Buda várában állt egykor József főherceg palotája. Az épület a Nemzeti Hauszmann Program keretében újjáépül, így a jövőben eredeti pompájában láthatjuk. Igazán érdekes azonban a palota múltja, amely összefonódott a katonaság történetével, de a Teleki családhoz is kötődik. Hogyan is alakult a régi és leendő épület története?
Az épület gyökerei
A palota helyén a középkorban több ház is állt, melyek pincéiből egyébként értékes leletek kerültek elő egy 2021-es régészeti feltárás során, például Mátyás király ezüstdénárjai. Az épületeket bizonyosan a törökök is használták, de Buda 1686-os ostromakor ezek is elpusztultak, hasonlóan a legtöbb budai építményhez.
A török kiűzése után a későbbi Szent György téren és környékén főként katonai céllal építkeztek – raktárakat, kaszárnyát, laktanyát.
Az egyetlen beépítetlen telket 1787-ben a hadsereg eladta – mégpedig az egyik legismertebb erdélyi eredetű arisztokrata család sarjának, gróf Teleki József ugocsai főispánnak, koronaőrnek.
A Teleki-palota
Teleki nem saját elhatározásból, hanem személyi titkára, Cornides Dániel javaslatára vásárolta meg a palotát, aki egyébként korábban a híres dunai hajós, Wesselényi Miklós apjának volt a nevelője. A telken a koronaőr tizenkét lakásos palotát építtetett, amely 1789-ben készült el.
A Teleki-palota ábrázolása 1837-ből (forrás: Wikipedia)
A palota mérete miatt – bár a családnak is volt itt egy rezidenciája – bérlakásokat alakítottak ki, elsődleges funkciója is ez volt, ugyanakkor a köztudatban Teleki-palotának nevezték.
1857-ben azonban a palotát megvásárolta a császári kincstár – és ismét a katonaságé lett a főszerep.
A katonaság ereje
A kincstár elsőként az egykori uralkodó, II. Lipót (1790-92) unokájának, Habsburg-Tescheni Albert főherceg altábornagynak utalta ki, aki 1851-59 közt Magyarország katonai kormányzója volt. Konzervatívként a bécsi udvar feltétlen híve, aki nem riadt vissza az erőszakos megoldásoktól sem – egyébként éppen emiatt kellett az 1848-as bécsi forradalom idején Itáliába távoznia, hiszen a katonaság tüzet nyitott az embertömegre, és meg voltak győződve arról, hogy a főherceg parancsára –, ugyanakkor látta a módszerek tarthatatlanságát, és bizonyos engedményekre is hajlandó lett volna, például jobban bevonta volna a magyar nemességet a birodalmi hadsereg irányításába – igaz, leginkább az 1848-ban Magyarország ellen harcoló Benedek Lajosban (1849-ban vezérőrnagy) bízott. Ezek ugyanakkor az udvar számára elfogadhatatlanok voltak – ezért mondott le 1859-ben.
A kiegyezés után először a Belügyminisztériumot helyezték el az épületben, azonban csakhamar ismét a katonaság került előtérbe, ugyanis itt alakították ki a Honvéd Főparancsnokságot 1873-ban. A főparancsnok ekkor a legmagyarabb Habsburgnak, József nádornak a fia, József Károly Lajos főherceg volt.
Ismét magánkézben – katonai funkcióból lakóépület
A Budai Vár dualizmus-kori átalakítása természetesen a katonai célú épületeket sem hagyta érintetlenül, sőt. 1889-ben ugyanis elkészült a Honvédelmi Minisztérium új épülete, és átköltöztették a palotából a hivatalokat. József főherceg ugyanakkor nem hagyta el a palotát: maga számára vásárolta meg, és 1902-ben átalakíttatta, mégpedig Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján – akik együtt tervezték többek között a Zeneakadémia vagy a mai Debreceni Egyetem főépületét, de a Klotild-paloták is az ő nevüket dicsőítik a Ferenciek terén.
A palota díszlépcsőháza - forrás: vasarnap.hu
József főherceg halála (1905) után fiának, József Ágost főhercegnek a családja lakta az épületet. József az összeomlás évében, 1918-ban királyi helytartó (homo regius) volt, illetve a Tanácsköztársaság bukása után 1919 augusztusának elején kormányzónak nyilvánította magát (amelyről még a hónapban le kellett mondania Horthy javára). József főherceg 1944-45-ben a nyilasokat is üdvözölte, illetve részt is vett bizonyos eseményeiken, ugyanakkor ezeknek a körülményei tisztázatlanok. Egyébként főként katonai érdemei voltak, és többnyire ezen a szemüvegen keresztül szemlélte a világot. A második világháború következményeként azonban nyugatra menekült, és 1962-ben külföldön is halt meg (Nyugat-Németország).
A palota sorsa: a háborús majd az ideológiai pusztítás
A palota nyugati szárnyát Budapest ostroma során találatok érték, ugyanakkor menthető lett volna.
Az újjáépülő palota látványterve - forrás: Várkapitányság, vasarnap.hu
Nem is bontották le rögtön, ugyanakkor 1953-ban kiürítették, az 1960-as években pedig felgyújtották egy filmforgatás miatt. 1968-ban ideológiai háttérrel lebontották, majd romkertet hoztak létre a helyén. A palota a Nemzeti Hauszmann Program keretében épül újjá.
A palota 1944-ben és a palotát ért sérülések (jól látható, hogy menthető lett volna) - forrás: Wikipedia, vasarnap.hu
Borítókép: a palota 1906-ban (forrás: Wikipedia)
