Ha már unod az újkeletű világvége-szorongást, a gluténérzékenységtől kezdve a klímaváltozáson és a COVID-on át, az ukrán háborúnak kitett atomerőművektől a konkrét atomháborúig, cikksorozatunkban bemutatjuk a magyar sajtó óvatos eszmélését az 1986-os csernobili katasztrófára, ami, ellentétben a mai világ kattintásvadász revolversajtójával, mindent megtesz a pánik elkerülésére.
Jó lecke ez az újságírásról, szakmaiságról, a fehér köpenyes szakértők, döntéshozók felelősségéről, pártállami gyomoridegről. Minőségi akasztófa humor.
A csernobili baleset (1986. április 26.) utáni tüzet 1986. május 4-én sikerült teljesen eloltani, több mint egy héten át tartó, fáradságos erőfeszítések eredményeként, amelyek során több ezer likvidátor vett részt, akik közül sokan súlyos sugárzásnak voltak kitéve. Az atomerőmű körüli 30 kilométeres kizárt övezetben a radioaktív szennyezettség hosszú ideig magas szinten maradt, és ez a terület máig lakhatatlan maradt.
Április 29., kedd
Első hírek.
Atomerőmű szerencsétlenség Csernobilban
Szerencsétlenség történt a Szovjetunióban, a csernobili atomerőműben: megsérült az egyik atomreaktor. A Szovjetunió Minisztertanácsának Moszkvában hétfő este kiadott közleménye beszámol arról, hogy intézkedéseket foganatosítottak a baleset következményeinek elhárítása érdekében. A sérülteket orvosi ellátásban részesítik. Kormánybizottságot hoztak létre.
[...]
Az eseményről kiadott közlemény elhangzott a szovjet televízió esti híradójában, a Vremjában is. A szerencsétlenség okáról, a reaktor sérülésének jellegéről, az áldozatok számáról és a károk mértékéről nem ismeretesek részletek. Kevéssel a csernobili atomerőműben történt szerencsétlenségről kiadott közleményt követően a TASZSZ szovjet hírügynökség egy dokumentációs háttérösszeállításban rámutatott, hogy ez volt az első ilyen eset a Szovjetunióban. Koszovói pártértekezlet
- Békés Megyei Hírlap, 1986. április 29.
Déli Hírlap, 1986. április 29.
Ez a szűkszavú közlemény ismétlődik a kádári sajtóban kedden, "ellátásban részesítik", "kormánybizottságot", egy kivétel van, az Esti Hírlap, amelyik hajlandó némi lábmunkát végezni:
MA DÉLELŐTT KÉRDEZTÜK
Mi történhetett Csernobilban?
Várható-e, hogy a radioaktivitás Magyarországra jöjjön? Ennek nincs nagy valószínűsége — tájékoztatott ma délelőtt dr. Fehér István, a Központi Fizikai Kutató Intézet sugárvédelmi főosztályának vezetője. Kapcsolatba léptünk a Meteorológiai Intézettel, és a tegnapi európai légáramlatok irányáról részletes, pontos összeállítást, térképet kértünk. Ez délre készül el. A mi intézetünkben éjjel-nappal kétféle mérést végzünk. Az egyik a gamma sugárzással kapcsolatos. Eddig műszereink erre semmiféle változást nem mutattak ki. Rendkívüli eseménynél ugyanis elsősorban az illékony anyagok szabadulnak fel.
Sajátosságuk, hogy ezek nem vegyülnek el, csak ritkulhatnak, miközben eljutnak igen nagy távolságra. A másik mérésünk a radioaktív jód- és egyéb izotópok megjelenését vizsgálja. Ezek is igen nagy távolságra képesek 'utazni'. Elvileg elképzelhető, hogy ebből juthat Magyarország légterébe, de a valóságban ennek igen-igen kicsi a valószínűsége. Azt is tudni kell: ma már sajnos naponta egy ilyen esetnél több kozmikus szennyezés éri az embereket. Például egy-egy kínai atomrobbantásnál mindig kimutatunk az átlagosnál nagyobb radioaktív szennyeződést hazánk légterében.
- Esti Hírlap, 1986. április 29.
Ez egy csöppet nagyvonalú, bár mit kellene mondania a sugárvédelmi főosztály vezetőjének, mindenki fusson, amerre lát? Láttuk már, milyen nyomás nehezedik a szaktekintélyekre a COVID idején.
A kozmikus sugárterhelésre mutogatás az atmoszferikus tesztelés és környezetvédelemre nagy ívben tojás hidegháborús fegyverkezési versenyének végén egy erős kijelentés, bőségesen úsztak az emberek Csernobil nélkül is mindenféle izotópban, amiben az ókori görögöknek, az 1945 előtt elő embereknek nem volt szerencséje. Kicsit olyan, mintha egy tál banánra mutogatnánk, hogy az milyen radioaktív, na ugye, ne érdekeljen, mi folyik a szovjet hadiipar titkos városainak a titkos vezetékeiből messzi folyókba.
És van benne némi önellentmondás is: nem valószínű, hogy beborít minket a radioaktív jód és egyéb izotóp a szomszédból, de amúgy ha Kínában durrantanak, az mindig ideér. (Kína 1980-ban végezte az utolsó atmoszferikus nukleáris tesztet).
Április 30., szerda
Megsérült egy atomreaktor
[...]
A Magyar Távirati Iroda értesülése szerint az Országos Meteorológiai Intézet és az Országos Polgári Védelem Meteorológiai Szakszolgálata folyamatosan műszeres légköri vizsgálatokat végez. A mérések hazánk légrétegeiben a csernobili atomreaktorban keletkezett sérülést követően sem mutatnak változást. Az intézetek szakértőinek megállapítása szerint a reaktor sérüléseiből adódó következmények a későbbiekben sem veszélyeztetik lakosságunkat és környezetünket.
- Petőfi Népe, 1986. április 30.
A szakértők nem aggódnak, bár mi mást nyilatkozhatnának? Jód tabletta amúgy sincs mindenkinek.
Mondjuk mondhatták volna, hogy május 1-jén nem biztos, hogy az egész országnak vonulgatnia kellene a szabadban, ha azt jelzik a műszerek, hogy ide ért a kaki.
Esetleg a majális tematikája lehetne a Maradj Otthon(tm), vagy viselj maszkot és mosd a járdáról, tetőről az izotópot, a szocializmusért!
LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT
Intézkedések az atomerőmű sérülése után.
Már korábban közölték, hogy a Kijevtől 130 kilométerre északra fekvő csernobili atomerőműben szerencsétlenség történt. Az előzetes felmérések szerint a szerencsétlenség az atomerőmű négyes számú energia blokkjának egyik helyiségében történt, összeomlott a reaktor épületszerkezetének egy része, megsérült a reaktor és bizonyos mennyiségű radioaktív anyag szivárgott ki. Az erőmű további három energiablokkját leállították. Ezek sértetlenek és jelenleg tartalék állapotban vannak. A szerencsétlenség következtében két ember meghalt. Megtették a legsürgősebb intézkedéseket a szerencsétlenség következményeinek elhárítása érdekében. Az atomerőműhöz tartozó lakótelepről, és a közelben fekvő három további lakott településről a lakosságot elszállították.
- Petőfi Népe, 1986. április 30.
Szerdán a Déli Hírlap hasonló hírt közöl, kiegészítve egy régiós kitekintéssel és egy megnyugtató alcímmel:
Sikerült stabilizálni a sugárzást
A csernobili atomszerencsétlenség
A rádióaktív felhő elérte Lengyelország északkeleti területeit, de a lakosság egészsége nincs veszélyben. A lengyel hatóságok megfelelő óvintézkedéseket hoznak, melyek kiterjednek az élelmiszerek védelmére is.
Csehszlovákiában közölték hogy nem észlelték a levegő radioaktivitásának semmilyen növekedését. Az NDK-ban pedig bejelentették, hogy a folyamatosan végzett mérések nem mutattak olyan szintet, ami ártalmas volna az egészségre.
- Déli Hírlap, 1986. április 30.
A keletnémetek nem tagadják, hogy észlelnek sugárzás, de semmi gáz. Bejelentették.
A Délmagyarország megnyugtató helyszíni jelentést közöl az akkor még fékezetlenül lángoló 4. blokk környezetéről:
Megtették a legsürgősebb intézkedéseket a szerencsétlenség következményeinek elhárítása érdekében. Az atomerőmű és közvetlen környéke területén a sugárzás mértékét stabilizálták, a sérülteket megfelelő orvosi ellátásban részesítik. Az atomerőműhöz tartozó lakótelepről és a közelben fekvő három további lakott településről a lakosságot elszállították — jelentette a TASZSZ. A közlemény szerint a csernobili atomerőműnél és az erőmű környékén a radioaktív sugárzás mértékét folyamatosan ellenőrzik.
- Délmagyarország, 1986. április 30.
Míg a Népszabadság egy nagyobb lélegzetvételű cikkben bújik a Hanyatló Nyugat mögé, először az osztrákokat használva pajzsként, implikálva, hogy szerintük is minden rendben:
Kedden az osztrák fővárosban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségszóvivője elmondta, hogy a Szovjetunió — amely tagja a nemzetközi szervezetnek — tájékoztatta az ügynökséget. A Szovjetunió, mihelyt tisztázta körülményeket, tájékoztatást ad az ügynökségnek a történtekről.
- Népszabadság, 1986. április 30.
Tud róla az ügynökség, ami ott székel, Nyugaton.
Majd elkezdi a radioaktív szar preventív kenegetését:
A csernobili atomerőmű ezer megawattos, vízhűtésű, grafitmoderátoros reaktorokkal működik. Feltételezések szerint a szerencsétlenség alkalmával keletkezett tűz következtében a reaktor grafithűtése leolvadt. (Hasonló szerencsétlenség történt Nagy-Britanniában is, ahol 1957-ben grafit tűz keletkezett egy nukleáris reaktorban.)
A csernobili atomerőműben történt baleset az első a Szovjetunióban, de nem az első az atomerőművek történetében. Emlékezetes, hogy 1979-ben súlyos baleset történt az Egyesült Államokban, Pennsylvania állambeli Harrisburg városában, ahol az atomerőműből nagyobb mennyiségű radioaktív anyag szivárgott ki, és a lakosságot kitelepítették.
1980-ban az Egyesült Államokbeli Zion városában az atomerőmű egyik csővezetéke szétrobbant, és több mint 40 ezer liter radioaktív víz ömlött a csatornákba. Sok embert ért a sugárzott anyaggal fertőzött víz. Hasonló esetet jelentettek a New York melletti, dél-karolinai atomerőműből is.
- Népszabadság, 1986. április 30.
A kapitalistáknál ennél már sokkal cifrább balesetek is voltak, jóval előbb. Tessék lenyugodni! Az atomkatasztrófa együtt jár a farmerral és a kokakólával!
A Népszabadság a lengyel helyzetet is jobban kifejti, nem hagyva ki a lehetőséget a megnyugtató kontextus megteremtésére:
Varsói tudósítónk kedden jelentette, hogy a PAP lengyel távirati iroda közlése szerint az ország északkeleti része fölött, nagy magasságban radioaktív felhő vonult át. A Lengyelország egész területére kiterjedő mérések kedden azt mutatták, hogy a felhő okozta radioaktivitás szintje az emberi életre nem veszélyes.
A miniszterelnök különleges kormánybizottságot nevezett ki, a radioaktivitási mérések eredményeiről folyamatosan tájékoztatják a kormányt és a lakosságot.
- Népszabadság, 1986. április 30.
Milyen életre veszélyes, ha emberre nem? Milyen magas a nagy magasság? Csak így átmegy a felhő, meg integet, nem kell miatta aggódni, mint a Super Marioban?
Ezeket a kérdéseket tenné fel egy újságíró, de ez a Népszabadság, és 1986.
A magyar sajtó többi részében a "műszeres légköri vizsgálatok" és az "Az intézetek szakértőinek megállapítása szerint a reaktor sérüléseiből adódó következmények a későbbiekben sem veszélyeztetik lakosságunkat és környezetünket." jegyében telik a szerda.
Csütörtök már május elseje, onnan folytatjuk a jó híreket!
