A 2024-es év kétség kívül a választások éve, hiszen idén 65 országban tartanak választásokat, így 4,2 milliárd embernek- a világ népességének fele- lesz lehetősége szavazni. A világ, Európa és benne Magyarország politikája a választásoknak köszönhetően jelentősen megváltozhat. Hazánkban június 9-én Európai Parlamenti választásokat és most először egy napon önkormányzati választásokat rendeznek.
Május 3-án éppen ezért a Reaktor Alapítvány konferenciát szervezett, ahol meghívott előadóinkkal a Lónyai-Hatvany villában a magyar és az európai politika jelenlegi állapotát, a kampány témáit, menetét, a választás tétjét, az esélyeket és az egyes eredmények lehetséges kihatásait beszéltük át.
Háború vagy béke? - Mi az EP választások tétje? címmel került sor az első beszélgetésre, melyen Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP EP-listavezetője volt a vendégünk.
A beszélgetés során először az EP kampány került szóba, melynek különlegességét adja, hogy az önkormányzati választásokkal egy napon kerül megrendezésre. Deutsch Tamás szerint jó döntés volt a két választás egy napra történő összevonása, az intézkedéssel ráadásul több milliárd forintot is sikerült megspórolni.
A listavezető véleménye szerint pozitív hatása lesz majd a két választás egy napon való tartásának a részvételi arányra is, mert feltehetőleg olyan emberek is elmennek majd szavazni a választások komoly tétje, a háború és béke kérdése miatt, akik egyébként otthon maradtak volna.
Ezt követően a 2019-2024 közötti EU-s ciklusról volt szó. A listavezető szerint az elmúlt öt év arról szólt az EU-ban, hogy az Európai Bizottság folyamatosan növelni próbálta politikai, ideológiai befolyását a tagállamok felett a különböző válságok (COVID, orosz-ukrán háború, energiaválság) leple alatt is.
Deutsch szerint tragikus folyamatok zajnalak az EU-ban, súlyos probléma, hogy birodalmi építkezés zajlik és erőszakos föderalista törekvések érvényesülnek. Szerinte a Bizottság önálló politikai agendával való felruházásával egy összeurópai szuperkormányt kívánnak létrehozni. A Von der Leyen Bizottság nem képviseli megfelelően az Európai Uniót nemzetközi szinten, miközben ideológiai törésvonalak mentén egy föderalista politikát próbál érvényesíteni.
A politikai integráció már a Maastrichti szerződéssel megindult. Ennek lényege azonban a közös szakpolitikák egymáshoz való közelítésnek kellene lennie kölcsönös nemzetállami érdekek alapján, nem pedig egy föderalista ideológia ráerőltetésének a 27 tagállamra.
A Bizottság az Alapszerződéseket durván megsértve tart vissza európai uniós forrásokat azoktól a tagállamoktól, akiket politikailag nem kedvel.
Az idei választások után kell, hogy legyen egy tabula rasa és az unió vezetőinek el kell számolnia azzal, hogy hogyan is áll az EU költségvetése. Deutsch szerint az is elképzelhető, hogy az Ukrajnának juttatott pénzügyi támogatások miatt már nem is áll már rendelkezésre elegendő pénz a kasszában. Továbbá egy rendkívül durva hatalmi fellépés tapasztalható a nyugati államok részéről, amikor az EU költségvetését a centrumországok javára újrarendezik. A listavezető elmondta, hogy „ebben a folyamatban a nem a centrumhoz tartozó az országoknak jutó uniós fejlesztési forrásokat először megsapkázták, aztán a kohéziós pénzek rovására robusztus kutatás-fejlesztési támogatási programot hoztak létre, amely pénzek több mint nyolcvan százalékát a nyugati országok kapták meg, majd jogállamisági kondicionalitási eljárásokat indítottak ellenünk, amivel már egyenesen zárolták a nekünk jog szerint járó pénzeket.”
Deutsch Tamás szerint von der Leyen nehéz helyzetben van, ha újra az Európai Bizottság elnöke akar lenni, ugyanis pártja, a CDU jelenleg ellenzékben van Németországban, noha a baloldali német kormánykoalíció megállapodása szerint őt jelölik ismét. Meglátjuk betartják-e ezt az ígéretet.
Emellett szerinte von der Leyen egy sikertelen Bizottsági elnök volt, aki nem volt képes az EU-t érintő nagy válságokat, sem a koronavírus járvány okozta válságot, sem a háború kérdését megfelelően kezelni..
Deutsch Tamás szerint júniusban jobboldali-szuverenista megerősödés várható az Európai Parlamentben, aminek köszönhetően lehetőség nyílhat a föderalista törekvések visszaszorítására. Brüsszelben a méregzöld klímaideológia nevében hadüzenetet intéztek a gazdák és a normalitás ellen, de az elhibázott „green deal” miatt a választásokon visszaesnek majd a zöldek. Teljességgel hiteltelen, amit képviselnek. „A környezetvédelem ügye fontosabb annál, mintsem hogy a zöldekre bízzuk” – hangsúlyozta Deutsch.
Ellenben a migráció ügye már mainstream európai témává vált és egyre többen látják be, hogy a jelenlegi, elhibázott brüsszeli migrációs politika nem fenntartható és óriási gondokat okoz a nyugat-európai társadalmakban. A bevándorlásellenes erők megerősödésére lehet számítani majd mindenhol.
Az orosz–ukrán háborút illetően Brüsszel történelmi tévedésben van. Ma az uniós polgárok több mint hetven százaléka békepárti állásponton van, szerintük azonnali fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség. A listavezető felhívta a figyelmet, hogy a háborúpárti álláspont, a teljes háborús pszichózis miatt Európa ma vészesen közel került ahhoz, hogy nyakig belesodródjon a háborúba. Mindent meg kell tenni a háború azonnali befejezése érdekében.
Az ellenzékről azt mondta, hogy pontosan ugyanaz történik a dollárbaloldali ellenzéki oldalon, ami már többször is lezajlott az elmúlt 14 évben. Ugyanaz a brancs, ugyanazok a törekvések, ugyanaz a színjáték. Deutsch Tamás úgy fogalmazott: „ami most Magyar Péter körül zajlik, ugyanaz történt Vonáékkal, Jakab Péterrel, a Momentummal vagy Gyurcsányékkal, de ez történt Márki-Zay Péter esetében is: hirtelen jött a népszerűség, ma viszont már nagyítóval kell őket keresni. Az ellenzéki térfélen mindenki mindenkinek a farkasa, de eddig a végén mindig Gyurcsány nyert.
Ezt követően Balogh Ákos Gergely moderálásával: 2024 a lázadás éve? Beszélgetés az átalakuló európai politikai térképről címmel rendeztünk panelbeszélgetést. Vendégeink Baranyi Tamás, a Magyar Külügyi Intézet stratégiai igazgatója és Dobrowieczki Péter, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője voltak.
Először arról volt szó, hogy egyáltalán lehet-e nyerni egy EP választáson? A vendégek szerint az EP egy nagyon komplex testület, melybe 27 állam közel 160 pártja fog majd képviselőket küldeni júniusban, így óriási politikai fordulatra lenne szükség ahhoz, hogy győzelem szülessen.
Az egész választási rendszer, az európai politika úgy van felépítve, hogy minden a centrumba, a konszenzus kialakítására irányuljon. Egy átlag választópolgárnak nagyon nehéz átlátni, hogy pontosan milyen munka zajlik az EP-ben.
Sokkal könnyebben lehet eredménykommunikációt belföldön megvalósítani, ami alapján a hazai erőviszonyokat alakítja át az EP választás. Orbán Viktor, Giorgia Meloni és Emmanuel Macron akkor mondhatja, hogy nyertek a választásokon, ha pártjaik első helyen végeznek országaikban. Azonban egy tagállami eredmény sem tudja önmagában radikálisan megváltoztatni az európai politikát.
Az előadók szerint jobboldali erősödés várható a választáson. Azonban nem mindegy ennek mértéke, ugyanis a jobboldali pártcsaládok között rengeteg szakpolitikai ellentét van. Az EP-ben a baloldali és a zöld pártok az esetek 80%-ban együtt szavaz, ami az ECR és ID esetén csak 40%.
Ami még érdekes, hogy az EP választásokat több államban egy folyamat részeként kell tekinteni. Lengyelországban például másfél év alatt 4 választást tartanak és a PiS őszi vereségével egy óriási politikai fordulat következett be, aminek egész Európára és a háborúra is kihatása lehet. Ha PiS ismét veszít a Polgári Platformmal szemben, akkor akár Kaczynski bukása várható, és Donald Tuskék a PiS megtorpanásával jövő tavasszal a köztársasági elnöki pozíciót is elhozhatják.
Romániában is 4 választást tartanak rövid időn belül, amit az RMDSZ szereplése miatt különösen érdemes lesz követni. Ma a román politikában a legérdekesebb folyamat a szélsőjobb AUR erősödése. Kérdés, hogy a párt most emelkedő pályára áll, vagy nem sikerül majd az áttörés? Ráadásul az AUR mérete már csak azért is kérdés, mert a magyarellenes párt bejelentette, hogy az EP-ben nem fog a Fidesszel egy frakcióban ülni. Ha a Fidesz több képviselőt küld az EU-ba, mint az AUR, akkor jobb pozíciókat tud fogni az alkudozásokban.
További belpolitikai változások lesznek Németországban, mert először méretteti meg magát a szélsőbaloldali Bündnis für Sahra Wagenknecht. Az AfD párhuzamos erősödésre a mainstream német pártok reagáltak, ugyanis olyan témákat vettek politikai napirendre, melyekkel eddig csak az AfD foglalkozott, mint például a bevándorlás kérdése.
Valószínűleg az EP választás tehát nem az Európai Bizottság és az Európai Parlament politikájában hoz majd jelentős változásokat, mert Brüsszelben és Strasbourgban végül mindig sikerül kompromisszumokat kötni. Ami fontos viszont, hogy az összes tagállamban lesz politikai következménye egy jobboldali eltolódásnak, ami az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács munkáját fogja megváltoztatni.
Az európai jobboldal most három szereplőből áll. Az Európai Néppártból. ami igazából már nem is jobboldali, inkább egy centrumban erő, az ECR-ből, tehát a mérsékelt konzervatívokból és az ID-ből, ami egy klasszikus nemzeti politikát folytató jobboldali pártcsalád. Kérdés, hogy a Fidesz végül melyik frakcióhoz fog csatlakozni.
Ezt követően hazai vizekre eveztünk, és Závecz Tiborral, a Závecz Research igazgatójával, valamint Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet vezetőjével beszélgettünk arról, hogy mi várható az önkormányzati választásokon.
Az első és legfontosabb téma természetesen a főpolgármester-választás volt, ahol a legutóbbi felmérések szerint egyelőre a jelenlegi főpolgármester, Karácsony Gergely egyelőre viszonylag kényelmesen vezet. Azonban érdekes folyamatok zajlanak, mert Szentkirályi Alexandra erősödését mérik a kutatók, aki már meg is előzte Vitézy Dávidot. A Fidesz meglepően intenzíven kezdett Budapesten kampányolni. Új fejlemény, hogy a fővárosi kampányba Orbán Viktor is beszállt. A miniszterelnök az I. kerületben, az V. kerületben és a XII. kerületben személyesen támogatta a Fideszes jelölteket. Ebből arra lehet következtetni, hogy ezekben a kerületekben úgy érzik a kormánypártok, hogy komoly esélyük lehet a győzelemre. Orbán Viktor megkezdte továbbá a vidéki országjárást is, Győrben majd Nyíregyházán kampányolt.
A közvélemény-kutatók egyetértettek abban, hogy meglepően erős kampány zajlik most Magyarországon, amire idén januárban még nem lehetett számítani. A fő oka ennek a kegyelmi ügy és Magyar Péter megjelenése. Kérdés, hogy a jelenlegi ellenzéki szavazók hogyan osztják majd meg a szavazatukat most, hogy Magyar Péter Tisza Pártja is indul az önkormányzati választásokon. Ha Magyar Péter csak az EP választáson indult volna, akkor az önkormányzati választásokon a hagyományos pártokra szavaztak volna az ellenzéki érzelmű választópolgárok. Most azonban percről percre változik a politika, Magyar Péter akár a teljes jelenlegi ellenzéket megsemmisítheti.
A három évtizedes tudást felül kell írni. Az új politikai szereplő megjelenése mindent megváltoztatott.
Mráz Ágoston Sámuel szerint is rendkívül izgalmas fejlemények történnek. Még mindig magas a bizonytalanok aránya, akiket nem tudjuk, hogy mennyire tudja majd a Fidesz-KDNP, Magyar Péter, vagy a hagyományos ellenzék mozgósítani. A választást azok döntik majd el, akik majd ténylegesen elmennek szavazni, ezért fontos, hogy kinek milyen bázisa van, ebben pedig továbbra is fölényesen vezetnek a kormánypártok. Szerinte is Karácsony Gergely egyelőre az esélyes. Hivatalban lévő főpolgármesterként indulni egy jó pozíció, és noha a programját nem tudja végrehajtani, nagyon jól kommunikál arról, hogy a fővárosi önkormányzatnak a kormány miatt nincsen pénze, amit a szimpatizánsai el is fogadnak neki.
Azonban a főpolgármester eltaktikázta magát, mert ismét összefogott Gyurcsány Ferencékkel. Ez azért nem volt jó ötlet, mert noha a DK-nak erős bázisa van Budapesten, Karácsony Gergely végül Magyar Péter ellenzékváltó retorikájának az áldozata lett. Nem lehet előre megjósolni tehát, hogy a frissen megjelent Magyar Péter szavazók Vitézy Dávidra vagy Karácsony Gergelyre fognak-e szavazni, vagy esetleg egyik jelöltre sem, mert elbizonytalanodnak.
Ezzel szemben Szentkirályi Alexandra mozgósítani kívánja a Fidesz (35-40% körüli) fővárosi táborát és bízik benne, hogy az ellenzéki szavazók Gyurcsány Ferenc miatt elbizonytalanodnak Karácsony Gergely támogatásában és Vitézy Dávidra szavaznak, vagy otthon maradnak. Ezért vádolja Karácsony Vitézyt azzal, hogy a Fidesz jelöltje, nehogy szétaprózódjon a támogatottsága.
Az elemzők egyetértettek abban, hogy a három jelölt közül senki nem lép majd vissza, Karácsony minden áron főpolgármester akar maradni és vezeti az óbaloldalt a fővárosban, Szentkirályinak pedig a kerületi versenyek és az EP választások miatt is mozgósítania kell a Fidesz fővárosi szavazóit, Vitézy Dávidnak pedig biztosítania kell az LMP túlélését.
Ezt követően a fővárosi közgyűlés listáiról volt szó, ahol visszatér a 2014-es előtti rendszer, tehát tisztán arányos választási rendszer.
Mráz Ágoston Sámuel szerint a Fővárosi Közgyűlés máshogyan működik, mint az Országgyűlés, mert a pártfegyelem kevésbé érvényesül. A régi, arányos rendszerben egy 33 fős közgyűlés jön létre, ahova ha a Fidesz-KDNP 11-12 képviselőt juttathat be, bejut még a Vitézy Dávid féle LMP körülbelül 6 képviselővel, akkor már többséget is adhatnak. Egyszóval alkalmi szövetségek sora jöhet majd létre.
Závecz Tibor szerint az DK-MSZP-P lista gyengébben fog teljesíteni, mint Karácsony a főpolgármesteri választáson, mert Karácsony integrálni tudja a Momentumos, kutyapárti és Magyar Péter szavazók nagy részét. Óriási kérdés, hogy Magyar Péter miatt beesik-e a Mi Hazánk, a Momentum és az MKKP 5% alá, mert akkor elképzelhető, hogy csak 4 politikai erő jut be a fővárosi közgyűlésbe, ami egy teljesen új politikai helyzetet teremtene.
Závecz szerint a fővárosi kerületekben nagyjából ugyanolyan eredmények várhatók, mint 2019-ben. Néhány fővárosi kerületben lehet változás: az I. kerületben V. Naszályi Mártát válthatja Böröcz László, érdemes lesz a VIII. kerületet is figyelni, továbbá a IX. kerületben egy baloldali belharc miatt Baranyi Krisztina és Gegesy Ferenc között elaprózódhat az ellenzéki tábor, amiből a Fidesz kerülhet ki nevető harmadikként. A XII. kerületben a kutyapártnak van esélye a végső győzelemre, azonban ebbe a DK bekavarhat. Csepelen pedig egy fideszes belharc teszi izgalmassá a versenyt. És van még egy változó, amiről nem tudunk: hogyan fognak Magyar Péter jelöltjei szerepelni a fővárosi kerületekben.
Vidéken pedig Miskolcra, Győrre és Egerre lesz érdemes figyelni, ugyanis mindegyik városban politikai harcok folynak mind az ellenzékben, mind a Fideszben. Hódmezővásárhelyen 50-50, hogy Márki-Zay Péter meg tudja-e tartani a polgármesteri pozícióját.
Mráz szerint most 50% felett lesz a részvételi arány, de megjósolhatatlan, hogy ez melyik politikai oldalnak fog segíteni. A helyben népszerű lokálpatrióta civil jelöltek a 10 000 fő alatti településeken nincsenek veszélyben, mert a választók itt inkább a személyekre, semmint pártlogókra szavaznak. Ennek ellenére a megyei közgyűlések és az EP lista eredmények alapján az ország narancssárga lesz. Igazi esélye a baloldalnak a Fideszt megszorongatni csak Budapesten és néhány városban lesz. De ez is attól függ, hogy az ellenzéki szavazók mennyire lesznek majd taktikusak, amit a közvéleménykutatók nem tudnak mérni.
