Reaktor

2020. kontra 2024. (Trump vs Biden)

2024. június 27-én tartották meg a novemberben esedékes amerikai elnökválasztást megelőző első elnökjelölti vitát, mely két szempontból is rendhagyónak számított: egyrészt, a vitát a CNN szervezte, mely elnökjelölti viták esetében még sosem fordult elő, másrészt pedig a vitát a szokásosnál jóval korábban, közel négy hónappal a választás előtt megszervezték. Utóbbi hátterében valószínűleg a regnáló elnök népszerűtlensége áll, így a Bident segítő kampánystratégák célja minden bizonnyal az elnöki kampány felrázása és a demokrata tábor korai mozgósítása lehetett.

Kapcsolódó:

Miért fontos egy vitázó politikus állapota?
Joe Biden elnökjelölti vitán nyújtott teljesítménye megosztja a Demokratákat. Mi a politikusi test szerepe a vitában?

Nemcsak a húszéveseké a világ – a világpolitika "nagyöregei"

A vita estéjét követően a világsajtó szinte kivétel nélkül ugyanarra a konklúzióra jutott: Joe Biden teljesítménye elmaradt az elvárásoktól és nem sikerült elérni a vita célját, így az idős politikus helyett akár egy új, fiatalabb demokrata politikus jelölése sem elképzelhetetlen Biden visszaléptetését követően. Ahhoz azonban, hogy tisztán lássuk a képet és az extrém vélemények megfogalmazása vagy terjesztése helyett a realitás talaján maradjunk, érdemes a két jelölt 27-i teljesítménye mellett azt is áttekinteni, hogyan teljesítettek hasonló vitahelyzetben négy évvel ezelőtt, a 2020-as elnökválasztásra készülve.

A 2020-as kampány

Köztudott, hogy 2016-ban Donald Trump úgy lett az Egyesült Államok elnöke, hogy demokrata versenytársa, Hillary Clinton közel három millióval több szavazatott kapott. Ez úgy történhetett meg, hogy az amerikai választási eljárás alapját képező elektori rendszer nem lakosságarányosan van kialakítva. Kalifornia közel negyven milliós lakossága meghaladja az USA lakosságának 10%-át, ennek ellenére a kaliforniai elektorok száma az elektorok összlétszáma arányában ennél kevesebb. Hasonlóan, vannak államok, ahol a lakosságszámhoz képest aránytalanul sok elektort tud megszerezni egy elnökjelölt – jellemzően ilyenek a közép-nyugati államok.

Mivel Trump szavazatszám tekintetében alulmaradt Hillary-vel szemben, elnökségét pedig számos ellentmondásos intézkedés jellemezte, a demokraták sejtették, hogy egy megfelelő elnökjelölt kiválasztásával komoly esély nyílhat a Fehér Ház visszahódítására 2020-ban. Ennek megfelelően a demokrata párton belül kiélezett küzdelem kezdődött számos jelölt között, de a demokrata konvenció idejére (2020. augusztusa) világossá vált, hogy a kezdeti sikereket élvező, de nem minden demokrata által favorizált Bernie Sanders alulmarad az Obama-adminisztráció volt alelnöke, Joe Biden-nel szemben. A demokraták jelöltje már bizonyított a közéletben, hiszen 1973-tól egészen 2009-ig Delaware állam szenátoraként szolgált a Szenátusban, majd Barack Obama alelnökeként látta el feladatait két cikluson keresztül. A nagy szakértelemmel és politikai tapasztalattal rendelkező Bident a kampány során sokáig kizárólag kora és esetleges fizikai problémái miatt támadták. Biden 2020-ban azonban a támadásokat energikus kampánybeszédeivel, megnyerő retorikájával és gördülékeny nyilvános megjelenéseivel hárította el. Elnökjelöltsége alatt ikonikussá vált napszemüvege is, melyben az ország kampányeseményeit járva valóságos ’cool’ politikusként emlegették.

glasses.webp

Joe Biden ikonikus napszemüvegében egy 2020-as kapmpányrendezvényen

Forrás: Getty Images

Biden esélyeit tovább növelte, hogy a rendkívüli népszerűségnek örvendő Barack Obama aktívan támogatta kampányában. A 2020-as választást megelőzően Biden és Trump kétszer csapott össze vita keretében, melyeket rekord számú néző (73 majd 63 millió fő) követte élőben. Trump mindkét vitában személyeskedő hangnemben támadta ellenfelét, de Biden higgadt maradt és szakmai érveivel, magabiztos stílusával tudott meggyőző lenni. A 2020-as vitákat visszanézve jól látható, hogy mindkét elnökjelölt szeme izzik, testbeszédük energiával teli és hanghordozásuk élvezetessé teszi mindkettőjük szónoklatát. A közvéleménykutatások mindkét 2020-as vita győztesének Joe Bident nevezték meg aki a megkérdezettek 60-65%-a szerint jobban teljesített a hivatalban lévő elnöknél.

2020_debate.jpg

Trump és Biden elnökjelölti vitája 2020. őszén

Forrás: s.france24

Mi változott meg 2024-re?

A 2020-as választás eredményeit és az azt követő zűrös időszak eseményeit mindannyian ismerjük. Donald Trump 2024-es indulását sokan már a Capitolium ostromakor kilátásba helyezték, mely azonban az időközben elindult büntetőeljárások miatt csak később vált biztossá. A Biden-adminisztráció számos sikeres és sikertelen intézkedése ellenére a 2022-es képviselőházi választást a republikánusok nagyobb előretörése nélkül megúszta. Az elnök kezdeti népszerűtlensége is normalizálódott és a gazdasági mutatók javulása is Biden újraindulását helyezte kilátásba annak ellenére, hogy 2020-as kampánya során ő maga állította, hogy elnöksége csupán egy ciklust jelenthet.

Biden mentális és fizikai hanyatlása jól megfigyelhető az elnöksége idején készült megannyi baki-videón. Míg az esések és zavart pillanatok 2022-ig csak elvétve fordultak elő, a ciklus második felében már inkább az vált ritkasággá, ha az elnök energikus és tüzes nyilvános szereplései alkalmával. A demokrata pártban mindezek ellenére nem ingott meg a bizalom Biden felé. A republikánusok ezzel szemben kritikusabbak voltak Donald Trump indulását illetően. Számos népszerű republikánus, köztük a floridai kormányzó Ron Desantis, Trump alelnöke Mike Pence vagy éppen Vivek Ramaswamy is elindult Trump ellen, hogy aztán az előválasztás során mindannyian beálljanak a volt elnök mögé.

desantis_2.jpg

Ron Desantis floridai kormányzó hivatalos elnökjelölti portréja

Forrás: X

2024. tavaszára világossá vált, hogy a 2020-as kampány második felvonása várható az idei választások előtt, hiszen mind Joe Biden, mind pedig Donald Trump bizalmat kapnak pártjuktól az induláshoz. Egy nagyon lényeges dolog azonban mindkettőjük esetében megváltozott, ami nem más, mint a koruk. Biden 81, Trump 78 évesen állt június 27-én a CNN stúdiójában és a vitát hallgatva kijelenthető, hogy míg Biden zavartsága és vitán való helytállása valóban kétségbeejtő volt – különösen 2020-as teljesítménye fényében – addig Donald Trump is csak a minimumot tudta hozni pontatlan kijelentéseivel és csúsztatásaival. Mindkét elnökjelöltről elmondható, hogy kognitív képességeik sokat romlottak 2020-hoz képest, ami nem is nagy csoda 78, illetve 81 éves korukat tekintve. A kérdés csak az, hogy végig csinálja-e a kampányt a két idős politikus, vagy személycserék várhatóak a novemberi választás előtt. Erre jelen állás szerint a demokraták körében nagyobb az esély.

süti beállítások módosítása