A Kaukázustól délre fekvő területekre érkező emberek már az ókorban a tűz országának nevezték el a mai Azerbajdzsán területét, hiszen gyakran láthatóak voltak azok a több méteres lángoszlopok, melyeket alkalmanként ma is megfigyelhetünk. A lángok a föld alól előtörő földgáz miatt alakultak ki, de a manapság rendkívül értékes energiahordozó a történelem során hosszú évszázadokig haszontalannak bizonyult, mi több, a mai Azerbajdzsán területe értéktelen volt mezőgazdasági szempontból amit a régió alacsony népsűrűsége és az épített örökség hiánya is jól jelzett. A nem megújuló energiaforrásokban gazdag Azerbajdzsán a kőolaj és földgáz ipari és hétköznapi felfutásának idején, a huszadik században vált vonzó célponttá a befektetők és energiaipari mágnások szemében, akik nem késlekedtek sokat, hiszen a kiterjedt Kaszpi olajmezőre áhítozva már a 19. században megkezdték a kitermelést. Az azeri történelemben a kőolaj szerepét jól jelzi, hogy a világ egyik első olajkútját Baku óvárosától nem messze létesítették. Az olaj és a földgáz mérhetetlen gazdagságot eredményezett, de ennek haszonélvezői jellemzően nem az azeri emberek voltak. Ez a folyamat az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott, így fontos kérdés, hogy miképp tudja kamatoztatni kivételes adottságait a tűz országa a 21. században.
Ahhoz, hogy predikciókat lehessen megfogalmazni, érdemes áttekinteni az ország történelmének kulcsfontosságú eseményeit. Az ókorban a terület Nagy Sándor birodalmának, a Mongol Birodalomnak és a perzsa államnak is része volt, szerepe nem volt megkülönböztetettnek nevezhető. A középkorban az ókorra jellemző birodalmi befolyás folytatódott, ezúttal az Oszmán Birodalom keretein belül. Az azeri nép valószínűleg ekkor vált a térség meghatározó etnikumává és ekkor terjedt el az iszlám vallás siíta irányzata is. Az törökök meggyengülését Oroszország kihasználta, a cár befolyást szerzett a Kaukázus térségében függetlenségükért küzdő kisebb-nagyobb kánságok felett. Az orosz fennhatóság a bolsevik forradalom nyomán az első világháborúból kilépő Oroszország belpolitikai instabilitása miatt ugyan rövid időre megszűnt, a kiépült kommunista hatalom már 1920-ban a Szovjetunióba olvasztotta az alig 2 évig létező első független – és demokratikusnak mondott – azeri államot.
Az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság (1918-1920)
Forrás: AzerD
Az Azeri Szovjet Köztársaság a Szovjetunió fontos tagállama volt, melyet jól jelez, hogy a második világháborúban a vörös hadsereg kőolajellátmányának jelentős részét szolgáltatta. A háború erőforrási háttere pedig komoly stratégiai előnyt jelentett, ezért a Harmadik Birodalom is magának akarta a hatalmas kaukázusi olajmezőket. A német erők sztálingrádi offenzívájának végcélja az azeri területek feletti ellenőrzés megszerzése volt, de ez – mint tudjuk – sikertelen volt.
A Szovjetunió felbomlását követően Azerbajdzsán független állammá vált és rövid belpolitikai instabilitás után a Szovjet-Azerbajdzsán egykori vezető politikusa, Heydar Aliyev szilárdította meg hatalmát. Aliyev gazdasági reformjai csökkentették a munkanélküliséget és növekedő pályára állították az azeri életszínvonalat, de az autokratikus államberendezkedés és az egyre nagyobb mértéket öltő korrupció miatt az elnök népszerűsége folyamatosan csökkent.
Heydar Aliyev elnöki portréja, mely ma is díszíti az azeri köztereket
Forrás: static.president.az
Aliyev elnök utódja fia lett, aki napjainkban is az ország legfontosabb döntéshozója. Azerbajdzsán a 2000-es évektől egyre dinamikusabban fejlődik és a gazdaság húzóágazatai ma már nem annyira korlátozódnak az energiahordozók kitermelésére és kezelésére szakosodott iparágakra. A gazdaság szerkezete egyre inkább hasonlít egy 21. századi fejlődő országéra, melyben a turizmus, a pénzügyi szektor és az építőipar is egyre komolyabb arányban képviselteti magát. Fontos azonban megjegyezni, hogy az energiaszektor napjainkban is a gazdaság motorjaként funkcionál, az azeriek élete elképzelhetetlen a mérhetetlen energiakincsértékesítése nélkül. Ugyan Azerbajdzsán gyorsan fejlődik és az utóbbi évtizedek abszolút győztesének mondható a térségben, nyugati életszínvonalról és gazdasági teljesítőképességről nem beszélhetünk. Az egy főre eső GDP 2023-ban minimálisan 7100 dollár felett volt Azerbajdzsánban, míg hazánkban ez a mutató meghaladta a 16000 dollárt. Az országok történelmi fejlődése azonban természeti adottságaikhoz hasonlóan eltérő, ezért az összehasonlítások nem minden esetben mentesek az elfogultságtól.
Baku modern városnegyede
Forrás: bakutourism
Az azeri főváros, Baku kétségkívül 21. századi nagyváros a maga felhőkarcolóival, metróhálózatával, elegáns éttermeivel és széles tengerparti promenádjával. A huszadik század viharos évtizedei után magabiztosan kijelenthető, hogy Azerbajdzsán a 21. század egyik nagy nyertese lehet.
