A számítógépet a háborúban és a háborúnak köszönhetően találták fel: a Colossus nevű gépet éppen 80 évvel ezelőtt, 1944-ben építették, feladata a náci kódok feltörése volt. A technológiai fejlődés ezt követően felgyorsult: az 1950-es években már számítógépeken keresztül szervezték meg Amerika légvédelmét. A következő évtizedekben a gépi intelligencia csak kis szerepet játszott a hadviselésben, most azonban ismét kulcsfontosságúvá vált. Ahogy a mindennapi életünkben a mesterséges intelligencia (AI) terjedése és rohamos fejlődése mutatja, a hadseregeknek is fel kell készülniük az innovációra. Amilyen mértékben át fogja alakítani a technológia a háborúk jellegét, annyira destabilizálónak is bizonyulhat.
Kép forrása: Wikipédia
A hadi technológia rohamos fejlődésének számtalan oka van. Az egyik maga a több mint két éve zajló orosz-ukrán háború. A harcokban mindkét oldal nagy számban vet be kicsi, olcsó chipek által vezérelt drónokat különböző célpontok megsemmisítése érdekében és ezzel egy olyan technológia indult ismét gyors fejlődésnek, melyet utoljára ilyen mértékben a hidegháborúban a szuperhatalmak fegyverkezési versenye során fejlesztettek. A második a mesterséges intelligencia közelmúltbeli exponenciális fejlődése, amely elképesztő teljesítményeket tesz lehetővé a tárgyfelismerésben és az emberek számára bonyolultabb problémamegoldásban. A harmadik pedig az Amerikai Egyesült Államok és a Kína közötti rivalizálás, amelyben mindketten a katonai siker kulcsát látják a mesterséges intelligencia felhasználásában.
Az eredmények leginkább az intelligens drónok fejlődésében tetten érhetők. A légi és tengeri drónok mindkét fél számára létfontosságúak voltak Ukrajnában a célpontok felderítésében és kiiktatásában. A mesterséges intelligencia a különböző zavaró tényezők ellen is megoldást nyújt, mivel lehetővé teszi, hogy a drónok akkor is célba tudjanak venni célpontokat, ha a GPS-jelek vagy a pilótával való kapcsolat megszakadt. A pilóta és a repülőgép közötti kapcsolat megszakítása hamarosan lehetővé teszi, hogy a hadseregek sokkal nagyobb számban vessen be olcsó lőszereket. A legvégső fázisban, amikor megjelennek majd az önirányító rajok, akkor „drónhadseregekkel” az orosz/ukrán védelmi állásokat túl lehet majd terhelni.
Kép forrása: Sky News
A legfontosabb változás, ami a hadsereg fejlesztésének köszönhetően a mesterséges intelligencia által megvalósul azonban nem a leglátványosabb. A technológia át fogja alakítani a modern parancsnokságot és az irányítást, melyet a katonatisztek a háborúk irányítására alkalmaznak majd.
A frontvonalon a drónok alkalmazása csak az utolsó és legdrámaibb láncszemet testesíti meg majd a harcokban, a célpont keresésével kezdődő és a támadással végződő lépések sorában. A mesterséges intelligencia mélyebb jelentősége abban rejlik, hogy mi az, amit meg tud tenni a drónok támadását megelőzően. Annak köszönhetően, hogy elképesztő sebességgel válogatja és dolgozza fel az adatokat, képes több milliárdnyi műholdképből a másodperc tört része alatt minden tankot kiszűrni, vagy értelmezni a fény-, hő-, hang- és rádióhullámokat, hogy milliméter pontossággal azonosítsa a célpontot.
A frontvonaltól távolabb sokkal bonyolultabb problémákat is meg tud oldani, mint amilyenekkel akár egyetlen drónnak is szembesülnie kell. Ma ez még olyan egyszerű feladatokat jelent, mint például annak kidolgozása, hogy melyik fegyver a legalkalmasabb egy fenyegetés elhárítására. Idővel a "döntéstámogató rendszerek" képesek lehetnek a háború zavarba ejtően bonyolult helyzetének gyors és nagy területre - talán egy egész csatatérre – történő átfogó elemzésére.
Ennek következményei csak most válnak világossá. A mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerek, valamint a szárazföldi, tengeri és légi autonóm robotok valószínűleg soha nem látott mennyiségben és mértékben kerülnek majd bevetésre és fognak célpontokat megsemmisíteni.
A hadviselés fejlődése tehát megváltoztatja a katonák és a szoftverek közötti egyensúlyt. Ma a hadseregekben a végső döntések jóváhagyását mindig emberek végzik. A célpontok megtalálása és a támadások megtervezése egy ember számára súlyos percekbe is kerülhet, ezért a jövőben az ember csupán egy ember-gép csapat részeként vesz majd részt a kivitelezésben. Az emberek a rendszert anélkül fogják majd felügyelni, hogy minden egyes akcióba beavatkoznának.
Ez végső soron mindig a támadó félnek fog előnyt jelenteni, hogy megelőzően és tömeges harci cselekmények során a csapásokat még átláthatatlanabbá tegye a védekező fél számára. Sokkal kevesebb idő marad majd megállni és gondolkozni. Ahogy a szoftverek egyre pontosabb döntéseket hoznak majd, úgy lesz egyre nehezebb megvizsgálni a kimenetüket anélkül, hogy az ellenségnek előnyt adjanak.
Kép forrása: military.com
A hadseregek attól fognak tartani, hogy ha nem adnak át egyre több hatáskört a mesterséges intelligenciának, akkor attól az ellenséges hadseregtől fognak vereséget szenvedni, amelyik ezt meg meri majd tenni. A gyorsabb harc és a kevesebb szünet megnehezíti a fegyverszüneti tárgyalások megkötését vagy az eszkaláció megállítását.
