Nicolas Sarkozy, a Francia Köztársaság 23. elnökének neve sok magyarnak ismerős lehet. Az elnöki tisztséget 2007 és 2012 között betöltő politikus teljes neve Nicolas Paul Stéphane Sarkozy de Nagy-Bocsa. Ez nem véletlen, ugyanis a francia jobboldali politikus apai ágon magyar származású. Noha a most Sarkozy már Párizsban született 1955-ben, családjának évszázados magyar múltja van. Különös kapcsolatok fűzik a családot egy Jászberénytől alig 12 km-re délre található kis községhez, Alattyánhoz.
Amikor a magyar származás hátrányt jelent a politikában
A 2007-es francia elnökválasztási kampányban rengeteg támadás érte Sarkozy-t magyar származása miatt a hírhedt francia szélsőjobboldali politikustól, Jean-Marie Le Pen-től. Célja az volt, hogy radikális pártja, a Nemzeti Front megszerezze Sarkozy középjobboldali pártjának, az UMP bevándorlásellenes szavazóit. Akkoriban Sarkozy magyar származásáról így nyilatkozott a politikus:
"Ha francia származású magyar lennék, soha nem jutna eszembe, hogy a Magyar Köztársaság elnökének jelöltessem magam" – jelentette ki Jean-Marie Le Pen a francia közszolgálati televízióban. "Sarkozy azt állítja, hogy büszke magyar származására; én pedig büszke vagyok francia származásomra" – mondta. Egy másik interjúban szintén magyarsága miatt támadta: „Mivel Sarkozy vállalja külföldi származását, jelöltsége egy külföldi fiának jelöltsége, s ezért lesznek olyanok, akik csak azért szavaznak rá, mert külföldi származású”.
Végül a taktikája nem jött be, Le Pen támogatottsága 7%-ot csökkent az előző választáshoz képest és az első fordulóban kiesett. Sarkozy 31%-ot kapott, aminek köszönhetően a második fordulóba első helyen jutott tovább és a szocialista Ségoléne Royallal kellett megküzdenie. A második fordulóban magabiztos, 53%-47%-os arányú győzelmet aratott Sarkozy, mintegy 19 millió szavazatot bezsebelve. Így Sarkozyből, aki már megválasztását megelőzően is több olyan kulcsfontosságú miniszteri tisztséget töltött, mint a belügyminiszteri és pénzügyminiszteri pozíció, hivatalosan is Franciaország elnöke lett.
Sarkozyt 5 éves ciklusa alatt végig dinamikus személyiségéről, ellentmondásos politikájáról és harcias stílusáról ismerték. Kulcsfontosságú kezdeményezései közé tartozott a nyugdíjreform, az adócsökkentés és a bűnözés elleni küzdelem. Nemzetközi szinten különböző konfliktusokban és diplomáciai erőfeszítésekben vett részt, többek között a globális pénzügyi válságra adott francia válaszlépések formájában és a líbiai katonai beavatkozásokban.
A 2012-es elnökválasztáson szoros (52%-48%-os) vereséget szenvedett François Hollande-al szemben. Elnöksége után Sarkozy azonban továbbra is aktívan részt vesz a politikában. Jelenleg azonban jogi eljárások miatt találkozhatunk a nevével a sajtóban, többek között a kampányfinanszírozás állítólagos szabálytalanságai miatt folynak ellene vizsgálatok. Ellenfelei és támogatói is gyakran használják rá a rövidített Sarko (Szárko) nevet.
A Sárközy család
Sárközy Pál, Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök édesapja 1928. május 5-én született Budapesten nemesi családba.
A családalapításig azonban egészen 1628-ig kell az időben visszautazni, amikor is Sárközy Mihály nemesi címet kapott II. Ferdinándtól, mert hősiesen védte hazáját a töröktől. A címerkép a végvári harcokban tanúsított hősies helytállásra utal; hátulsó lábán ágaskodó, nyelvét kiöltő, jobbjában egyenes kardot tartó farkast ábrázol.
A Sárközyek leszármazottai a török kiűzése után a felvidéki Hont vármegyéből Kecskemét környékére, Nagybócsa-pusztára költöztek. Innen ered a család nagybócsai előneve, amelyet megkülönböztetésül más Sárközy nemzetségektől, mindig használtak. Az 1700-as évek második felében Sárközy Gedeon, a család egyik tagja a Bihar megyei Érmihályfalván telepedett le, nagybócsai birtokait azonban továbbra is megtartotta. Ebből az ágból származott id. Sárközy György, a francia elnök dédapja, aki Debrecenben végezte középiskolai tanulmányait, majd 1888-ban Szolnokon, a városi közigazgatás szolgálatába lépett. Először számtiszti, később gazdasági és adóügyi tanácsnoki állást töltött be, végül alpolgármester lett, tehát a politikai karrierbe már a magyar ősök is belekóstoltak. Az elnök édesapja, Sárközy Pál szintén sok időt töltött Szolnokon élete első évtizedében. Szolnokon két lakóház — a Magyar utcai és a Dózsa György utcai — volt a család tulajdona, s egykoron ő is ott élt. Ezen túlmenően a család síremlékek is találhatóak a szolnoki római katolikus temetőben.
Alattyán
A család 285 hektár földdel és egy kis kastéllyal rendelkezett a Budapesttől 92 km-re keletre fekvő, Jászberény melletti Alattyán községben. Bár a nagybócsai Sárközy de Nagy-Bócsa család protestáns volt, Sárközy Pál édesanyja, Csáfordi Tóth Katalin, Nicolas Sarkozy nagymamája katolikus nemesi családból származott.
Fellelhetők továbbá a dr. Sárközy György nejével, Csáfordi Tóth Katalinnal rokon Tóth-Maár család több mint 300 holdas földingatlanának adatai. Dr. Mosonyi Sándor helytörténész kutatásai szerint ebben a rendkívül magas színvonalon működtetett mintagazdaságban a szolnoki Sárközy család jelentős vagyonrésszel rendelkezett. Az 1930-as évek végén, ’40-es évek elején édesanyjuk rokonainál gyakran vendégeskedtek a Sárközy fiúk, György, Gedeon és Pál, erre az idősebb alattyáni lakosok jól emlékeznek.
Az alig kétezer lelket számláló kistelepülés, Alattyán nyugalmas csendjét 2007 elején sajtósok, fotósok, rádiósok és tévések siserahada verte fel. Akkortájt új megasztár született a 71 esztendős Jusztika néni személyében. Ivanics Józsefné kicsiny házának kilincsét a Reuters, a francia TV5, magyar közszolgálati és kereskedelmi csatornák, külföldi és hazai újságírók adták egymásnak. Jusztika mindenkit megkínált a maga készítette sütijéből, s közben beszélt, beszélt, beszélt. Főleg annak az embernek a családjáról, aki Jacques Chirac francia köztársági elnököt váltotta fel a posztján. Nicolas Sarkozyról, azaz, a magyar ősöktől eredeztethető Sárközy Miklósról és annak famíliájáról.
— Látják itt ezt a borosüveget? Ez a családé volt és a keresztszüleim kapták tőlük, amikor elhagyták a falut. Alattyánban tulajdonképpen a dr. Maár-Tóth Lajos nagyságos úrnak volt birtoka. Úgy tudom, hogy az egyik Tóth lánynak volt Sárközy a férje. Ők Budapesten éltek. Az 1940-es években Nicolas apja, Pál és annak testvérei, György és Gedeon tizenéves gyermekenként jártak le nyaranként a vidéki birtokra. A kastélyban keresztapám volt az inas, keresztanyám pedig a szakács. Gyönyörű volt a kert, benne gesztenye és rózsafák, orgonabokrok. A gazdagon berendezett szobák különböző színűek voltak. A sárga szalonban sárga fotelek, asztalok és sárga kandalló volt, a vörösben, a kékben és a zöldben pedig szintén hasonlóan a falakhoz igazították a bútorzatok színeit — emlékezett vissza két éve Jusztika.
A remek memóriával rendelkező kedves nénike azt is elmondta, hogy a fiúkat a 40-es évek közepétől nem látta. Ivanicsné szomszédja, a 76 éves Ferencsik Irén is emlékezett még a 700 holdas birtokra, a mostani háza környékén pirosló málnásra, s hogy a kastélyból tejcsarnokot csináltak, majd az épületet és a berendezést elhordták. A Maár-Tóth nagyságosúr csodálatos kastélyát, ahol a kis Sárközyék nyaraltak, a szocialista eszmék eltörölték a föld színéről, helyére egy víztartályt, úgynevezett glóbuszt emeltek az elvtársak. Jusztikának pedig Nicolas családjának múltjából csupán a Nagy-Bócsai-Sárközy névre utaló monogrammal (BS) és címerrel ellátott borosüveg maradt meg szerény emléknek.
A család 1938-ban már Budapesten élt. A családfő a II. világháború utáni években a Zománc és Vasáru Kft. ügyvezető igazgatójaként a budapesti üzleti életben tevékenykedett, 1948 januárjában azonban, mindössze 52 évesen, elhalálozott. Földi maradványait Szolnokon, a ma is meglévő és szépen gondozott családi sírban helyezték örök nyugalomra.
Elemi iskolai tanulmányait Szolnokon kezdte, de a középiskolát már Budapesten végezte. Amikor 1944-ben a Vörös Hadsereg bevonult Magyarországra, a Sárközy család Németországba menekült. 1945-ben tértek vissza, de minden vagyonukat elkobozták. Sárközy Pál édesapja nem sokkal később meghalt, édesanyja pedig, attól tartva, hogy besorozzák a Magyar Néphadseregbe vagy Szerbiába küldik, sürgette, hogy hagyja el az országot, és megígérte, hogy végül követi őt Párizsba. Sárközy Pál Ausztriába, majd Németországba menekült, miközben édesanyja jelentette a hatóságoknak, hogy a fiú belefulladt a Balatonba.
Francia Idegenlégió
Végül a francia határhoz közeli Baden-Badenbe érkezett, ahol a francia hadsereg németországi főhadiszállása volt, és ott találkozott a francia idegenlégió toborzójával. Öt évre jelentkezett, mint sok más újonc, akik hozzá hasonlóan nincstelenek voltak, és kiképzésre Sidi Bel Abbes-ba küldték, ahol a francia idegenlégió főhadiszállása volt. A kiképzés végén Indokínába kellett volna küldeni, de az indulás előtt őt vizsgáló orvos, aki szintén magyar volt, szimpatizált vele, és orvosi felmentést adott neki.
Hetven év után tért haza a Jászságba Sarkozy elnök édesapja
Régi családi emlékek után kutatott két napon keresztül Szolnokon Sárközy Pál 2009-ben. Sárközy Pál látogatása első napján a szolnoki levéltárban és gyermekéveinek, illetve ifjúkorának másik fontos színhelyén, Alattyánban járt. A 2200 lelket számláló jászsági kistelepülés vendégvárási lázban égett.
Sárközy Pál szemmel láthatóan örömmel fogadta e gesztust és miután szabadkozva előre bocsátotta, hogy így közel hetven év kihagyás után nehezen találja a megfelelő magyar kifejezéseket, elfogódottan csak annyit mondott: "alattyáni fiú vagyok". Később arról is beszélt, hogy örömmel tölti el a régi barátok, ismerősök és az emlékeiben még sokkal egyszerűbb, szegényesebb kistelepülésként élő Alattyán viszontlátása. Úgy fogalmazott: a szíve félig mindig itt maradt és e látogatással most visszahozta a másik felét is azért, hogy visszatérjen gyermekkori emlékeinek egyik legfontosabb színhelyére.
A vendég megtekintette Alattyánban Gecse Árpád, a jászság festőjének emlékházát, a Sárközyek néhány emlékét is őrző helytörténeti kiállítást és a falu templomát. Vendéglátói ezen kívül elkalauzolták arra a helyre, ahol egykor a régi családi birtok állt, illetve a francia köztársasági elnök édesapja Jászberényben nagybátyja, dr. Maár-Tóth Lajos sírját is felkereste.
Szolnokon pedig felkereste édesapja egykori munkahelyét, a megyeszékhely polgármesteri hivatalát, ahol Nicolas Sarkozy nagyapja hajdan alpolgármester volt.
Sarkozy papa: Az én fiam egy büszke magyar
-Alattyáni fiú vagyok! -nevette el magát az idősebb Sarko az Alattyánon tartott fogadáson.
-Még dél sincs, és ma már háromszor beszéltünk telefonon - mondja, majd kesernyésen elmosolyodik. -Reggel hétkor hívott először, mert meghalt az anyja testvére. Egy szó sem igaz abból, hogy valaha miattam támadták volna a fiamat! Ő pedig rengeteget dolgozott azért, hogy ilyen karriert fusson be. Az összes fiam közül ő a legkisebb, rajta kívül megvan mindegyik vagy 190 centi, de ő a legokosabb!
Nem igaz, hogy annak idején dicstelenül hagytam el Magyarországot. Apám halála után anyám azt mondta, egy héten belül Ausztriában leszek, majd irány Franciaország. Igen ám, de nem kaptam vízumot, így aztán Baden-Badenben jelentkeztem az idegenlégióba. Azt hittem, anyám már addigra Párizsban lesz, aláírtam a papírt, amelyet az orrom alá toltak, sorolja a több évtizedes emlékeket.
Felidézi azt is, amikor fiával néhány éve együtt voltak Magyarországon.
-A 70. születésnapomat ünnepeltük, egy hétre hazautaztunk együtt. Állíthatom: Nicolas igen is büszke magyarságára. De ilyen privát látogatásra már nem sok esélyt látok, főleg nem vele.
A francia televízió is megérkezik, így csupán egyetlen kérdésre marad idő: „Mit vinne magával Magyarországról?", és a válasz egy cseppet sem meglepő: Az egészet. A szívem fele itt maradt.
Mennyi magyarság ragadt Sarkozyre?
A görög nagypapától és magyar édesapától származó Nicolas Sarkozyt korábbi kijelentése szerint éppen a sehova se tartozás érzése tette vérbeli franciává.
Sárközy Mariann az utolsó Magyarországon élő oldalági Sarkozy-rokon Mariann asszony, aki még ékezetekkel írja leánykori nevét: Sárközy.
-Nicolas és én másod-unokatestvérek vagyunk - mesélte a hölgy egy interjúban. Az asszony Budapesten él, viszonylag szerény körülmények között, noha büszke arra, hogy a háború előtt a Sárközyk igen magas posztokat töltöttek be, nagy megbecsülés övezte a családot. Magyarországon én vagyok az utolsó Sárközy. A család sok tagja a háború, illetve '56 után elhagyta az országot, Nicolas apja Franciaországba került. Fiatalkoromban, amikor Nicolas még 8-10 éves lehetett, több ízben jártam Párizsban. Néha vendégeskedtem náluk, és már akkor látszott, hogy Nicolas nagyon okos, tehetséges fiú, emlékezett vissza. Mariann asszony rendszeresen tartja a kapcsolatot Nicolas apjával, leveleznek, telefonálnak egymással. Érezte, hogy az az egykori rövidnadrágos kisfiú, akire homályosan emlékszik, egyszer még sokra viszi.
Sárközy Pált 94 éves korában, 2023. március 4-én Párizsban érte a halál.
