Éppen ma százhetven éve, 1853. február 18-án próbálta meggyilkolni Libényi János szabómester Ferenc József osztrák császárt és magyar királyt. Az évforduló rengeteg kérdést felvet kezdve onnan, hogyan változott Ferenc József megítélése a magyarság körében, egészen addig, hogy egyáltalán mennyire volt gyakori egy magyar király esetében az, hogy megpróbálják meggyilkolni. Mi most Libényi indítékainak járunk utána. Illetőleg: valóban elcsábította az uralkodó Libényi húgát?
Apja nyomdokain: Libényi a szabómester
Libényi János 1831 decemberében született Csákváron egy céhbeli szabómester második fiaként. A korszakban elterjedt szokásnak megfelelően ő maga is apja mesterségét választotta, és szabónak tanult. Így lépett kapcsolatba a magyar szabadságharccal is: a felszerelési bizottságnál dolgozott katonai szabóként – vagyis inkább szabóinasként –, méghozzá éppen az aradi várban. Emiatt
közelről nézte végig az aradi vértanúk kivégzését,
és ekkor ébredhetett fel benne az a fokozott érzelmi állapot, amely aztán lehetővé tette a merényletet. Saját elmondása szerint ekkor határozta el a bosszút.
Az aradi vértanúk (forrás: Wikipedia)
Útja a császárvárosba
A szabadságharc leverése után folytatta céhes tanulmányait – ugyanis még ez a rendszer volt érvényben, vagyis a későbbi mesterember előbb inasnak állt, majd vándorútra kelt. A következő években megfordult többek között Budán, ahol a későbbi merénylettel kapcsolatos kihallgatási jegyzőkönyvek szerint először lépett kapcsolatba olyan munkáskörökkel, akik határozottan elutasították a Világos és Arad utáni korszak berendezkedését. Ez sokkal súlyosabbnak tűnhet, mint ami valójában, hiszen nehezen találnánk 1850-ben Magyarországon olyan közegeket, akik nem lettek volna elítélőek a rendszerrel szemben, ugyanakkor itt valószínűleg tényleg egy komolyabb ellenállási mozgalommal kell számolnunk.
Ferenc József (forrás: Origo)
Libényi végül 1851-ben Bécsbe ment, és egy Samuel Mayer nevű szabómester mellett dolgozott. A mestervizsgát soha sem tette le, hiszen figyelme fokozottan más területre irányult…
Egy különös konyhakés
Libényi Bécsben elsősorban saját honfitársaival állt kapcsolatban – de nem az udvarhű arisztokratákkal (ez igen nehezen lenne elképzelhető), hanem a hozzá hasonló, kinn élő mesteremberekkel. Ők, akik közvetlen közelről láthatták a magyarságot elnyomó Bécset, bizonyára még az otthon tartózkodóknál is radikálisabbak voltak.
Libényi saját elmondása szerint már 1850-ben elhatározta a merényletet, de csak
1852 végén vásárolta meg egy bécsi bolhapiacon a szükséges kelléket, mégpedig egy egyszerű konyhakést.
Ezzel igen nehezen lehet merényletet végrehajtani, emiatt tőrré alakíttatta át, majd gondosan kitervelte az esetet: Ferenc József napi rutinját kívánta felhasználni, amely szerint minden nap dél-kora délután tájékában az uralkodó mindössze egyetlen szárnysegédjével a Karintiai-kapu közelében tartózkodott egy bástyasétányon. Libényi ezután heteken át szemlélte az uralkodót, míg végül elérkezettnek látta a megfelelő időt: 1853. február 18-át.
A merénylet helyszíne: a Karintiai-kapu és bástyája, amely ma már nem áll (forrás: Wikipedia)
Meghiúsult merénylet
Említett napon Libényi dél körül távozott a szabóműhelyből, magához véve az egykor volt konyhakést. Amikor a császár az említett bástya alatt felsorakozott katonai egységet szemlélte,
Libényi mögé lopózott, és – nyakszirten szúrta.
Ferenc József állítólag percekig nehezen fogta fel, hogy vérzik, Libényi pedig ismételten megkísérelte volna a támadást – csakhogy ebben egy bécsi mészáros, bizonyos Joseph Ettenreich, és a már említett szárnysegéd, O’Donnel leteperték. A császár emiatt túlélte a támadást, de sokáig tartani lehetett attól, hogy látását elveszíti, ugyanis a tőr elérte a látóidegét.
A merénylet ábrázolása (forrás: Wikipedia)
Libényit ezután gyorsított eljárásban elítélték, és február 26-án felakasztották. Az eseményre Bécs színe-java kíváncsi volt. Ezután a bécsi titkosrendőrség nyomozásokba kezdett, és Libényi állítólagos segédjeit kereste – amelynek eredménye az lett, hogy több, egyébként ártatlan pesti és bécsi szabót letartóztattak. A következő évszázadban pedig újabb okokat feltételezett a sajtó…
Tiltott szerelem
Bizonyos lapok, először úgy néz ki, hogy a Pesti Napló 1936-ban, arról értekeztek, hogy a merénylet valódi oka (vagy legalábbis részleges oka) az lehetett, hogy Ferenc József elcsábította Libényi húgát, a Bécsben élő táncoslányt, Margitot.
A téma sejtelmesebbé tétele érdekében még a Monarchia idejében titkosított levéltári iratokra is hivatkoznak, ugyanakkor éppen ezek cáfolják meg a történetet: Libényinek a kihallgatási jegyzőkönyv szerint egy bátyja, egy férjezett nővére – aki nem Bécsben, hanem Válon élt – és két kiskorú húga volt.
Magam a csákvári anyakönyvek felületes átnézése során nem is találkoztam Libényi Jánosnak Margit nevű testvérével, mindezek alapján pedig az amúgy sem túl hihető történet igen könnyen cáfolható (egyébként valószínűleg a kihallgatási jegyzőkönyvek is tévednek, ugyanis a csákvári anyakönyvek alapján inkább egy öccse, egy nővére és egy húga lehetett, de egyik sem volt Margit).
Borítókép: osztrák koronázási ékszerek (forrás: Wikipedia)
