Az közismert tény, hogy kétféle államformát különböztetünk meg egymástól: a monarchiát és a köztársaságot. De mi a helyzet a kormányformákkal? Mi ez? Mi a jelentősége? Milyen fajtái vannak? Hogyan befolyásolja egy ország működését?
A teljesség igénye nélkül a cikk a három leggyakoribb kormányformát igyekszik bemutatni: a parlamentáris (pl.: Magyarország), a prezidenciális (pl.: USA) és a félprezindenciális (pl.: Franciaország) kormányformákat.
Fogalom
A tisztánlátás végett érdemes tisztázni, az államforma és a kormányforma közötti különbséget.
Az államforma az államfői hatalom eredetét mutatja, így beszélhetünk monarchiáról és köztársaságról. A monarchiában az államfői hatalom öröklődik és élethosszig vagy lemondásig tart, míg köztársaságok esetén az államfőt választják és az jogszabályban meghatározott ideig látja el a tisztséget. Érdekesség, hogy a monarchiák esetén csak parlamentáris kormányformáról lehet beszélni.
A kormányforma a kormányzást végző és abban közreműködő szervek egymáshoz való viszonyát mutatja.
Így értelemszerűen a parlamentáris kormányformában a legfontosabb tényező a kormányzás során a parlament; a prezidenciális államformában a közvetlenül választott elnök, míg a félprezidenciális rendszerekben a parlament és az elnök között oszlanak meg a jogosultságok, egyiknek sincsen kiemelkedő szerepe.
Tekintsük át, hogy a három kormányforma mikben különbözik egymástól.
(forrás: https://www.parlament.hu/web/orszaghaz/az-orszaghaz-leirasa)
Kormányformák és a parlament
Mindhárom kormányformában közös, hogy a parlamentet mindenhol közvetlenül választják. Azonban kiemelendő, hogy a parlamentáris kormányformában az államhatalom szervei közül a parlament a legfontosabb. Hiszen amellett, hogy a parlament, mint törvényhozó hatalom működik, amellett a kormányalakításban is fontos szerepe van, a kormány felelős a parlamentnek. Ebben különbözik a többi kormányformától, ahol a parlamentnek nincsen beleszólása a kormányalakításba.
Kormányformák és a kormány
A kormány szerepe, szervezete nagyban különbözik egyes kormányformákban.
A parlamentáris kormányformában a kormány élén a parlament által választott miniszterelnök áll, tehát ebben a kormányformában a kormányfő nem közvetlen választással kerül hatalomra. (Természetesen legitimációja így sem lehet kétséges, mivel a közvetlenül választott parlament választja ki a miniszterelnököt.) Ebből az is következik, hogy a miniszterelnök a parlamentáris államformában felelős a parlamentnek, annak bizalma nélkül nem tud működni. Ez a felelősség több jogintézményben is realizálódik: bizalmi szavazás, konstruktív bizalmatlansági indítvány, kérdezés joga, interpelláció (írásbeli kérdés a kormányhoz)…
A prezidenciális kormányformában a kormány a legfontosabb intézmény. Ez abban is megmutatkozik, hogy ebben a rendszerben a kormány élén álló elnököt is közvetlenül választják. Tehát a kormány a parlamenttől teljesen függetlenül jön létre, nem is felelős neki, hiszen csak az elnöknek tartozik felelősséggel.
A félprezidenciális kormányformákban a fenti két kormányforma sajátosságai keverednek egymással. A kormány élén -a parlamentáris kormányformához hasonlóan- a miniszterelnök áll és itt is ismert a bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás. A prezidenciális rendszerre hasonlít viszont abban, hogy a miniszterelnök közvetlenül választott. A miniszterelnök mind a parlamentnek, mind az elnöknek (lásd később) felel, csak ezek bizalmával tud működni. A félprezidenciális kormányforma mintaállamában, Franciaországban, az a szokás, ha a bizalmi kapcsolat bármilyen okból megszakad a miniszterelnök és az elnök között, akkor a miniszterelnök lemond.
(forrás:https://pkk.sze.hu/kepek-a-parlamentarizmus-tortenetebol)
Kormányformák és az elnök
A parlamentáris kormányforma nem ismeri az elnök intézményét, az csak a prezidenciális és félprezidenciális kormányformákban ismert. Az elnököt mindkét rendszerben közvetlenül választják. A prezidenciális rendszerben az elnök gyakorolja a végrehajtói hatalmat, ő nevezi ki a kormány tagjait, akik csupán neki tartoznak felelősséggel. Az elnöknek egyáltalán nincsen politikai felelőssége, jogi felelőssége korlátozott. A félprezidenciális rendszerben a kormányzási feladatok megoszlanak a miniszterelnök és az elnök között, így hatalmi kisebb és korlátozottabb, mint az előbb említett rendszerben. Az elnök feladata, hogy kinevezze a kormány tagjait és a miniszterelnököt, valamint meghatározza a kormány által követendő politikát.
Mindkét rendszerben az elnök látja el az államfői feladatokat.
Kormányformák és az államfő
Az államfő csak a parlamentáris kormányformában ismert, a többi kormányforma esetén az elnök látja el az államfői feladatokat.
Az államfő soha nem gyakorol sem törvényhozó, sem végrehajtó hatalmat. Szerepe majdhogynem szimbolikus, hiszen szinte minden döntése miniszteri ellenjegyzéshez kötött. Valódi szerepe a miniszterelnök személyének a javaslatában van, valamint kormányválság, egyéb veszélyhelyzet esetén nő meg az államfő jelentősége.
(forrás: YouTube.com)
Kormányformák és a hatalmi ágak
A hatalmi ágak (törvényhozó, végrehajtó, bíráskodó) merev, szigorú elválasztása a prezidenciális és a félprezidenciális rendszerek sajátossága. Nagyon szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állítottak fel és ügyelnek arra, hogy a hatalmi ágak feladatkörei véletlenül se keresztezzék egymást.
A parlamentáris kormányformában is alapvető jelentőségű a hatalmi ágak elválasztása, itt is egyértelmű összeférhetetlenségi szabályok uralják a rendszert, de az mégsem annyira merev, mint a fent taglalt rendszerek esetén.
Ez a három legelterjedtebb kormányforma, mégsem lehet kijelenteni, hogy csak ezek léteznek vagy ezek közül valamelyik lenne az ,,ideális”. Ilyen természetesen nem létezik. Ráadásul az azonos kormányforma szerint működő államok se interpretálják szigorúan a fent leírt szabályokat és sajátosságokat, hanem a saját társadalmuk és kultúrájuk szerint alakítják azokat.
(Borítókép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/722405596468447578/)
