Az egész országot megrázta a január 12-én megtörtént rendőrgyilkosság ügye, többen is részvétüket nyilvánították az elhunyt Baumann Péter családjának, legyen az rendőr, politikus vagy csak az egyszerű kommentelő. Talán már nem túl korai megállapítani és korántsem elképzelhetetlen, hogy ennek az esetnek komoly társadalmi, illetve belpolitikai következményei lehetnek. Komoly pszichológiai hatásai is lehetnek a tragédiának: az ott lakók, de akár a szélesebben vett társadalom számára is megrendülhet az általános bizalom szintje. Sokan inkább olyan helyeken fognak közlekedni, ahol mások vannak, nem engedik, hogy éjszaka egy családtag egyedül mászkáljon az utcán egy darabig, ilyen és ehhez hasonló óvintézkedésekre lehet majd számítani.
De az is egy potenciális következmény lehet, hogy a rendőrök idegesebbek lesznek, amikor hasonló esettel találkoznak, ami akár túlkapással is végződhet.
Az esetből sokan azt a tanulságot fogják levonni, hogy a rendőröknek sokkal több jogot kell adni, sokkal keményebben kell fellépni a droghasználókkal szemben, illetve bárminemű életellenes bűncselekményt súlyosabban kell büntetni. A különböző gyilkosságok, ha azok megrázóak, továbbá a média is felkapja, akkor az sokkolhatja a közvéleményt. Amennyiben ezek mind együtt is állnak, akkor a politika számára is érdemes lehet valamit reagálni, kielégíteni érdekeket és elvárásokat. Ha egy súlyos árvíz következtében többen meghalnak, akkor a politikusok hajlamosabbak többet foglalkozni a környezetvédelemmel, hiszen azzal népszerűséget szerezhetnek. Természetesen azt sem lehet kizárni, hogy árvíztől függetlenül is fontosnak tartják a klímaváltozás elleni küzdelmet.
(kép forrása: magyarjelen.hu)
Megállapítható, hogy vannak olyan ügyek, amelyek a nagy általánosságban vett politika napirendjére kerülnek és el is kezd a politika vele foglalkozni. Azonban a napirenden lévő ügy milyensége nagyban meghatározhatja, hogy melyik politikai erő vagy párt képes azzal többet foglalkozni és végső soron profitálni belőle. Általában a radikális jobboldali pártok tudnak a bűnözésből "jól kijönni", ők tudják leginkább tematizálni az ügyeket úgy, hogy az a társadalom biztonságvágyával találkozzon. Egy liberális párt másképp közelítené meg a szituációt és az adott igazságszolgáltatási rendszert: érthetően liberális megoldásokat szorgalmazna.
Mindenkinek meglehet a maga véleménye a nyugatias igazságszolgáltatásról és börtönrendszerről, azonban az feltehetőleg nem igazán esne egybe a magyar társadalom "igényeivel". Persze szépen hangzik és feltehetőleg nem eredménytelen a rabokkal történő pszichológiai foglalkozás, hogy megpróbálják újraintegrálni az adott társadalomba. Azonban a közhangulat érzékelhetően nem éppen ezt támogatná, tehát ha a Momentum egy témában jártas szakpolitikusa kifejtené a véleményét egy vitaműsorban az enyhe büntetések és a börtönpszichológusok széles körű alkalmazása mellett, akkor nagyon nagy eséllyel nem aratna osztatlan sikert.
(kép forrása: szazadveg.hu)
A Századvég által készített közvélemény-kutatás alapján kikövetkeztethető, hogy milyen társadalmi környezetben lehet a pártoknak és azon belül is a Mi Hazánknak operálnia. Természetesen ez a téma most az egyik legmeghatározóbb, feltehetőleg valamelyest kisebb értéket kapna a Századvég is, ha egy félév múlva tenné fel ugyanezt a kérdést. A 93% egy elképesztően magas arány, érezhető az ügy frissessége. Nehéz elképzelni a mai magyar társadalom kapcsán, hogy egy közéleti kérdésben ne legyen valamilyen kormány-ellenzéki törés, de most nagyon úgy tűnik, hogy a baloldali szavazók és a jobboldaliak között nincs véleménykülönbség.
(kép forrása: szazadveg.hu)
A közhangulat jelenleg érzékelhetően a drogfogyasztás ellen is kiéleződik. Bár a magyar pártrendszerben nincs érzékelhető és jelentős törésvonal a kábítószerekkel kapcsolatban, ettől függetlenül továbbra is a Mi Hazánk az a párt, amely a leginkább képesnek tűnik a téma tematizálására. A radikális jobboldal büntetőpopulizmusa meglehetősen sokakból váltana ki egyetértést a jelenlegi körülmények között. Leginkább a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot lehetne a legliberálisabbként besorolni, ők a marihuána legalizálása mellett érvelnek.
(kép forrása: szazadveg.hu)
Amikor azt a kérdést vetették fel, hogy az elmeállapotra való hivatkozás mennyire nyomós indok az enyhébb büntetés kérvényezésénél, akkor megfigyelhető az eddigiekhez képest egy "nagyobb" mérsékeltség. Ennél a kérdésnél is több, mint kétharmad mondta azt, hogy " a bűnösnek bűnhődnie kell". Amennyiben itt spekulálni kellene, hogy ez a 68% nagyjából mely pártok szavazóiból állhatnak, akkor feltehetőleg a Fidesz és a Mi Hazánk szavazóira lehetne tippelni első sorban a baloldali ellenzéki pártok választópolgárai közül legfeljebb csak igen kis rész válaszolt így.
A radikális jobboldalnak "örökzöld" témája az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés szigorítása. A Jobbik esetén gondoljunk csak az olaszliszkai lincselésre vagy éppen a Cozma-gyilkosságra, míg a Mi Hazánk számára a 2020-as Deák téri késelés, illetve a tavaly szeptemberben a Vásárosnamény-Gergelyugornyán elkövetett súlyos, majdnem halálos kimenetelű késelés volt a téma. Az utóbbi kapcsán a radikális párt szervezett is Nyíregyházán egy "cigánybűnözés-ellenes" tüntetést.
(kép forrása: origo.hu)
Mindezek alapján jogos a kérdés: erősödhet-e a Mi Hazánk az ügy következtében?
Nagyon összetett a kérdés, ugyanis bárminemű erősödésnek a mértékét lehetetlen előre megmondani. Komoly esély van rá, mivel a Századvég eredményei alapján lenne társadalmi igény a Mi Hazánk által szorgalmazott megoldásokra. Azonban korántsem biztos, hogy most a kormánypártoknak kifizetődő lenne belekezdeni egy átfogó és szigorító büntetőjogi-reformba, így tehát a szélkifogás szóba sem jöhet. A jogállamisági mechanizmus közepette az európai normákat nem biztos, hogy bölcs dolog lenne átértékelni és figyelmen kívül hagyni csak azért, hogy kielégítse a jelenleg kézzel is fogható indulatokat.
A Mi Hazánk éppen emiatt képes az egyedüliként hitelesen kampányolni a többségi vélemény mellett, ugyanis a Toroczkai-párt (a régi Jobbikhoz hasonlóan) komoly szigorításokat vezetne be. A saját tábort ezek az érvelések értelemszerűen képesek egyben tartani. Az azonban kérdéses, hogy hány büntetéspárti fideszes szavazó unja meg a Fidesz "puhaságát" és csak ezért változtatná meg a pártpreferenciáját. Nem elképzelhetetlen, hogy a Mi Hazánk választás után óta tartó, viszonylagos pangása miatt kiábrándult és a bizonytalanok táborát erősítő választópolgár fogja magát ismét mihazánkosnak vallani, illetve a régi, radikális Jobbikra szavazók közül is sokan meggyőződhetnek arról, hogy Toroczkaiék sem bánnának kesztyűs kézzel a gyilkosokkal.
A "tisztán radikális" Jobbik a 2010-es választáson 14,5%-ot ért el, négy évvel később pedig a már néppártosodását megkezdő párt a szavazatok 20,3%-át tudhatta a magáénak. Ettől az üvegplafontól jelenleg igencsak messze van a Mi Hazánk, azonban az ehhez hasonló ügyek könnyedén előidézhetik azt, hogy Magyarországon ismét egy radikális jobboldali középpárt működjön.
(Borítókép forrása: Novák Előd Facebook oldala)
