Dél-Korea védelmi ipara a 2000-es évektől kezdődően felpörgött, olyannyira, hogy már különböző fegyverrendszerek exportjában a védelmi ipar éllovasaival versenyezhet. Ebből kiderül, hogy a legmodernebb projektekbe fog bele a Koreai Köztársaság, ez így van a légierő esetében is.

A koreai légierőt kiszolgáló vezető vállalat a Korea Aerospace Industries(KAI) legújabb kutatási-fejlesztési projektje a K-szériás vadászgépek legújabb generációjának kifejlesztése a KF-21. Az alacsony észlelhetőségű 4.5-ös generációjú vadászgép Dél-koreai-Indonéz közös fejlesztési projektet 2016-ban írták alá, mely együttműködés értelmében Indonézia 2026-ig 8,8 billió wonnak a 20 %-át, 1,6 billiárdot fizet ki Szöulnak, amely csupán az összköltségek 20%-át jelentené, cserébe 48 repülőgépet kap, technológia transzferrel és helyi gyártással.

Alapból kedvező üzlet Indonézia számára, azonban az ország nem tudta tartani az anyagi terhet. Már 2019-ben elkezdődtek a gondok, Indonézia csak 227,2 milliárd wont fizetett ki, amely azt jelentette, ha ebben az ütemben folytatja a fizetéseket, nem éri el a kitűzött árat 2026-ig. Ez további tárgyalásokat eredményezett, azonban a helyzet továbbra sem javul.

Az új KF-21-es Szöulban. Kép forrása: Aviation International News

Indonézia nem akar fizetni, 2022-23 között csak 50 milliárdot adtak a költségekhez, a koreai számítások szerint 2023-ra már 1 billiárd wonos tartozásnál tartott, és ez nem javult 2024-re sem. A probléma csak annyi, hogy a KF-21-esek gyártása 2023-ban elkezdődött és az indonéz fizetésképtelenséggel a projekt nagyon úgy tűnik a kudarc felé úszik.

Dél-Korea persze nem volt rászorulva az Indonéz 20%-ra a projekt finanszírozásában, a legfőbb cél az volt, hogy a Dél-Kelet Ázsiai régióban népszerűsítse a KF-21-eseket és ezzel hosszútávon növeljék a fegyverexportjukat. Azonban még ezt a célt figyelem előtt tartva sem engedheti meg Szöul azt az arcvesztést, amely a projekt finanszírozásának átvállalásával járna.

A projekt bizonytalanságát tovább növelte a volt indonéz védelmi miniszter elnöki kinevezése is. 2019-ben, védelmi miniszteri tevékenysége alapján gyűlt fel az adósság, ekkor kezdődtek az ár-csökkentő tárgyalások is. Először Indonézia kérte, hogy a határidőt tolják el 2034-re, erre Dél-Korea természetesen nemet válaszolt.

A fordulatot az ügyben tulajdonképpen „hátsó ajtós” vásárlásnak is nevezhető beszerzések adták, Indonézia meglepő módon 42 Rafale típusú és 12 Mirage 2000-5 vadászrepülőgépet vásárolt Franciaországtól. Ezek a beszerzések 54 db új repülőgépet jelent, amely a beígért 48 vásárlását szinte elképzelhetetlenné teszik. Ezt vezető koreai források is megerősítették.

Ennek eredményeképp várható volt, hogy Indonézia tovább akarja csökkenteni az árakat, hiszen esélytelen, hogy az 50 új harci eszköz mellett kifizesse a projekt teljes árát. Az új indonéz ajánlat a már pofátlannak mondható további 100 milliárd kifizetése lenne 2026-ig, amelynek a végösszege a közelébe sem érne a megegyezett 1,6 milliárdnak… Ennek cseréjében lemondanának a technológia transzferről az indonézek. Ez persze felháborodást keltett Dél-Koreában, azonban még mindig jobb, mintha teljesen bedőlne a projekt, így a koreai védelmi szakemberek fontolóra vették az ajánlatot.

Prabowo Subianto védelmi miniszterből lett elnök. Kép forrása: Magyar Hírlap

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy bár az új ajánlatból az olvasható ki, hogy Indonéziának nincs szüksége a technológiatranszferre, mégis a KF-21 gyárakban dolgozó indonéz alkalmazottakat több alkalommal bizalmas adatok lopásán kapták rajta.

A következő fordulatra május 8-án került sor, amikor is a koreaiak elfogadták az indonéz költségcsökkentési ajánlatot. Ennek érdekében a költségek 1/3-ára csökkennek Indonézia számára, cserébe pedig a megbeszélt technológia transzfert csökkentenék.

Maga a KF-21-es vadászrepülőgép, amelyet a lopakodó funkció hiánya miatt 4,5-ös generációs repülőgépnek neveznek, a teljes üzembe helyezés után várhatóan a negyedik generációs F-16-osokat és F-15K-kat fogja leváltani. 2023-ban repült először szuperszonikus tesztet a KF-21, mely sikeresen lezajlott. A Dél-koreai védelmi szövetség pedig bejelentette, hogy még idén belekezdhetnek a sorgyártásba is.  

Kérdéses, hogy Indonézia a megegyezések után tudja-e teljesíteni az új feltételeket, vagy megint pár hónap elteltével elkezd alkudozni további csökkentésekért. Az egyértelműen kirajzolódik, hogy Koreával szemben jó tárgyalási pozícióban érzi magát Jakarta, és érzi a projekt létfontosságát a vezető ország számára.