Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság júliusban újraválasztott elnöke összeállította a 26 EU-s biztosából álló új Európai Bizottságot, az elnöknek az Európai Parlament újabb öt évig, 2029-ig adott felhatalmazást.
Az EU-s jogszabályoknak megfelelően minden tagállamból egy-egy biztos áll majd az Unió valamelyik biztosi pozíciójának élére a következő öt évben. Ezt a folyamatot egyfajta kormányalakításhoz lehet hasonlítani, hiszen mindegyik biztos egy adott tárcáért lesz felelős. Ilyen például a jólét és ipari stratégia, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar vagy a védelem és az űrkutatás területe. Noha von der Leyen még csak néhány hónapja van hivatalban, azt kérte, hogy minden uniós tagállam javasoljon egy férfi és egy női jelöltet is, hogy a nemek közötti egyensúly érvényesüljön a testületben . A legtöbb ország azonban ennek a kérésnek nem tett eleget
Az elmúlt hetekben a pozícióosztogatás, a háttéralkuk a politikai alkudozás klasszikus formáját öltötték. A több női jelölt biztosítása érdekében von der Leyen a nemek közötti egyensúly javítása érdekében tárcákat cserélgetett különböző országok kormányi általi jelöltek között.
Hosszas alkudozás után szeptember végén bemutatta a teljes csapatát a hivatalosan kiosztott szerepekkel, és néhány választása egész meglepő. A legtöbb portfólió esetén egyértelmű volt, hogy ki lesz a végső befutó, azonban voltak olyan nevek is, amelyek megrökönyödést okoztak Brüsszelben.
A csúcson maga von der Leyen áll, akit hat ügyvezető alelnök fog munkájában segíteni. A legegyértelműbb választás a volt észt miniszterelnök Kaja Kallas volt, aki az EU kül- és biztonságpolitikai (KKBP) főképviselője lesz. Ukrajna egyik legfőbb támogatójaként, most pedig az EU legfőbb diplomatájaként Kallas feladata lesz felügyelni az EU globális hatalmakkal való kapcsolatait és szavatolni Európa biztonságát.
Kaja Kallas, volt észt miniszterelnök, az Európai Unió külpolitikájának következő meghatározó személye
Kép forrása: Estonian World
A legváratlanabb fordulat a francia biztos és portfólió megnevezésénél történt. Az eredeti várakozások szerint Thierry Breton, (aki eddig olyan kulcsfontosságú uniós szakpolitikák kidolgozásában végzett munkájáról volt ismert, mint a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) és a Mesterséges Intelligencia rendelet (AI Act)), marad majd Franciaország jelöltje. Breton 2019 és 2024 között egy kulcsfontosságú területért, a belső piacért felelős biztosi pozíciót töltötte be. A von der Leyennel megromlott viszonya miatt azonban - többek között egy kisvállalkozói biztos kinevezése miatti nyilvános összecsapás miatt - Macron francia elnök az utolsó pillanatban lecserélte Bretont Stéphane Séjournéra. Séjourné most az ipari stratégiáért felelős ügyvezető alelnöki pozícióban kap kulcsszerepet, igazodva Macron elnök „stratégiai autonómiára” irányuló törekvéseihez.
Stéphane Séjourné francia külügyminiszter, az EU következő ipari stratégiáért felelős ügyvezető alelnöke
Kép forrása: Eunews
Egy másik figyelemre méltó jelölés az olasz Raffaele Fittora érkezett, aki kohézióért és reformokért felelős ügyvezető alelnök lesz. A kevés jobboldali párti biztosok egyikeként az ő feladata az uniós kohéziós politikák irányítása és a reformok előmozdítása. Mivel azonban pártja ellenzi a vétójog tagállamoktól való elvételét, a vezetése alatt megvalósuló jelentős reformok akadályokba ütközhetnek.
Raffaele Fitto olasz biztos
Kép forrása: Agenzia Nova
A többi 20 biztos közül néhány kinevezés egészen meglepő. Ausztria, annak ellenére, hogy rengeteg bírálatot kapott a jogsértő módon bevezetett határellenőrzések miatt, és megakadályozta Románia és Bulgária teljes körű belépését a schengeni térségbe, megkapta a belügyi és migrációs tárcát. Magyarország jelöltje, Várhelyi Olivér az egészségügyi és állatjóléti tárcát kapta - ami jelentős visszalépés a szomszédsági és bővítési tárcához képest, valószínűleg a von der Leyen és Orbán Viktor magyar miniszterelnök közötti feszült viszony miatt.
A tárcák elosztásában a párthovatartozás is kulcsszerepet játszott. Az Európai Néppárt (EPP) szerezte meg a legtöbb helyet, 14 biztosi pozíciót, ezt követi a Renew Europe öt, a szocialisták négy, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és a Patrióták egy-egy képviselője, valamint két független. Figyelemre méltó, hogy a zöldek, a szuverenisták és a baloldal nem kapott biztosi helyet. A nemek közötti egyenlőség melletti elkötelezettségéhez hűen von der Leyen négy nőt és két férfit nevezett ki ügyvezető alelnöknek, és 11-re növelte a nők számát a Bizottságban, ami a Bizottság 40%-át teszi ki.
A 26 jelöltnek még át kell esnie a megerősítő meghallgatáson az Európai Parlamentben, ahol néhányuknak a múltbeli viták vagy a szakértelem hiánya miatt kihívásokkal kell szembenézniük.
