Németországban felmerült a nyelvújítás igénye. Méghozzá a társadalom és a tudományos közösség együttes igénye egy nemek által kevésbé, illetve pontosabban meghatározott nyelvhasználatra. Ez elsőre tűnhet oximoronnak, mivel az is, de messze nem az egyetlen ellentét ebben a polarizáló közéleti kérdésben.
6 országban hivatalos nyelv a német, anyanyelvként 90 millió ember beszéli, ehhez pedig még hozzá kell számolni körülbelül 20 millió másod-nyelvű németül beszélőt (az említett 6 ország között szerepelnek többnyelvű államok, mint például Belgium, Luxemburg, Lichtenstein és Svájc) és németet, mint idegen nyelvet beszélőket, valahol a 75 és 100 millió között.
Egyike a világnyelveknek, még ha nem is a legjelentősebb, de a gazdasági élet egy meghatározója a Föld minden pontján.
Főleg Európában irányadó a német kultúra, híresek a precíziójukról és pontosságukról (habár erre a Deutsche Bahn az utóbbi években erőteljesen rácáfol). Ezekkel az erényekkel a nemek sokszínűségét és a női egyenjogúságot is kívánja kifejezésre juttatni nyelvtani szabályai által. Legalábbis a németül-beszélő társadalom jelentős része, többek között Németország külügyminisztere Annalena Baerbock is, aki a Berliner Tagesspiegelnek nyilatkozta, hogy a törvény szövegét kellene nyelvhasználatában egyenjogúvá tenni.
(Fotó: Maheshkumar Painam | Unsplash)
Mi a baj a német nyelvvel?
A német nyelvtan és nyelvhasználat a generikus maszkulinum elvét követi. Bár megkülönböztet feminin, maszkulin, illetve neutrális névszók és névmások között, a többes számot, a foglalkozásokat, általánosított kifejezéseket (ahol nincs, ismeretlen, vagy esetleg lényegtelen a biológiai nem) a maszkulinummal fejezi ki. Tehát bár az iskolában Lehrer és Lehrerin (tanár úr és tanárnő) egyaránt taníthat, addig általánosságban a tanárok a die Lehrer kifejezéssel nevezhetőek meg.
Tehát nemtől függetlenül használja a generikus maszkulinumot.
Ennek kapcsán felmerült a probléma, hogy bár természetesen léteznek például férfi és női orvosok, vagy férfi és női mérnökök, ha csak Ärtze és Ingenieure vannak emlegetve a köznyelvben, könnyen szem elől téveszthető, hogy számos Ärtzin és Ingenieurin is hozzájárul a társadalmi közérdekhez. Németország felismerte a problémát és meg is tette az első lépéseket a korrigálásra.
Ha oktatásunk bármilyen pontján érintkeztünk a német nyelvvel ismerősen csenghet a Duden szótár neve. Németországban nem működik a német nyelvészetben legfelső tekintélyt élvező intézmény, mint Franciaországban az Académie Française (amely hasonló igényekre a saját oldalán úgy válaszolt, hogy ilyen változtatások életveszélyesek volnának a francia nyelv számára - amelyben szintén előnyt élvez a maszkulinum) vagy hazánkban az MTA. A Cornelsen Csoport kiadójának Duden szótára a legbefolyásosabb és az irányadó a német nyelv művelésében.
2020-ban döntés született, hogy minden személyre vonatkozó főnév női megfelelőjének is külön szerepelnie kell az alfabetikus listán és a maszkulin megfelelők kifejezetten férfiakra értelmezendő mivoltának is explicite szerepelnie kell a bejegyzésekben.
A közmédiában is elterjedtek a különböző külön jelölések és hirtelen úgy tűnt, óriási változás történt egyik hónapról a másikra a "Hochdeutsch", tehát az álatlános német használatában. Elterjedt például a kettős megnevezés, tehát a példánkkal élve Lehrer und Lehrerinnen, a Gendersternchen, azaz a nemet jelölő csillagocska, aminek írásos használata Lehrer*in (így a Lehrer [f] és a Lehrerin [n] is egyetlen szóban megjelenik) szóban pedig egy úgynevezett "Glottisschlag"-gal kiolvasni, ami szerint a csillag egy rövid szünetet jelöl a szó maszkulin szótöve és a feminin végződése között. De szintén találkozni törtvonalas megoldással (Lehrer/in) is.
(Fotó: Pixabay | pixabay.com)
Talán némettudás szintjétől függ, hogy ezt már bonyolultnak, vagy még letisztultnak tartjuk-e, viszont amint bekerülnek a névmások a mondatokba (ami a németben nem ritka) felborul a letisztultság. Példamondat egy német jelölő csillagocskát alkalmazó egyszerű mondatra, amely annyit hivatott kifejezni, hogy "odaadom a tanár tollát a diákoknak": Den Stift des/der Lehrer*s*in gebe ich den Schüler*n*innen. Így már elég nyakatekerté válik egy elég egyszerű mondat. És akkor az egyes szám birtokos eset és a tárgyeset többes száma is tisztázatlan, csak hogy érezzük mennyire gyökeres és messzemenő problémákat vet fel ez a változtatás.
És így áttérünk egy nemek által nagyon erőteljesen meghatározott nyelvhasználatra. A cél egy gender-neutrális, nyelvtani nemek szempontjából semleges nyelv, az eszközök viszont határozottan a szőrszálhasogatásig pontos nemek-megnevezését eredményezik. Végül is ez a feminista iskolák ütköző aktivizmusát is tükrözi, amelyek között nincs egyetértés, hogy a végső cél a nő és férfi teljes egyenlővé tételé, akár egy bináris nemek nélküli társadalomban, vagy pont hogy az a fontos, hogy mindenki ragaszkodhasson a saját neméhez és annak elkülönülő, specifikus megnevezéséhez, jellemzőihez.
A tudomány sem ért egyet, hogy melyik irányba volna érdemes fejlődni, bár a germanisztika kutatói egyelőre maga az újítás és a konzervatív nyelvhasználat felett törnek pálcát.
Luise Pusch nyelvész például úgy vélekedik, hogy a német használatából az vezethető le, hogy a férfi női vezetés alá nem kerülhet, és ezért kell változtatni. Walter Krämer, a Német Nyelv Alapítvány szóvivője egy erőteljes kritikusa a nyelvtani nemek semlegesítésének, olyan mértékekig, hogy a Katolikus Egyházból is kilépett a nyelvújítások befogadásának okán. Maga a Duden főszerkesztője, Kathrin Kunkel-Razum nem foglalt álláspontot a generikus maszkulinum eltörlése mellett, viszont annak használatát sem tanácsolja.
(Fotó: pixabay | itsviktoriaschubert)
Mit lehet hát ilyenkor tenni?
Természetesen adódik a generikus femininum használatának lehetősége. Ezt a közéleti kérdést már nem csak tudomány és sajtó szinten tárgyalják, a generikus femininum már a törvénykezésig is eljutott. 2020-ban az akkoriban a szociáldemokrata SPD által vezetett Szövetségi Igazságügyi Minisztérium egy fizetésképtelenséget tárgyaló törvényjavaslatot generikus femininum megfogalmazásban nyújtott be, de azt a keresztény-demokrata (CDU) Belügyminisztérium nem engedte tovább annak átfogalmazásáig, mivel elkerülendő volt az a jogi (nem is annyira kis) kapu, hogy a törvény hatálya csak nőkre terjedjen ki.
(Fotó:Sangga Rima Roman Selia | Unsplash)
Bíróság elé is került már ügy, a felperes 80 éves Marie Krämer (aki már korábban is folyamodott bírói úthoz hasonló panasszal, sikeresen) a bankját perelte be, miután az a Kunde (tehát generikus maszkulinum ügyfél) megszólítást használta neki címzett levelében, holott ő ezt szexista elnyomásnak élte meg, hiszen a Kundin (ügyfél, aki hölgy) megnevezést találta volna helytállónak.
2018-ban a Szövetségi Bíróság Karlsruheban úgy döntött, hogy a generikus maszkulinum használata nem sértette meg a hölgy egyenlőségi jogait.
Messzire vezet hát a gondolatmenet, hogy hogyan kell alkalmazkodnia a nyelvnek a korhoz, egy viszont biztos, alapos és tudományos előkészítő munka nélkül aligha érdemes nekilátni egy világnyelv szabályainak átírásának, hiszen hiába a szabály, ha nem hatásos célját tekintve.
(Borítókép: Pixabay | pixabay.com)
