Az Európai Parlament 2024 tavaszán jóváhagyta az AI Act-et, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt, aminek célja, hogy az innováció biztosítása mellett garantálja az emberek biztonságát és alapvető jogait, hogy a magas kockázatú mesterséges intelligencia ne sérthesse azokat.
Miért kell szabályozni a mesterséges intelligenciát?
A mesterséges intelligencia az élet számos területén teszi jobbá és könnyíti meg az életünket, kezdve a jobb orvosi ellátástól a magasabb színvonalú oktatásig. Az MI gyors technológiai fejlődésének köszönhetően az Európai Unió egységes fellépést határozott el annak érdekében, hogy maximálisan kihasználhassa ezeket a lehetőségeket és mindemelett – a később bemutatott – kockázatokat kezelje.
Az EU által elfogadott mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály a világ első átfogó szabályozása ezen a területen.
Noha a legtöbb MI-rendszer nem jelent komoly kockázatot, bizonyos rendszerek esetében olyan veszélyek is felmerülhetnek, amelyekkel foglalkozni kell a nem kívánt hatások elkerülése érdekében. Az uniós jogszabályok célja, hogy ezekre a kihívásokra megfelelő válaszokat adjanak, biztosítva ezzel a mesterséges intelligencia felelős és biztonságos alkalmazását.
Mi az AI Act szabályozási alapja?
Az AI Act kategorizálja a mesterséges intelligenciákat azok kockázati szintje szerint.
Megkülönböztetünk: elfogadhatatlan kockázatot, magas kockázatot, alacsony kockázatot és az általános célú MI modellek kockázatait.
Az elfogadhatatlan rizikójú MI rendszer szabályozása nagyon egyszerű: ezek használata tiltva van. Ezek olyan különlegesen káros és veszélyes MI rendszerek, mint például a társadalmi pontozás, érzelmeket felismerő rendszerek használata a munkahelyen és az orvosi intézményekben, egyéni prediktív rendészet. Ezekről az MI rendszerekről az AI Act-ben egy konkrét lista van, amit folyamatosan frissíteni fognak, ahogy az MI rendszerek fejlődnek.
A magas rizikójú MI rendszereknek van a legrészletesebb szabályozása a közel 450 oldalas jogszabályban. A jogszabály mellékletében található egy lista azokról a felhasználási esetekről, amelyek magas kockázatúnak minősülnek. A Bizottság gondoskodik arról, hogy ez a lista mindenkor naprakész és releváns legyen. Magas kockázatúnak számítanak a kritikus infrastruktúrák, az oktatás és a szakképzés, a foglalkoztatás, az alapvető magán- és közszolgáltatások (pl. egészségügyi és banki szolgáltatások), a bűnüldözés, a migráció és a határigazgatás területén, valamint az igazságszolgáltatásban és a demokratikus folyamatokban használt mesterséges intelligencia alkalmazások.
A magas kockázatú MI rendszerekre a jogszabály külön követelményeket fogalmaz meg: rendszeres kockázatértékelés és kockázatmérséklés formájában. Az üzemeltető kötelessége, hogy naplózza a rendszer használatát, átláthatóságát és pontosságát, valamint biztosítsa annak emberi felügyeletét. Az állampolgároknak joguk lesz az MI rendszerekkel kapcsolatban panasszal élni, és tájékoztatást kaphatnak minden olyan döntésről, ami rájuk kihatással volt és MI is szerepet játszott a döntésben.
Az általános célú MI-k esetében a legnagyobb kockázatot az átláthatatlanság jelenti, ezért az AI Act ezt az átláthatatlanságot igyekszik megszüntetni, de ez a rendszer nem számít magas kockázatúnak.
Érdekes, hogy a legtöbb MI rendszer alacsony kockázatú, ezeket minden jogi kötelezettség nélkül lehet használni és fejleszteni. Azonban ezen rendszerek szolgáltatói is dönthetnek úgy, hogy önkéntes alapon alkalmazzák az AI Act által meghatározott magatartási követelményeket.
Milyen szankciókat tartalmaz az AI Act?
Röviden: pénzbüntetést.
Ami pedig elég magas összegű ahhoz, hogy minden MI rendszer szolgáltatója törekedjen arra, hogy elkerülje a jogsértést.
Hogyan lesz érvényesíthető az AI Act?
Ebben a tagállamoknak lesz nagyon fontos szerepük. Minden tagállamnak ki kell jelölnie egy vagy több illetékes nemzeti hatóságot, amelyek felügyelik a kérelmeket, biztosítják a rendelet végrehajtását és ellátják a piacfelügyeleti tevékenységeket.
Az AI Act valóban egy átfogó és egyedülálló szabályozás, de a legnagyobb gyengeségét is meg kell említeni.
A rendelet teljes egészében kb. 34 hónap múlva lép hatályba. Ezalatt az idő alatt az idő alatt az MI annyit fog fejlődni, amit az AI Act képtelen lesz lekövetni – és ehhez még az EU (finoman szólva is) nehézkes jogalkotását is hozzá kell venni.
(Képek forrása: pexels.com)
