Reaktor

Manapság számtalanszor említik és felhívják a figyelmet arra, hogy a kábítószer fogyasztása káros, hatalmas veszélyei vannak a fiatalokra nézve. Valójában miről is beszélünk, amikor a már-már baljóssá vált “drogozás” kifejezést használjuk?

A tudatmódosító szerek történelmi áttekintése

Jóval régebbre kell visszatekintenünk mint gondolnánk, ugyanis az első “kábítószerként” értelmezhető termékeket már egészen az őskor óta használja az emberiség. Meglepő, de új kutatások szerint a társadalmak már a neolitikum előtt alkalmaztak tudatmódosító szereket különféle rituális ceremóniákra, ünneplés céljából.

Különféle pszichoaktív szereket, dohányt, gombát és alkoholt is találtak a feltárások során.

A neolitikum alatt  bővült az emberek ismerete a kábító hatást okozó varázsszerekről. Fontos megjegyezni, hogy az ilyesfajta növények termései, magvak vagy akár maga a lábasokban felhevített cannabis is főként “túlvilági”, spirituális események alkalmával játszott központi szerepet. Jelentős ültetvények voltak a Közel-Keleten, a mai Kína területén pedig már régóta folyt az ópium termesztése. Gyógyszerészeti okok miatt is nagy volt e szerek jelentősége, hiszen sebek vagy gyulladásos betegségek, fertőzések kezelése során lényegessé vált különféle herbáriumok kialakítása és a növényismeret terjesztése. Részben azért is váltak az idős, tapasztalt emberek értékes tagjaivá az őskori társadalomnak, mert ők rendelkeztek megfelelő tapasztalatokkal az orvoslás terén.

Már az ősi India és az ókori Hellász népessége számára ismert volt az Amanita Muscaria nevezetű gomba, amit a közhasználatban légyölő galócaként emlegetünk. Elsőre valóban meglepő e veszélyes gombafajta külön célokra történő használata, mivel nagy mennyiségben a szervezet számára mérgező, ám amennyiben forrázva, kis adagokban fogyasztják, a halálos mérgezés valószínűsége igen csekély. A mérges gomba megevése szintén vallási, kulturális és orvosi célokból vált az emberek életének részévé.

A légyölő galóca külső fehér foltjait sokszor lemossa az eső. így könnyen összetéveszthető más gombafajokkal (forrás: turistamagazin.hu)

Régről ismertek az alkoholkinyerés és a koffeinkészítés fortélyai is. Példának okáért már a Biblia is említést tesz Noé története kapcsán borvidékekről és a részegedés folyamatáról. Nem volt idegen a tömeges sör- és borfogyasztás a középkori egyházak és szerzetesek számára sem. A kora középkori európai mentalitás – ami abban teljesedett ki, hogy a fanatikusan vallásos ember egy ideálképet kergetett és a lelkét “tökéletesítette” azzal, hogy a bűnös test vágyait a lehető leginkább korlátozza – nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy a klerikusok és a hitbuzgók körében tömegesen elterjedt az alkoholizmus. Már csak azért is népszerűek voltak a középkori  szeszes italok, mert a víz sok helyütt szennyezett volt a csatornarendszerek hiánya miatt, s jóval higiénikusabb és biztonságosabb volt a bor vagy a sör ivása. A végletekig elmenő aszketikus lét és a sanyarú önmegtartóztatás sokaknál komoly mentális problémákkal járt, az emberek magukba fordultak és az alkohollal próbálták elnyomni lelki vívódásukat. 

Az európai gyarmatosítás és az azt követő századok rengeteg ember életvitelét változtatták meg, ha abból indulunk ki, hogy a koffein, a dohánytermékek és a teák tömegesen kezdtek beáramlani az Új Világból. Még a hódítók megjelenése előtt ismert volt az amerikai őslakosok számára a rekreációs szerek széleskörű ismerete. Az azték, zapotec és a maja kultúrában is bevett szokás volt például a dohányzás, de sokféle “gyógyfű” alkalmazásától sem riadtak vissza a prekolumbiánus, mezo-amerikai népek. Legjellegzetesebb használata a kábító hatású készítményeknek szintén gyógyítási célok miatt bontakozott ki és sámánok, gyógyítók rendelkeztek velük. Sokan úgy vélték, hogy a túlvilággal való érintkezés, kapcsolattartás ezen anyagok segítségével lehetséges. Említhetünk olyan főzeteket is, melyek több fűszerből és növényből lettek gondosan előkészítve, ilyen volt például az úgynevezett balché ital is, melyet – gyógyító hatása miatt – a maják előszeretettel fogyasztottak.

Egy dohányzó maja pap (forrás: smokingpipes.com)

Újabb sarokpont volt a 19. századra rendkívül széles körben elterjedő ópiumkereskedelem, melynek legfontosabb exportőre Kína volt. Ezzel párhuzamosan a felvilágosult európai kultúrkörben egyre inkább kezdett teret hódítani az akkor még gyerekcipőben járó pszichológia és elmondható, hogy fejlődött a tudományos élet.

Szintén a 19. századhoz köthető egyébként a mai napig életbevágóan fontos penicillin feltalálása, mely révén közvetlenül több millió embert sikerült meggyógyítani a kóroktól. Hasonlóan jelentékeny folyamat volt a tömeges immunizáció és az ahhoz kapcsolódó védőoltások elterjedése.

A dohányzást illetően sajnos nagyon sokáig megosztó volt a közhangulat és egészségügyi kockázatait csak a 20. század második felében kezdték globális szinten realizálni. Mivel az átlagember néhány száz évvel ezelőtt még viszonylag fiatalon elhunyt különböző járványok és háborúk miatt, az orvosok számára a cigarettaszívás veszélyei kevésbé voltak szembetűnőek, mint napjainkban. Habár a nikotinfüggők száma szerencsére csökkenő tendenciát mutat, még a mai napig világszerte nagy a piaca a dohánytermékeknek.

Milyen növény a Kannabisz, másik nevén Marihuána?

A kender termesztéséről talált emlékeink Kínához köthetők, ahol az időszámításunk előtti 3. évezredben már jótékony hatását felismerve, előszeretettel alkalmazták a császári udvarban.

Nyugtató, görcs- és gyulladásoldó tulajdonságát főként a kendernövény virágában található THC, azaz Tetrahydracannabinol okozza. Tulajdonképpen mára már a köznyelvben elterjedt “fű”-ből nem csupán cigarettát, hanem gyógyolajokat és egyéb étrend-kiegészítőket is gyártanak.

A kannabisz mindennemű termesztése sokáig az egész nyugati világban tiltott volt, majd az 1990-es években elkezdődtek különböző laboratóriumi kísérletek, melyek során egyre elfogadottabbá vált a marihuána orvosi célú felhasználása. Kalifornia államban elsőként legalizálták a növény vásárlását és termesztését, de ma már több ország is engedélyezte a kannabinoidokkal való gyógyászati kezeléseket. Hangsúlyos, hogy eltérően más kábítószerektől, a marihuána mellékhatásai meglehetősen enyhék és sokkal kevésbé hajlamos függőséget okozni, mint más drogkészítmények.

Összevetve a magas alkoholtartalmú italok fokozott fogyasztásával, a marihuána kevésbé bizonyul veszélyesnek mind a használójára, mind az adott környezetre nézve. Meg kell itt említeni, hogy ellenben a kannabisszal, az alkohol – melynek fogyasztása globálisan évente megközelítőleg 3 millió ember halálát okozza – forgalmazása a piacon teljesen legális egyetemben az egészségre szintén rendkívül káros dohánytermékekkel.

Nagyon fontos, hogy mérlegeljünk és különbséget tudjunk tenni drog és drog között, ugyanis számos esetben komoly függőség alakulhat ki. Magától értetődő, hogy egy házilag is alkalmazott gyógyászati készítmény, például a paracetamol is drognak minősül, tehát számos esetben nem kell feltétlen olyan veszélyes és addiktív szerekre gondolni, mint például az amfetamin.

Hasonlóan lényeges ezzel egyetemben, hogy a piaci aktualitásokkal és a jelenleg hatályos jogszabályokkal is legyünk tisztában – sokszor ez inkább akkor okoz gondot, mikor valaki példának okáért marihuánát szállít be egy, az azt korlátozó országba anélkül, hogy tisztában lenne a fogadó ország szabályaival. Magyarországon jelenleg tilos a kannabisz árusítása és egyéni felhasználása is.

Milyen előnyökkel járna a legalizálás?

Felmerülhet a kérdés, hogy megérné-e a közeljövőben legalizálni a kender termesztését és árusítását. Sokak által vitatott téma ez, mivel egyrészt még számos kísérlet zajlik a cannabis hatásai tekintetében, másrészt komoly gazdasági érdekek ellenzik a legalizációt a piacon. Habár túlzott használata nem javasolt, az orvosi kannabisz kifejezetten biztató eredményeket tudott felmutatni például a multiplex sclerosis betegség kezelése folytán. Az sem mellékes, hogy a tiltott és üldözött portéka így-vagy úgy megjelenik a feketepiacokon, ugyanis a termék iránti kereslet nem szűnik meg azzal, ha központilag betiltják. Veszélyes viszont, hogy az illegálisan működő piacokon – mivel semmilyen szerv nem tudja kontrollálni és ellenőrizni forgalmazását – olyan drogok is elérhetővé válnak, melyeket bármiféle protokollt kikerülve gyártanak, így fogyasztásuk sok esetben akár halálos kimenetelű is lehet.

Kétségtelen tehát, hogy a marihuána törvényes piacának kialakítása mindenki számára előnyös lenne. Elsőre meglepő, de valójában a fiatalság körében nem emelkedne drasztikus módon a kábítószer-fogyasztók aránya a kannabisz törvényessé tételével. Egyik számottevő oka ennek az, hogy a kannabisz - mint már korábban hangoztattuk - nem minősül nagy függőséget okozó drognak, másrészt pedig a diákok körében már eleve elterjedt a “fű” fogyasztása és importja Magyarországon.

Mindent egybevéve, nem titok, hogy rengeteg alkoholárusító nagyvállalat érdekeltségeivel menne szembe bárminemű rekreációs drog legalizálása. Érzékenyen érintené a szintén konkurens dohánypiacot is. A fogyasztók egészségügyi szempontból viszont jól járnának, mivel leszűkítené a feketepiac mozgásterét, valószínűsíthetően ellensúlyozhatná a dohányzást, de kedvezően hatna az alkoholizmus elleni versenyre is. Természetesen ez esetben is hangsúlyozni kell a mértékletesség elvét és a bárminemű addiktív termék használata előtti megfelelő tájékoztatást.

(Borítókép forrása: szimpatika.hu)