Hadik András kisnemesi sorból vált a Habsburg Birodalom katonai vezetőjévé, miközben többször is kitüntette magát a hadszíntéren is. Nevéhez fűződik emellett a bukovinai székelyek letelepítése, és ami talán még híresebb: Berlin megsarcolása, amely a porosz uralkodó szégyenévé vált. Portrénk Hadik Andrásról.
Hadik András származása
Egyszerű felvidéki - Turóc vármegyei - kisnemesi családból származott,
a család tagjai közül ugyanakkor többen is külföldi egyetemeken képezték magukat, majd hazajőve evangélikus lelkészek lettek, illetve közülük János, Hadik András ükapja, evangélikus szuperintendens (a kora újkorban így nevezték a protestáns püspököket) volt.
Hadik András nagyapja, id. Hadik Mihály a nyitrai várban szolgált, míg apja, ifj. Hadik Mihály, a Dunántúlon, Lendva vidékén, és egészen a kapitányi rangig jutott, melyet 1709-től 1733-ban bekövetkezett haláláig betöltött. Halálának körülményeit a népi emlékezet megőrizte, ugyanakkor jelentősen el is torzította, hiszen egy 1603-as, Alsólendva környékén lezajlott török elleni csatához köti, ami nyilvánvalóan téves, hiszen évtizedekkel később született. A népi emlékezet egy másik formája annyi valós elemet tartalmaz, hogy III. Károly alatt halt meg Hadik Mihály, de az erősen színezett történet szerint a franciák elleni csatában szerzett olyan erős ütést a fejére, amelyben meghalt - viszont mindezt Csáktornyára és Alsólendvára helyezi, ameddig a franciák üldözték III. Károlyt. Ennek történeti nyoma nincs, azonban annyi bizonyos, hogy Hadik András apjának a fején mindmáig látszik egy igen erős seb, amelyet bizonyosan csatában szerzett, és halálát is okozhatta (akár közvetetten is, lévén több forrás a sérülést követő szélütést jelöli meg halálokként).
De miért látszik mindmáig a seb? Azért, mert
Hadik Mihály holttestét mumifikálódott állapotban találták meg 1795-ben
az alsólendvai kápolnában, ahová azért temették, mert valószínűleg adományozott a templom építésére. Az esemény után fokozottan is Hadik Mihály felé fordult az érdeklődés, ugyanakkor valószínűleg a sebet a török ellen szerezte, nem pedig a franciák ellen, és minden bizonnyal nem sokkal halála előtt. Az emlékezet egyébként azt is megőrizte, hogy egyetlen fia, Hadik András is vele harcolt a halálos csatában, ez ugyanakkor ellenőrizhetetlen és bizonytalan. Hadik Mihály egyébiránt jó katona lehetett, hiszen 1720-ban korábbi nemessége megerősítéseként új nemeslevelet kapott III. Károlytól (az irat nincs meg, de bizonyos, hogy hivatkozott a család régi nemesi állapotára).
Hadik Mihály múmiája (forrás: zaol.hu)
Felfelé ívelő karrier
Hadik András (1710 vagy 1711-1790) 1732-ben kezdte szolgálatát, mégpedig a Dessewffy-huszárezredben, zászlósként, két év múlva már kapitány volt, 1739-ben főstrázsamester. Részt vett az osztrák örökösödési háborúban (1740-48), serege eleinte a felderítéssel foglalkozott; 1742-ben pedig már a Beleznay-huszárezredben találjuk, ahol előbb alezredes, majd két év múlva ezredes lett. 1747-től vezérőrnagy, és a következő évtizedben a keleti országrészben és Erdélyben tevékenykedik: a huszárezred állomásozik többek közt Debrecenben, Nagyszebenben, Máramarosban és Ugocsában. 1752-ben ezredtulajdonos (Ghillány-ezred), 1753-ban négy huszárezred parancsnoka. Ilyen háttérrel kezdett a hétéves háborúban (1756-1763).
Berlin megsarcolása
Mintegy másfél évvel a háború kitörése után, 1757. október 10-én Hadik András válogatott seregével korábban nem látott vállalkozásba kezdett,
melynek hátterében az állt, hogy a Habsburg-sikerek következtében (főként a Nádasdy Ferenc jelentős szerepével megvívott kolíni csata után) a porosz király maga is a frontra vonult (jelentős sereggel), így fővárosa, Berlin védtelen maradt. Lotharingiai Károly, Mária Terézia sógora emiatt tervet készíttetett elő Hadik Andrással Berlin elfoglalására vagy megsarcolására - miközben Berlin 150-200 kilométerre volt benn az ellenség földjén.
Hadik András október 10-re állította össze seregét, amely 5100 főből és hat ágyúból állt. A seregben többnyire huszárok voltak - köztük a róla elnevezett Hadik-huszárezred tagjai -, de gyalogosok és tüzérek is részt vettek a manőverben, akiket szekérre ültettek a haladás miatt. A terv veszélyessége miatt kezdetben éjszaka vonultak, nappal pedig az erdőkbe rejtőztek, viszont mindeközben elpusztította Nagy Frigyes legfontosabb fegyvergyárát (Buchholz), és megsarcoltatott néhány brandenburgi várost. Szándékát ugyan el tudta rejteni, de az idő szorított, hiszen Nagy Frigyes értesült arról, hogy magyar katonák vonulnak végig a védtelenül hagyott Brandenburgon. A berlini várparancsnok képtelenségnek tartotta, hogy jelentős Habsburg-párti sereg Berlinig merjen elmenni, emiatt nem igazán törődött az érkező hírekkel.
Hadik András Berlin alatt (forrás: Origo)
Nem jól tette.
Október 16-án ugyanis Hadik serege két oldalról is megközelítette Berlint.
Hadik a városba küldte egy követét, aki megadást és 300 ezer tallér hadisarcot követelt, de a berlini katonák bíztak a felmentő sereg érkezésében, így nem adták meg - amire a tábornok előhozatta ágyúit, lövetni kezdett, betörte a városkaput, majd bevonult. Katonáinak megtiltotta azt, hogy elpusztítsák a várost, ugyanakkor mivel egy magyar tábornok, név szerint Babocsay Farkas, a porosz gyalogság áldozata lett, a sarcot 500 ezer tallérra emelte (és ezen felül további százezer járt volna a katonáknak). Mivel az őrség - a királyi család helyben maradt tagjaival együtt - elmenekült, a berliniek komolyan vették Hadikot, de nem tudtak ekkora összeget kifizetni, így végül 235 ezer tallért szállítottak kilenc szekéren Hadik táborába.
Hadiknak gyorsan kellett menekülnie, összesen 24 órát töltöttek Berlinben, hiszen távozása után néhány órával megérkeztek a porosz felmentők. A magyar sereg első nap egyhuzamban ötven kilométert menetelt, és október 23-án megérkezett a fősereghez. Egy kisebb küldöttség a visszavonulás közben megsarcolta Odera-Frankfurtot is. Elterjedt az az anekdota, hogy Hadik Mária Terézia számára két tucat Berlin-címeres csipkekesztyűt is zsákmányolt, de ez valószínűleg nem igaz (így az sem, hogy a berliniek 24 balkezes kesztyűt adtak 12 pár rendes helyett).
Ugyan a hétéves háború végén a poroszok megtarthatták Sziléziát, vagyis Mária Terézia nem tudta elérni a kitűzött célt, de Hadik tette hatalmas szégyen volt a poroszoknak - és személyesen az uralkodójuknak. Tettéért megkapta a Mária Terézia-rend nagykeresztjét, és még a háború alatt lovassági tábornok lett, majd 1763-ban grófi címet és jelentős birtokot kapott Futak mellett, ahonnan nemesi előnevét vette.
Hadik András grófi címere (forrás: zaol.hu)
Erdélyben és Galíciában
1764-ben kinevezték Erdély katonai parancsnokának és királyi biztosának, amelyet 1768-ig töltött be, emellett 1765-ben valóságos belső titkos tanácsos lett. 1768-ban saját tapasztalataira épülve emlékiratot nyújtott be az Államtanácsnak Erdély politikai és gazdasági viszonyainak a megjavításával kapcsolatban.
Fontos kiemelni, hogy
1769-ben elsőként javasolta a jobbágyság eltörlését,
de mint tudjuk, erre csak 1848-ban került sor. 1770-ben a Szent Jobb Budára szállításának királyi biztosa. Az 1770-es években ismét kötődik Erdélyhez, melynek hátterében az áll, hogy 1772-ben a Habsburg Birodalom megszerezte Galíciát és Lodomériát, és Hadik lett a megszálló csapatok fővezére, majd a két tartomány legfőbb katonai parancsnoka (1774-től pedig Galícia polgári kormányzója is ő lett). Ekkor szerezte meg a Birodalom Bukovinát is, és Hadik András közbenjárt az egy évtizede elmenekült székelyek érdekében, akik az erdélyi határőrség ellen tiltakoztak, majd egy véres támadás után elmenekültek. Hadiknak köszönhetően kegyelmet kaptak, és behívták őket Bukovinába. Hálából falvaik egy részét - Andrásfalvát és Hadikfalvát - a katonáról nevezték el.
Hadik András (forrás: Wikipedia)
Hadik András 1774-ben megkapta a legmagasabb katonai rangot, ugyanis tábornagy lett; rá néhány hónapra pedig az Udvari Haditanács elnökévé tették meg, amivel ő lett a Habsburg Birodalom hadseregének az első embere.
A birodalom legjobb katonájának tartották, amit fényes karrierje is bizonyít. 1777-ben birodalmi grófi címet kapott, de a tisztségek és elismerések ellenére nem vonult nyugalomba: 1778-ban a bajor örökösödési háborúban részt vevő hadsereg fővezére lett.
Hadik András halála - egy utolsó vállalkozás
A következő évtizedben Bács vármegye főispánjaként és futaki birtokosként jóval nyugalmasabb életet élt, bár továbbra is ő volt a hadsereg főparancsnoka az Udvari Haditanács elnökeként.
Halála előtt egy évvel, 1789-ben ismét megjelenik, ugyanis II. József háborút hirdetett a török ellen, a csapatok fővezérévé pedig a majdnem nyolcvan éves Hadikot tette meg. Ő ezt el is vállalta,
de néhány hónap után felmentését kérte, ugyanis Nándorfehérvár alatt a bal lába megsérült, amely miatt visszavonult Futakra. 1790 márciusában pedig Bécsben lehunyta szemeit, de Futakon temették el lengyel származású felesége mellé.
Borítókép: Hadik András szobra a budai várban (forrás: Köztérkép)
