Németország és Oroszország között egy új katonai nagyhatalom van születőben: Lengyelország. Noha egyelőre nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy az ország belátható időn belül saját atomfegyverarzenált szerezzen be, a 2022. február 24-e óta eltelt két év eseményeit figyelembe véve az európai biztonsági helyzet esetleges újabb drámai változása esetén Varsó akár ehhez a megoldáshoz is fordulhat.
Az ukrajnai háború ismét rávilágított a hidegháborúból már jól ismert nukleáris elrettentés hatékonyságának. Oroszország a világ legnagyobb atomhatalma az agresszió kezdőnapja óta elrettentés formájában „használja” atomfegyvereit. Noha Ukrajna területén még egyetlen nukleáris fegyvert (taktikait sem) sem alkalmaztak, Moszkva „nukleáris propagandáján” keresztül próbálja eltántorítani a nyugati kormányokat a hadisegélyek szállításától
Amennyiben Putyin megnyeri a háborút Ukrajnában, az nem kis részben ennek a taktikának az alkalmazásának lesz köszönhető. Bár egyelőre a nyugati segélyszállítmányok folyamatosan érkeznek Ukrajnába, azonban nem véletlen, hogy a NATO az igazán hatásos fegyverek szállításába és közvetlen katonai beavatkozásba nem bocsátkozik. Ebben a tekintetben Putyin taktikája tökéletesen működik.
A lengyel politika a történelmi tapasztalatokból és geopolitikai helyzetéből kifolyólag nagyon szorosan figyeli az eseményeket és egy tanulságot levonhat: a nukleáris fegyverek rendelkeznek a leghatékonyabb elrettentő erővel a nemzetközi politikában. Már az orosz-ukrán háború előtt is több olyan ország volt, amely potenciális jelöltként tűnt fel a jövőbeni atomfegyverrel rendelkező államok listáján. Irán és Észak-Korea kivételével viszont egyetlen ország sem áll egyelőre a nukleáris hatalommá válás küszöbén. A nukleáris ambícióval rendelkező országok száma azonban növekedik.
 |
| Kép forrása: The Spectator |
Lengyelország védelmi erőfeszítései
A háború kitörése óta Lengyelország óriási erőforrásokat fordít védelmi kapacitásainak növelésébe. A 2024-es lengyel költségvetésben már a GDP 4%-át teszik ki a védelmi kiadások, Európa egyik legnagyobb és legmodernebb hadserege van kiépülőben: Lengyelország megduplázza szárazföldi erőit 300 000 főre. A külföldről származó hatalmas beszerzések között szerepel 366 Abrams harckocsi és 96 Apache helikopter az Egyesült Államokból; 980 K2 harckocsi és 648 önjáró üteg Dél-Koreából; több száz amerikai HIMARS rakétavető; Patriot légvédelmi rendszer; 22 brit gyártmányú légvédelmi üteg és három brit tervezésű fregatt; valamint 48 dél-koreai FA-50 harci repülőgép és 32 amerikai F-35 repülőgép, amelyek kiegészítik a meglévő 48 F-16-os flottát.
A nukleáris fegyverkezés gondolata szintén felmerül Lengyelország védelmi stratégiájában. Mateusz Morawiecki volt miniszterelnök 2023. június 30-án megerősítette, hogy Lengyelország hajlandó lenne nukleáris fegyvereket telepíteni az országba a NATO nukleáris megosztási program keretében.
Jelenleg öt európai NATO-állam területén mintegy 100 amerikai atomfegyver található. Ezek közé tartozik Belgium, Németország, Olaszország, Hollandia és Törökország. Egy olyan háború esetén, amelyben nukleáris csapást tartanának szükségesnek, ezek az országok a NATO repülőgépeivel telepítenék a megfelelő nukleáris robbanófejeket.
A NATO egyelőre nem tervezi kiterjeszteni a nukleáris fegyverek megosztását Lengyelországra. Ha Lengyelország továbbra is ragaszkodik nukleáris fegyvereket állomásoztasson a területén, Varsónak valószínűleg saját nukleáris fegyverprogramot kellene kidolgoznia. Egy ilyen program elindítása azonban kockázatos vállalkozásnak bizonyul. Azok az országok, amelyek ezt az utat választják politikailag elszigetelődnek.
 |
| Kép forrása: POLITICIO.eu |
Stratégiai megtorlás veszélye
A gyors fegyverkezésnek köszönhetően Lengyelország hadereje az elkövetkező években egyes területeken (pl.: harckocsik és rakétatüzérség) felül fogja múlni Oroszországét. Ez annak is köszönhető, hogy Oroszország katonai harci eszközök terén és emberállományban óriási veszteségeket szenvedett és szenved el jelenleg is az ukrajnai hadszíntéren, míg Lengyelország folyamatosan növeli katonai kapacitásait. Kétségtelen, hogy Oroszország meggyengülésével és a Kelet-Európai államok (pl.: Balti államok, Románia, Magyarország, Csehország) felfegyverkezésével az elkövetkező években kevésbé fog ezen államok biztonságára Oroszország a konvencionális hadseregén keresztül fenyegetést jelenteni.
Továbbá Lengyelország jelenleg olyan fegyverrendszerek beszerzésére törekszik, melyek bizonyos körülmények között akár hatékonyan helyettesíthetik a nukleáris fegyvereket is. Például nagy hatótávolságú fegyvereiken keresztül lehetővé teszi az ország számára, hogy akár több száz kilométeres távolságban is nyomást tudjon gyakorolni orosz katonai és polgári létesítményekre. Egy Oroszországgal való esetleges konfliktusban Lengyelország ezért már az első naptól kezdve képes lenne stratégiai megtorló csapásokat végrehajtani orosz területeken, ami lehetővé tenné Varsó és európai szövetségesei számára, hogy sikeresen ellenálljanak egy inváziónak. Ugyanakkor NATO-tagként Lengyelország természetesen továbbra is a világ legerősebb katonai szövetségébe van beágyazva és a NATO 5. cikkén keresztül 32 állam hadseregének támogatását élvezi. Ennek eredményeként Lengyelországnak soha nem kellene egyedül szembenéznie Oroszországgal, hanem támaszkodhatna az USA és más partnerek hagyományos erejére és nukleáris elrettentő potenciáljára.
Ahhoz, hogy Lengyelország egy atomfegyver kifejlesztése mellett döntsön, a jelenlegi biztonsági körülményeknek drámai módon meg kellene változniuk. Erre akkor kerülhetne sor, ha például Donald Trump visszatérésével Washington visszavonulna a NATO-tól, Vlagyimir Putyin pedig totális győzelmet aratna Ukrajnában.
Azonban egy ilyen lépés egy nagyon veszélyes láncreakciót indítana el. Például egy iráni atombomba jelentősen növelné egy szaúdi atombomba valószínűségét. Hasonlóképpen Japán is szükségét látná, hogy hasonló lépéseket tegyen Dél-Korea nukleáris felfegyverkezése esetén. Ha ez a logika akár csak egy helyen is érvényesülne, az nemcsak regionális, hanem globális szinten is súlyosan érintené a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó nemzetközi egyezményeket és beláthatatlan következményei lenne az egész emberiség jövőjére nézve.
 |
| Kép forrása: MIT News Faculty |
A nukleáris fegyverkezés következményei
Mivel egy esetleges lengyel atomprogramot az amerikai kül- és biztonságpolitika teljes irányváltása előzné meg, könnyedén feltételezhetjük, hogy egy ilyen lengyel stratégiát sok ország pozitív fordulatnak élne meg. Például azok a Balti államok, amelyeknek közös határuk van Oroszországgal, valószínűleg üdvözölnének egy atomfegyverekkel megerősített Lengyelországot.
Ha a lengyel nukleáris fegyverkezés egy szélesebb körű globális fegyverkezési hullám hátterében zajlana, akkor nem feltétlenül lenne ennyire kritikus a nemzetközi közösség. Hiszen az Atomsorompó egyezmény ebben az esetben több ország is megszegné.
Lengyelország még nem tett aktív lépéseket a nukleáris hatalommá válás érdekében, és valószínűleg ez a jövőben sem fog megtörténni. Ha azonban mégis bekövetkezne egy ilyen forgatókönyv, a döntést valószínűleg egy alapvetően megváltozott biztonsági környezet feltételei között hoznák meg, amelyben Lengyelország szuverén nemzetállamként való fennmaradása már nem biztosítható hagyományos fegyverekkel és/vagy védelmi szövetségi tagsággal.
