját röplapokon terjesztették, amelyeken Senger Károly anyjaként Bittó Zsófia szerepel - mint láttuk, helyesen -, és a fentebb említett Eibel Barbara apai nagymamaként jelenik meg – mint Senger Sámuel müncheni rabbi felesége. Ezt nem tudtuk ellenőrizni, de figyelembe véve, hogy ezen röplapokat a nyilasok terjesztették – Horthy feleségét is vádolták zsidó származással –, nem tartjuk minden kétséget kizárónak. Imrédy egyébként Baján elmondott, származását tisztázandó beszédében pfalzi származásúnak említi Senger Györgyöt, illetve saját elmondása szerint rendelkezett nagyapja keresztlevelével, és ott nem szerepel a zsidó vallás az apánál, vagyis a keresztlevélről szóló újságcikkek is tévesek (bár ezek a keresztlevelek minden esetben másolatok, lehetnek tévesek is).
Senger Károly egyébként jogot végzett Pozsonyban, nevét 1848-ban változtatta Vajkayra. Részt vett a szabadságharcban is, kifejezetten sikeres katonai karriert ért el, hiszen Ivánka Imrének, Batthyány Lajos titkárának lett a segédtisztje. Bár a szabadságharc bukása után az osztrák hadseregbe sorozták, itt is főhadnagy és segédtiszt lett, ugyanakkor 1857-ben – volt főnökei közbenjárására – elengedték a hadseregből. Ezután fényes jogi pályát futott be, amelynek elismeréseképpen 1881-ben „szeredi” előnévvel nemességet és címert nyert. Korának egyik legkiválóbb bírójának tartották.
Vajkay Károly zsidó származása legfeljebb apai ágról képzelhető el, a további bizonyításhoz a bécsi keresztelési bejegyzésre is szükség lenne (minimum!). Érdekes, hogy mind a Heinrich-ág, mind a Senger-Vajkay-ág zsidó gyökereit csak kifejezetten erős hangvételű, baloldali újságok fogadják el (illetve Senger György zsidósága mint gyanú merül fel komolyabb forrásokban), ugyanakkor
a miniszterelnök lemondásához vezető botrányt Vajkay Károly feleségének, Heller Karolinának a származása okozta.
A szálak Csehországba vezetnek
Vajkay Károly leszerelése 1857-ben igen valószínűsíthető okból történt: a katona ezredével eljutott a csehországi Saatzba (Zatec), és érdekes módon 1858-ban már gyermeke születik – mégpedig Imrédy anyja – Budapesten a saatzi származású Heller Karolinától, vagyis valószínűleg a házasságkötés miatt szerelt le.
Két elképzelés van, hogy miképpen kezdték el kutatni Heller Karolinának, Imrédy anyai nagyanyjának a származását. Az egyik szerint
szárnyra kaptak Imrédy zsidó származásával kapcsolatos pletykák,
amelyekkel le akart számolni, emiatt Baján beszédet tartott. Rassay Károly ellenzéki politikus valamiféle hézagot hallott ki a beszédből az egyik nagymamát tekintve, emiatt kezdett keresgélni. A másik elbeszélés egy Héczey Pál nevű dzsentrifiúról szól, aki a Heller-sajtüzletben, Pesten hallotta az Imrédyt szidó eladótól, hogy tudomása van az egyik nagyszülő zsidóságáról. Héczey ezt rögtön jelezte Sigray Antal grófnak, és ő kezdte el a kutatást.
Heller Karolina származását is sokféleképpen örökítette meg a sajtó. A már említett, Eibel Barbarát is felsorakoztató cikk szerint egy Heller Jakab nevű zsidó boltos lánya volt. Ezt több lap is elfogadja, a trafikost pedig pest-budainak véli, ez ugyanakkor téves. Más lapok emellett a Heinrich-Imrédy-ágon vélik látni Heller Karolinát mint egykor Aradon élt dédmamát, ami megint csak hamis adat.
Vajkay Károlyné Heller Karolina halálozási bejegyzése a Budapest X. kerületi állami anyakönyvben - a szülők neve Heller Mór és Kolarzik Jozefa, születési helye Saar (sic!) - helyesen Saatz, Csehország
Egyes lapok szerint Imrédy dédapja, Heller Móric a saatzi sörgyár tisztje volt, ahol nem alkalmazhattak zsidókat, emiatt tért át feleségével és lányával 1839-ben. Ugyanakkor a feleség neve Heller Karolina halálozási bejegyzése szerint Kolarzik Jozefa, és a zsidóság II. József óta német nevet viselt, ekkoriban pedig még nem terjedt el széles körben a névváltoztatás, így az anya zsidósága nehezen képzelhető el. Egyes elbeszélő források és cikkek ugyanakkor megőrizték a történet teljes tartalmát. Eszerint a következő feljegyzést találták a saatzi római katolikus anyakönyvben:
Johann Heller és Theresa Porneizl 1814-ben keresztelkedtek meg két fiukkal, köztük a hét éves Móriccal.
Érdekes, hogy egyes újságcikkek, például a Fejér Megyei Hírlap 1998-ban, Heller Móric áttérését 1839-re teszik, feleségét pedig Pommerzel Rebekának nevezik meg. Ez valószínűleg az apai nagymama nevéből keletkezett, és a nyilvánvalóan téves korabeli újságcikkekből ered.
Mindezek alapján Heller Móric valóban zsidó származású volt, felesége azonban nem valószínű.
A valódi családfa úgy nézhet ki - de a saatzi anyakönyveket sem tudtuk ellenőrizni, így ez is másodkézből ered -, hogy Heller Karolina volt Imrédy Béla nagyanyja, akinek szülei Heller Móric és Kolarzik Jozefa, házasságkötésükkor mindketten római katolikusok. Heller Móric szülei Johann Heller és Theresa Porneizl voltak, zsidó vallású és származású lakosok, akik 1814-ben tértek ki fiaikkal (vagyis Heller Móric zsidó vallású családba született). Kolarzik Jozefa szülei ismeretlenek, de a rendelkezésre álló adatok alapján római katolikus cseh polgárcsaládból származhatott.
Zsidó volt-e Imrédy?
Bár a saatzi anyakönyveket nem ellenőriztük, Heller Móric nevű dédapja minden bizonnyal az volt. Felesége a neve alapján valószínűleg nem, illetve a megtalált, de nem ellenőrzött dokumentumok legpontosabb leírásai is ezt valószínűsítik.
Elképzelhető továbbá másik dédapjának, Senger vagy Zenger Györgynek a zsidó származása is, de ennyi ismert adat alapján ez nem jelenthető ki (illetve elképzelhető, hogy fiának a bécsi keresztelési anyakönyvi bejegyzése sem lenne elegendő ennek bizonyítására).
Imrédy az első zsidótörvény értelmében semmiképpen nem számított volna zsidónak, ahogy a második esetében sem, hiszen egyetlen dédapjáról tudjuk egyedül, hogy zsidó volt, további egy dédapjáról el tudjuk képzelni - a legmesszebbre menő következtetések alapján további egy dédmama zsidó származását képzelhetjük el, de ez elég egyértelműen cáfolható jelen ismereteink alapján. Vagyis a "37,5%-ban zsidó" Imrédyről szóló híresztelések semmiképpen sem igazak (ugyanakkor az sem pontos, amit az emlékezet megőrzött, mert ez egy dédmamáról tesz említést).
Egyébként Imrédy anyja, aki a második zsidótörvény idején már halott volt, sem esett volna a törvény hatálya alá. Egyedül egyik nagyapja, Heller Móric volt zsidó, ha esetleg Senger György nevű nagyapja is az lett volna, akkor is mentesség alá esne, hiszen szülei közül mindketten keresztény vallásúak voltak házasságkötésük idején, ami mentességet adott akkor is, ha az illetőnek legfeljebb két nagyszülője volt az izraelita felekezet tagja. Sőt még akkor sem, ha az anyai nagymama zsidó lett volna, hiszen a törvény hatályba lépése előtt házasságot kötött olyan személlyel (Imrédy apjával), aki nem számított zsidónak, és a házasságból született gyermekek nem számítottak zsidónak, mivel egyetlen nagyszülőjük sem volt soha az izraelita felekezet tagja. Vagyis a törvény tudtán kívül a számára leghátrányosabb helyzetben is mentesítette Imrédyt, de hogyhogy nem tudott dédapja zsidó származásáról?
Egy téves ítélet egy keresztlevél alapján
Imrédy a már említett bajai beszédében hivatkozott Heller Karolina nevű nagyanyja saatzi keresztlevelére, amelyben szerepel apja, Móric neve. Ezt a nevet gyakran viselték izraeliták, így ő maga is gyanúsnak tartotta, de valamilyen oknál fogva szerepel a keresztlevélben a nagyapa neve is (Imrédy elmondása szerint), ami a "Nepomuki János", vagyis Nepomuki Szent János nevébe keresztelték Heller Móric apját. Imrédy ez alapján azt gondolta, hogy Heller Móric nem lehet zsidó, ugyanakkor abba nem gondolt bele, hogy Nepomuki Szent János nevébe egy áttérő zsidót is lehet keresztelni. Az áttérő ükszülők pedig korban túl messze vannak ahhoz, hogy múltjuk ennyire evidens legyen.
(Borítókép: Imrédy Hitler társaságában - forrás: Index)
