Az elkövetkezendő időszak egyik legmegosztóbb kérdésköre lehet a vendégmunkások magyarországi munkavállalása. Az Orbán-kormányok foglakoztatási politikájának szerves részét képezi az úgynevezett teljes foglalkoztatás, azonban Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint az elért eredmények ellenére is előfordulnak olyan munkahelyek és szektorok, ahol munkaerőhiány van, ezt az Unión kívüli, harmadik országbéli munkavállalókkal lehet enyhíteni. Az elfogadott jogszabály értelmében a vendégmunkások 2+1 évet dolgozhatnak Magyarországon (a három év lejárta után újrakezdhetik), nem hozhatják magukkal a családjukat, illetve nem telepedhetnek le.
Ezen felül egy kvótarendszert is bevezetnek, amely a Magyarországon tartózkodó és dolgozó vendégmunkások összlétszáma mellett az országonkénti létszámot is maximalizálja, ennek következtében várhatóan 2-300 ezer új munkaerőre lehet számítani. Az államtitkár arra is rámutatott, hogy a régión belül Magyarország alkalmazza a legkevesebb vendégmunkást, ugyanis
„Megnéztük, hogy adott ország foglalkoztatottjainak számához képest hány harmadik országbeli dolgozik a V4-ek munkaerőpiacain. Ebből kiderült, hogy látványosan Magyarországon van a legkevesebb harmadik országból érkező, míg Lengyelországban ez az arány 6,1 százalék, Csehországban 4,4 százalék, Szlovákiában 3,2 százalék, addig hazánkban mindössze 1,7 százalék."
De mit tud mindezzel kezdeni a politika? A vendégmunkás-kérdésben egyértelmű a pártpolitikai törésvonal: a kormánypártok - miután ők a kezdeményezők - támogatják azt, illetve az ellenzéki pártok (jelentős különbségekkel) elutasító véleménnyel vannak. 2024-ben önkormányzati és Európai Parlamenti választásokat rendeznek, hónapok kérdése és a pártok elkezdenek intenzíven kampányolni a választók mozgósítása és meggyőzése érdekében. Vajon képes-e a vendégmunkás-kérdés az ellenzék zászlóshajó-ügyévé, valamint fő kampánytémává válni? Milyen alapon támadhatják az ellenzéki pártok a kormánypártok döntését és az milyen keretezést tesz lehetővé számukra? Megégetheti-e magát a Fidesz-KDNP ebben a kérdésben?
(kép forrása: telex.hu)
A Fidesz-KDNP majd mindenképpen megpróbálja a saját témáival uralni a napirendet, várhatóan a háborúval kapcsolatos, az európai fősodorhoz képest különutas álláspont (békepártiság) sulykolása lesz a domináns üzenet, illetve a baloldali ellenzékkel szembeni negatív kampány (háborúpártiság). Az ellenzék várhatóan a gazdaság állapotával, a jogállamisággal és a demokráciával kapcsolatos kritikáit fogja hangsúlyozni, illetve a HUXIT-ot tényleges kormányzati akaratként feltüntetni. Mennyiben lehetséges az ellenzék számára "kiaknázni" a vendégmunkások megjelenését?
A 2015-ös migrációs krízist az ellenzék elsősorban a kötelességmorál felől közelítette meg, ugyanis a baloldali-liberális, humanista világnézet előírta számukra, hogy a jelenséget humanitárius válságként értékelje és ezért a befogadást, mint egyedüli emberséges válaszként vázolta fel. A kormánypártok és a Jobbik egy következménymorálra alapozó választ adott az embertömegek érkezésére; ugyanis úgy értékelték, hogy a menekültek/migránsok befogadása magában hordozhatnak veszélyeket is (asszimiláció nehézsége, terrortámadások, mint kontextus, az állam eltartóképessége).
De tud-e 2-300 ezer harmadik világbeli munkavállaló akkora hatást gyakorolni az emberek mindennapjaira, hogy annak az elutasítása mozgósítaná a társadalmat az ellenzék javára?
A Demokratikus Koalíció a vendégmunkások bejövetele kapcsán a magyar munkahelyek védelmét, a közbiztonságot és közegészségügyet érő lehetséges negatív fejleményeket kéri számon. Az MSZP a kritikáját a munka világán keresztül fogalmazza meg (a pártnak hagyományosan vannak kapcsolatai a szakszervezetekkel), ugyanis a vendégmunkások kevesebb bérért, kedvezőtlenebb munkafeltételek mellett, érdekvédelmi csoportosulások létrehozatala nélkül vállalnának munkát, amely akár kedvezőtlenül is érintheti a magyar munkavállalókat. Komjáthi Imréék ezért szorgalmazzák a vendégmunkások szakszervezetekbe történő szervezését és kollektív szerződések megkötését, valamint a minimálbér kiterjesztését. Az LMP a vendégmunkások helyett az akkumulátorgyárakat tartja nagyobb problémának, helyette kkv szektort támogatná és a globális ellátási lánctól való függetlenedést szorgalmazza.
A legmeglepőbb reakciókat a Jobbik - Konzervatívok és a Mi Hazánk Mozgalom adta. Előbbi olyan választ adott, mint amilyet az utóbbitól várnánk. A Jobbik Gyöngyösi Márton elnökletében megpróbál közeledni az európai jobbközéphez, azonban némileg ellentmond annak a radikális jobboldalra jellemző lakosságcsere hangoztatásával. Gyöngyösi megpróbálja a migrációt és a vendégmunkásságot "összemosni", ezáltal a következménymorálra hivatkozva kéri számon az idegenek magyarországi tartózkodását. A párt elnöke szerint 300-500 ezer vendégmunkás veszélyt jelent Magyarország homogenitására. A Mi Hazánk ezzel szemben (kicsit meglepően) sokkal pragmatikusabb volt, nem kommunikál lakosságcseréről (legfeljebb "tartják magukat ahhoz, hogy Magyarország magyar-ország"), a munkaerőhiány jelenségére válaszul gazdasági szerkezetváltást javasolnak, amelynek keretében fejlesztenék a magyar mezőgazdaságot és a feldolgozóipart.
(kép forrása: blikk.hu)
A Publicus mérése alapján a magyar társadalom elutasító a vendégmunkásokkal szemben. Az ellenzékiek túlnyomó többsége, illetve a kormánypárti szavazók valamivel több mint a fele nem ért egyet a harmadik országból származó munkavállalók foglalkoztatásával. A kormánypártok meglehetősen pragmatikusan, makrogazdasági szempontokra hivatkozva próbálja meg a kritikus véleményeket semlegesíteni, nem alkalmazza az érzelmi politizálás eszköztárát. Ezzel szemben az ellenzék bár kritikus; felfedezhetők árnyalatnyi különbségek.
A Jobbik a lakosságcsere és az Orbán-terv emlegetésével megpróbál minél élesebben elválni a volt szövetségeseitől, míg a Mi Hazánk (talán a kormányképesség felmutatásával) potens alternatívát akar felállítani, míg az ellenzék elsősorban a magyar dolgozók érdekeit (és adott esetben a vendégmunkásokét is) képviselve fogalmazzák meg a kormánykritikájukat. Az ellenzéknek valamilyen formációban célszerű lesz együttműködni az önkormányzati választásokon. Egyelőre nem tiszta, hogy ebben ki fog részt venni és mi lesz a tartalma, valamint egy olyan közös ügyet találni, amelyben megtudják szervezni a társadalmi többségüket. A Publicus mérése alapján a vendégmunkás-kérdés egy ilyen ügy lenne. Az azonban kérdéses, hogy a társadalmat leginkább érintő problémák között ez hanyadik helyen áll, illetve ezt az ellenzék fel tudja-e tornázni a legfontosabb problémák közé.
