Sorozatunkban igyekszünk összeszedni azokat a tudnivalókat, amelyek minden munkavállaló számára hasznosak lehetnek. Sorozatunk előző részében a munkavállalók jogait részleteztük. Ebben a részben kevésbé élvezetes vizekre evezünk és sorra vesszük a munkavállalók kötelezettségeit is.
A munkavállalói kötelezettségek azok az általános szabályok, amelyek alapján zajlik a munkavégzés. Hasznos ismerni ezeket a kötelezettségeket, hiszen ezek meg nem léte, vagy nem szabályok szerint történő alkalmazása durvább esetben a munkaszerződés megsértését eredményezi.
Munkavégzési kötelezettség
Ez a kötelezettség, három feltételt foglal magában: a megjelenési kötelezettséget, a munkára képes állapotban való megjelenést és annak megőrzését, valamint a személyes munkavégzési kötelezettséget.
Ezen felételeknek párhuzamosan, a munkaidő teljes időtartama alatt meg kell valósulnia ahhoz, hogy a munkavégzési kötelezettséget teljesítse a munkavállaló.
A megjelenési kötelezettség természetesen azt jelenti, hogy a munkaidő kezdetére a munkavégzési helyen kell lenni, aminek feltétele, hogy a munkaidő-beosztást a munkáltató elkészítse és a munkavállaló tudomására hozza. Természetesen előfordul, hogy a munkavállaló pl. dugóba kerül és késni fog. Ekkor az a kötelezettség terheli, hogy azonnal értesíti erről a munkáltatót.
A megjelenési kötelezettség magában foglalja azt is, hogy a munkaidő alatt – természetesen a munkaközi szüneteket kivéve – a munkavállaló csak a munkáltató engedélyével hagyhatja el a munkavégzési helyet.
A munkára képes állapot és annak megőrzése jelenti egyrészt, hogy alkoholtól és kábítószertől mentesen jelenjen meg a munkavállaló.
Jelenti azonban azt is, hogy megfelelő ruházatban és annyira kipihenten jelenjen meg, hogy megfelelően tudja végezni a munkáját.
Ezen feltételek fennállását a munkáltató ellenőrizheti. Ekkora a munkavállalónak köteles vele együttműködni, de ügyelni kell arra, hogy ez az ellenőrzés ne jelentse a munkavállaló személyiségi jogainak a sérelmét.
A személyes munkavégzési kötelezettség pedig annyit jelent, hogy munkája elvégzésére nem vehet igénybe helyettest.
Rendelkezésre állási kötelezettség
A munkavállaló ezen kötelezettsége eléggé egyértelmű.
Köteles a munkaidő teljes időtartama alatt a munkáltató rendelkezésére állni.
Ez a kötelezettség akkor is terheli, ha éppen nem végez munkát, hiszen mindig készen kell állnia a munkáltató esetleges utasítására.
Elvárható szakértelemmel, az utasításoknak megfelelő munkavégzés
Ez két kötelezettséget foglal magában: az általában elvárható szakértelmet, valamint a munkára vonatkozó szabályok betartásával történő munkavégzést.
Az első kötelezettség értelmében a munkavállalónak teljes tudásával és képességei maximális kihasználásával kell törekednie arra, hogy a lehető legpontosabban és a lehető legnagyobb szakértelemmel végezze munkáját.
A második kötelezettség pedig értelemszerűen arra irányul, hogy a szakmai szabályoknak és a munkáltató utasításainak teljes mértékben eleget tegyen. Vannak olyan esetek, amikor a munkavállaló megtagadhatja a munkáltató utasítását. Köteles megtagadni, amennyiben más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti. Megtagadhatja az utasítást, amennyiben az saját életére, testi épségére veszélyt jelent vagy szabályba, jogszabályba ütközik az.
Együttműködési kötelezettség
A munkavállalónak egyrészt együtt kell működnie a munkatársaival, másrészt harmadik személyekkel is. Harmadik személy lehet ügyfél, más munkáltató, alvállalkozó… szinte bárki, akivel a munkavégzés alatt kapcsolatba kerül.
A munkakör ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartás
Ez a kötelezettség, aminek a leghomályosabbak a határai és ami a legtöbb részkötelezettséget hordozza magában.
Titoktartási kötelezettség terheli a munkavállalót. Ezt általában külön szerződésben, nyilatkozatban szabályozzák a felek egymás között, így ennek határait általában ezek a dokumentumok határozzák meg.
A munkáltató jogos gazdasági érdekének a védelme azt foglalja magában, hogy a munkavállaló úgy végezze munkáját, hogy az ne okozzon gazdasági hátrányt munkáltatójának.
Munkaidőn kívüli elvárt magatartás. Ez a kötelezettség, annyi mindent foglal magában, hogy nem is lehet egy felsorolásban lefedni. Azonban ez a kötelezettség néha jogszerűen eredményezheti azt, hogy bizonyos esetekben a munkavállalót csak korlátozott véleménynyilvánítási jog illesse meg, hiszen nagy közönség előtt nem szidhatja alaptalanul a munkáltatóját.
Az összeférhetetlenség azt jelenti, hogy amennyiben a munkavállaló további munkaviszonyt akar létesíteni, akkor informálnia kell erről a munkáltatóját, aki jogos gazdasági érdekében választásra kényszerítheti munkavállalóját.
A munkavállaló nem fogadhat el harmadik személytől díjazást nem fogadhat el a munkaviszonyban való tevékenységére tekintettel a munkáltató engedélye nélkül.
Hasznos tudnivalók munkavállalóknak:
1. A munkavállaló jogai
2. A munkavállaló kötelezettségei
3. A munkaviszony megszüntetése
4. A felmondási tilalmak és korlátozások
A szerző az alábbi tankönyvet használta forrásként
