Április végén a moldovai rendőrség több mint egymillió dollár értékben foglalt le készpénzt orosz és moldovai állampolgároktól a chişinăui repülőtéren. A vád: „illegális politikai finanszírozás”. A gyanúsítottak Moszkvából érkeztek, ahol egy Kreml-barát moldovai oligarchával, Ilan Shorral közösen Victorie (Győzelem) néven új oroszbarát pártot alapítottak.
Ilhan Short a moldovai bíróságok már 2023-ban jogerősen elítélték csalás miatt, és távollétében 15 év börtönbüntetést szabtak ki rá, valamint az akkori, Moszkva által finanszírozott pártját betiltották. Az oligarcha elmenekült Moldovából, jelenleg Moszkvában él.
Ilan Shor, oroszpárti moldáv politikus, (Kép forrása: Balkan Insight)
Politikai változások Moldovában
2024 októberében elnökválasztást, 2025 júliusában pedig parlamenti választásokat tartanak az országban és a közvélemény-kutatások szerint a „Victorie” nevű oroszbarát pártnak akár reális esélye is lehet a végső győzelemre. A Moszkvától kapott pénzügyi és logisztikai támogatás a legújabb példája annak, ahogyan Oroszország nyíltan beavatkozik a 2,6 millió lakosú, szegény, soknemzetiségű, Románia és Ukrajna között elhelyezkedő Moldova belügyeibe, amely lakosságának mintegy háromnegyede ukrán, orosz, gagauz, roma és bolgár kisebbségekből áll.
Noha Oroszország az 1990-es évek eleje óta tart folyamatosan tart fenn proxy pártokat Moldovában, a reptéri incidens világossá teszi, hogy az ukrajnai háború kezdete óta Moszkva sokkal intenzívebben próbálja destabilizálni Moldovát, hogy az ország ne válhasson az EU (és még inkább a NATO) tagjává. Ennek az elkeseredetten vívott hibrid háborúnak a legfontosabb eszközei az orosz dezinformációs kampányok, melyekre Oroszország minden évben több százmillió dollárt költ el.
Oroszország legfőbb célja jelenleg Maia Sandu moldáv elnök kiszorítása a hatalomból és Moldova uniós integrációjának megállítása.
Maia Sandu liberális és Európa-párti politikát folytat, az ország 2022-ben sikeresen benyújtotta az uniós tagsági kérelmet. Az 51 éves Sandu a Harvard Kennedy Schoolon végzett, 2020 vége óta van hivatalban, politikájának központi célja Moldovát bevezetni az EU-ba, ami reményei szerint már 2030-ra sikerülhet.
Maia Sandu, Moldova nyugat-barát elnöke, (Kép forrása: 1LurerArm)
Azonban Oroszország ezt a folyamatot nyilvánvalóan meg szeretné állítani. Vlagyimir Putyin orosz elnök szemében Moldova Oroszországhoz tartozik, akárcsak Ukrajna. Az ország azért vonzó Putyinnak, mert könnyű célpontnak tűnik. Egy ilyen kicsi, rendkívül széttagolt és szegény ország felett más eszközökkel is győzelmet arathat, mint egy valódi, lőfegyverekkel vívott háborúval.
„Amikor az ukrán hadsereg visszaverte az orosz katonákat [az Odesszától keletre fekvő Mikolajevben 2022-ben (Moldova határaitól alig 150 kilométerre], a moldovaiak mérhetetlenül megkönnyebbültek”
- emlékszik vissza Merdijana Sadovic, aki a londoni székhelyű Institute for War and Peace Reporting projektjének, a Moldovai Független Dezinformációellenes Központnak (ICDC) a vezetője.
„Azonban Oroszország nem adja fel azon törekvéseit, hogy Moldovát ellenőrzése alá vonja. A lakosság mintegy 90%-a érti az orosz nyelvet, és 25%-a erősen azonosul Oroszországgal”
- mondja Sadovic.
(Kép forrása: the Economist)
Orosz klientelizmus
Az orosz dezinformáció a legerősebb fegyver a hibrid hadviselésben, amely magában foglalja az orosz proxy pártok, például a Victorie finanszírozását, a szavazatvásárlást, a gazdasági megtévesztést, a kiberbűnözést, a megvesztegetést és a választási csalást.
Victoria Dodon, a chisinaui Független Újságíró Központ (IJC) nevű civil szervezet főszerkesztője kifejtette, hogy a dezinformációt
„a politikai kapcsolatokkal rendelkező és a Kreml-barát szerkesztőségi napirenddel rendelkező médiumok, fizetett újságírók, álhírportálok, internetes trollok és közösségi média fiókok”
terjesztik. Ezek a források manipulatív technikákat alkalmaznak,
„mint például a tények vagy álláspontok egyoldalú bemutatása anélkül, hogy azokat alternatív nézőpontokkal ellensúlyoznák, valamint a statisztikai adatok vagy felmérési eredmények manipulálása”.
A propaganda nagy része orosz hírműsorokból és kulturális műsorokból áll, amelyeket közvetlenül a hivatalos orosz televíziós csatornáktól vesznek át tartalmat. Ezek az anyagok teljes átfedésben vannak az orosz háborús propagandával. Sok moldovai számára, különösen az orosz nyelvű régiókban ez az egyetlen hírforrás, amihez hozzáférnek. Emellett vannak más oroszbarát moldovai médiumok, mint például a gagauziai DRT állami televízió, amely személyre szabott anyagokat készít a gagauz moldovai kisebbség számára. Ezek közé tartoznak olyan állítások, amelyek szerint például Románia annektálni szeretné Moldovát, a moldovai kormány titokban megállapodott a NATO-val, az európaiak felvásárolják Moldovát, menekültek árasztják el Moldovát, és hogy a kisebbségeket meg kell fosztani autonóm régióiktól.
(Kép forrása: Stratfor)
Ezen hírműsorok fő vonzereje a kiemelkedő minőség. Különösen a kulturális műsorok készülnek magas színvonalon, és ezért sokkal jobbak, mint a hasonló moldovai programok. Oroszország nagyon hatékonyan használja ezt a „soft powert” az egész ország területén. A hatás is érződik: a keleti régiókban a leghevesebb az ellenállás a Sandu-kormánnyal és annak nyugatbarát irányvonalával szemben. Putyin szándékai hosszútávon Moldovával nagyon hasonlóak mint Ukrajnával: az orosz nacionalisták emlékeztetnek arra, hogy Oroszország a 19. század eleje óta többször is uralta a mai Moldova egyes részeit, az ország a 20. században pedig a Szovjetunió része volt. Amikor a Moldovai Szovjet Köztársaság 1991-ben kikiáltotta függetlenségét, Moszkva támogatta az oroszbarát lázadókat az ország keleti részén a négy hónapig tartó polgárháborúban, amely megosztotta az országot, és egy kvázi orosz proxy szeparatista államot hozott létre. Azóta mintegy 1500 orosz katona állomásozik Moldova keleti részén található szakadár Dnyeszteren túli régióban. Ebben a „befagyasztott konfliktusnak” a színhelyén az orosz zászló a Moldovai Szocialista Köztársaság zászlaja mellett lobog.
Moszkva tervei szempontjából ugyanilyen fontos a Gagauzia autonóm régió, akik között az orosz a fő beszélt nyelv.
2014-ben, amikor Ukrajna fegyveres összeütközésbe került Oroszországgal, a Dnyeszteren túli orosz szakadár terület nehéz helyzetbe került: a keskeny földsáv az EU-barát moldovai állam, amelyet nyugatról a szintén nyugatbarát Románia támogat, és keleten az Oroszországgal szemben hadviselő Ukrajna között helyezkedik el. 2022 elején, amikor Oroszország megszállta Ukrajnát, orosz katonák megpróbáltak áttörni az ukrán Odessza városánál, hogy kapcsolatot teremtsenek a Trasznyisztriában állomásozó orosz egységekkel, és elfoglalják az egész Moldovai Köztársaságot. Ezt azonban akkor az ukrán hadsereg sikeresen megállította.
