Nehéz megítélni, hogy hogyan kell értelmezni a Karácsony Gergely által kezdeményezett Budapesti Lakógyűlést, megoszlanak róla a vélemények. Egyesek szerint "semmivel sem jobb vagy több, mint a Nemzeti Konzultáció", míg a másik tábor szerint "nagyon jó, hogy a főpolgármester meghallgatja a budapestieket és bevonja őket a döntéshozatalba". Jó-e vagy rossz innováció a Budapesti Lakógyűlés? Egyáltalán szükséges ilyen szempontból vizsgálni? Tényleg csak a tömegközlekedésről szóló szakpolitikai döntések megtámogatásáról szól az egész vagy annál sokkal többről?
Hasonló kritikákat fogalmaznak meg a Budapesti Lakógyűléssel szemben mint a Nemzeti Konzultációval kapcsolatban (sugalmazott válaszok, a saját tábornak szólnak stb.). Ebből a szempontból mind a két esetben több aggály is felmerülhet, hiszen sem nem népszavazásnak nem illenek be, sem nem közvélemény-kutatásnak. Ettől függetlenül cseppet sem funkciótlan technikák ezek a kérdéssorok, sőt. Véleményem szerint mind a Nemzeti Konzultációnak, mind a Budapesti Lakógyűlésnek megvan a maga helye a politikában, azonban nem érdemes "csodafegyverként" gondolni rájuk.
(kép forrása: ujpestihirmondo.hu)
De mi is a célja Karácsony Gergelynek a Lakógyűléssel? A főpolgármester egyfelől mobilizálni akarja a választóit, másfelől identitást kíván építeni, harmadszor felül akar emelkedni a pártpolitikai csatározásokon, negyedszer adatokhoz tud jutni, ötödször pedig legitimálni akarja önmagát.
1. A Budapesti Lakógyűlés mint mobilizáló eszköz
2024 június 9-én önkormányzati és Európai Parlamenti választásokat tartanak. Sokat elhangzik, hogy ez megnehezíti az ellenzék dolgát, hiszen sokszereplős, két külön kampányt kell folytatni, amelyeknek más a céljuk. Az önkormányzatin az összefogás lesz a racionális cselekvés a baloldal részéről, hiszen a különböző képviselői székek és polgármesteri címek erőforrást jelentenek.
Az EP választáson viszont az fog kiderülni, hogy ki milyen erős, mi a csípési sorrend a pártok közt.
Karácsony Gergely szeretne az ellenzék közös és egyedüli jelöltje lenni, ami a főpolgármesteri pozíciót illeti. Ez érthető, hiszen egy dominánsan ellenzéki fővárost kellene megtartania. Egy különálló, vele versengő (nagy eséllyel DK-s) ellenzéki jelölt azonban olyannyira megoszthatná a szavazóikat, hogy a Fideszes - vagy a párt által támogatott független - jelölt "nevető harmadikként" futna be. Karácsony demonstrálni szeretné a választás előtt közel egy évvel, hogy egyedül ő képes sokakat cselekvésre bírni attól függetlenül, hogy az a szavazóurnához járulást vagy egy online kérdőív kitöltését jelenti.
2. A Budapesti lakógyűlés és az identitásépítés
Minden identitás csoportot képez (ingroup), amely magával hordoz egy (vagy több) külső csoportot, amellyel szemben meghatározhatja magát az egyén (outgroup). Vannak a magyarok és a nem magyarok, vannak a jobboldaliak és a nem jobboldaliak, vannak a vidékiek és a nem vidékiek, európai magyarok és nem európai magyarok. A politika szeret csoportokat létrehozni, hiszen az kohéziót teremt és önmagával szolidáris.
Azonban ezek a kategóriák felépítése azt is elhozhatja, hogy a másik csoportra ellenfélként tekintünk, szélsőséges esetben pedig ellenségként.
A Budapesti Lakógyűlés célja, hogy létrehozza - vagy inkább jobban elmélyítse - a "mi, budapestiek" identitást. A budapestiek egy jó kategória, annak a városnak a politikai sorsközösségét jelenti, aki szembe szegül a kormány "Budapest-ellenes" politikájának kárvallottja pártszimpátiától függetlenül. Olyan ügyeket helyez előtérbe Karácsony, amely a politikai törésvonalakon felülemelkedik, hiszen az ellenzéki és a fideszes szavazónak is ritkábban járna a busz, illetve ugyanabban a dugóban rostokolnának a Lánchídon.
3. A Budapesti Lakógyűléssel Karácsony felül szeretne emelkedni a pártpolitikán
Karácsony Gergely politikai horizontja bekorlátozódott Budapestre. Az ellenzéki előválasztáson az első fordulót követően a második helyről lépett vissza Márki-Zay Péter javára. Ez a lépés örökre ráégett a főpolgármesterre: ő volt az, aki előidézte az ellenzék súlyos választási vereségét 2022-ben. A jelenleg 1-2%-on álló Párbeszéd - Zöldek politikusaként nem rendelkezik komoly hátországgal, kérdéses, hogy milyen áron és kikkel tudna koalíciót kötni.
Ha a DK az asztalra csapna (mondván, hogy ők a legnagyobb kicsik) és önálló jelöltet akarna indítani, akkor nehéz helyzetben találná magát Karácsony.
A Budapesti Lakógyűléssel a többi pártot is kordában tarthatja a főpolgármester, hiszen az minden budapestinek szól, pártszimpátiától függetlenül. Karácsony olyan ellenzéki entitásként akar megmutatkozni, amely nem értelmezhető az ellenzéki erőviszonyokon belül, hanem egy összbudapesti érdekeket szolgáló politikusként. Ha még a DK-s szavazók is rászavaznának - mivel benne látják az érdekeik leghatékonyabb képviseletét -, akkor a DK számára nem lesz opció a saját jelölt felépítése.
4. A Budapesti Lakógyűléssel értékes adatokat szerezhet Karácsony
A szavazók köre a Nemzeti Konzultációval szemben csak Budapestre terjed ki, ez magától értetődik. Ettől függetlenül ezen a kis halmazon belül is szert lehet tenni értékes adatokra. A politikai kampányok nem ad hoc történnek, nem céltalanok, komoly előkészület van mindegyik mögött (még a sikertelen esetén is). Az adatelemzés korában a politika használatba veszi azt a technikát és tudást, amelyet a Big data cégek felhalmoztak.
Bár a kitöltés kód alapján, anonim módon történik, könnyen elképzelhető, hogy több dolog derül ki a kitöltőkről, mint amit sejtenénk.
Ugyan mindenki kóddal rendelkezik, de a borítékokat nem egyszerre, hanem több fordulóban, különböző kerületenként osztják ki. Feltehetőleg nem bonyolult számon tartani és vezetni, hogy mely kerületekbe mely kódokkal ellátott borítékok mentek ki, illetve milyen arányban és hogyan töltötték ki az online kérdőívet a különböző kerületekre lebontva. A kitöltések összképe könnyen lehet, hogy meghatározhatja a Karácsony Gergely kampányát: mely kerületekben volt viszonylag magas a kitöltés aránya, illetve hol alacsony. Ilyen adatokat figyelembe lehet venni egy kampánystratégia kialakításánál: Hova kell több erőforrást csoportosítani? Mely kerületek azok, ahol meg lehet spórolni a komolyabb kampányt? Van-e olyan kerület, amely fokozott odafigyelést igényel?
5. A Budapesti Lakógyűlés mint legitimációs eszköz
A politikusoknak szükségük van arra, hogy a választók elfogadják őket, mint hatalommal rendelkező politikai szereplőt. A közvetlen demokrácia egy érdekes esete a Nemzeti Konzultáció és a Budapesti Lakógyűlés. A politikailag aktívabb állampolgárok előszeretettel élnek minden olyan lehetőséggel, amelyek némi beleszólást engednek a politikai folyamatokba. Karácsony Gergely pont ezt akarja elérni, hogy a főpolgármesteri pályafutását a választók elismerjék, ezért megpróbál egy budapesti tömböt megszervezni maga mögé. Ha a budapestiek többsége Karácsonyra legitim főpolgármesterként tekint, akkor 2024-ben meg fogják újra választani.
Összegzés
Nagyon úgy tűnik Karácsony Gergely lemásolta Nemzeti Konzultációt. A Budapesti Lakógyűléssel szemben sok kritika megfogalmazható, ezt sokan meg is teszik. Az azonban vitathatatlan, hogy mindez a főpolgármester újraválasztási kampányának szól, és könnyen lehet, hogy eredménnyel fog járni. Természetesen még nem tudni, hogy milyen részvétellel és milyen eredményekkel fog járni a Lakógyűlés, annak a kimenetele fogja meghatározni a sikerességét. Ugyan megerősítheti Karácsony Gergely megkérdőjelezhetetlenségét az ellenzéki térfélen belül, azonban az is nyilvánvaló, hogy tovább mélyíti az "urbánus vs. vidék" törésvonalat.
A budapesti identitás túlhangsúlyozásával és a kormány vs. főváros konfliktus kiélezésével a baloldal nem tud kitörni és bent ragad abban a helyzetben, hogy szinte csak Budapesten belül értelmezhető. Karácsony Gergely ugyan lehet, hogy megtudja tartani az ellenzék számára Budapestet, de továbbra sem tükröződik, hogy a vidékkel mit szeretnének kezdeni.
