Kína hatalmas gátépítési, vízerőmű projektek megépítésébe kezdett leghosszabb folyója mentén. A gátak egy vízerőmű-hálózat részét képezik, melyek a bolygó legfélreesőbb helyén, a Tibeti-fennsíkon kerülnek megépítésre. A tibeti hegyekben eredő folyók a világ lakosságának közel 15%-át látják el édesvízzel. Ez a 6300 kilométer hosszú Jangce folyó vízgyűjtő területe is egyben, amely Kína gazdasági, energiapolitikai, valamint kereskedelmi ambíciói szempontjából kulcsfontosságú szerepet játszik. A kínai kormány több mint egy tucat gátat épít jelenleg a folyó ezen szakaszán.
A gátak elhelyezése a szűk kanyonokban azonban hatalmas logisztikai kihívásokkal jár. A Föld egyik legkietlenebb területén jelenleg óriási munka folyik. A gátak építése miatt egész tibeti városokat fognak elárasztani, ami ritkán látott tiltakozásokat váltott ki Kína legszigorúbban ellenőrzött régiójában. A folyamatokat megvizsgálva látható, hogy Kína mekkora kockázatot is vállal gazdasága átalakítása érdekében.
Miért épít Kína itt gátakat
A 2021 februárjában átadott Baihetan-gát megépítéséhez mintegy 31 milliárd dollárra, valamint több mint 10 000 építőmunkásra és mintegy 8 millió köbméter betonra volt szükség. A gát mintegy 16 000 megawatt energiát termel, több mint kétszer annyit, mint amekkora Magyarország teljes elektromos áram igénye.
Baihetán-gát, Kép forrása: CGTN
A Baihetán-gát viszont csak egy, a Jangce folyó mentén épülő tucatnyi gát közül. A kínai kormány becslései szerint a Jinsha folyó (a Jangce egyik mellékfolyója) 112 gigawattnyi vízenergia előállításához elegendő vízenergia-potenciállal rendelkezik. Ez az ország jelenlegi teljes vízenergia-kapacitásának egynegyede.
Kína a 2010-es években kétségkívül a világ vízenergia központjává vált (a világ vízenergia termelésének 30%-a Kínáé). Az ország a vízenergia kapacitásainak növelésével szeretné energiafüggetlenségét garantálni a folyamatosan növekvő gazdasága számára.
A tibeti-fennsík a földrajzi adottságainak köszönhetően elképesztő vízenergia-potenciállal rendelkezik. A tibeti fennsíkról a folyók sora ereszkedik le a síksági régiókba, nagyon rövid idő alatt. A Tibeti-fennsíkon eredő folyók rendkívül gyors lefolyásúak, ahogyan a magasan fekvő területekről az alacsonyabban fekvő területek felé áramlanak. Ez erős folyóáramlatokat hoz létre, amely ideális a vízerőművek számára, mert a meredek lejtők megkönnyítik a mozgási energia hasznosítását az energiatermeléshez.
Tibet: Ázsia víztornya, kép forrása: Tibet Policy Institute
Míg maga a Tibeti-fennsík száraz, addig a hegyek jelentős hómennyiséggel rendelkeznek, és gleccserei hosszú távú édesvízkészletként szolgálnak. A hóolvadás és a monszun esőzések kombinációja egész évben folyamatos bő vízhozamot biztosít.
A probléma az, hogy ahol sok potenciális vízenergia áll rendelkezésre, ott általában sok geológiai instabilitás adódik. Tehát rendkívül drága technológiával kell építkezni, ami rendkívül sok erőfeszítést igényel és nagyon kockázatos.
Logisztikai kihívások
A Jinsha ezen szakaszán lévő gátak különösen sérülékenyek. Tudjuk, hogy a tektonikus lemezek itt keresztezik egymást, a törésvonalak miatt nagyon mozgékony a környezet. A legmagasabb gát ezen a szakaszon 239 méter magas lesz, ami magasabb lesz, mint a Hoover-gát az USA-ban.
A gátakat instabil talajon építik, meredek hegyoldalakkal körülvéve, Ázsia egyik legveszélyesebb területén. Csak 2007-ben több mint 100 földrengés volt a Szecsuán-medence és a Jinsha folyó között. Aztán 2008-ban hatalmas földrengés volt Wenchuanban, a Szecsuán-medence tetején, nem is olyan messze a Jinsha folyótól.
A 2008-as szecsuáni földrengés, Kép forrása: CNN
A földrengés az elmúlt száz év egyik legnagyobb földrengése volt Kínában és több mint 87 000 ember halálát okozta. Ha tehát egy földrengés a Jinsha mentén húzódó törésvonalat sújtaná, az a folyón lévő összes gátat megrongálhatná, ami egy gátszakadás esetén egy másik gátszakadáshoz vezethetne. Ha ez így folytatódna, akkor minden egyes gátszakadással a katasztrófa egyre rosszabb és rosszabb lenne.
A tibeti helyszínek elpusztítása
A gátakhoz kapcsolódó kockázatok azonban túlmutatnak a földrengéseken, hiszen a térségben található tibeti örökségi helyszíneket és ősi közösségeket is veszélyeztetik. Mindegyeik gátnak lesz egy nagy víztározója, amely több tíz kilométer hosszan kúszik felfelé a völgyben. Ez azt jelenti, hogy falvakat kell majd kitelepíteni.
A gátak építésének környezeti hatásairól szóló hivatalos szerint a kínai hatóságok tisztában vannak a veszélyekkel. Peking szerint csak a Gangtuo gát miatt közel 4000 embert kell kitelepíteni és 5 tibeti templomot elárasztani. A jelentés nem részletezte, hogy mely vallási helyekről van szó, de a szakértők szerint a 13. századból származó Wanto kolostor is tönkre fog menni.
A gátak miatt veszélyeztett kolostorok. Kép forrása: JAPAN Forward
A tibeti kolostorok nagy részét lerombolták a Mao Ce-tung érában kulturális forradalom idején, így a kulturális örökségük nagy részét elvesztették ebben az időszakban. A Wanto kolostort azonban sikerült megmenteni, ahol rengeteg több mint 700 éves freskó és falfestmény található, amelyet ennek a kolostornak a falaira festettek.
Kiszivárgott videókon látható, ahogy tibeti tüntetők elégedetlenségük jeleként megpróbálják megállítani a gát építését. Kína szigorúan ellenőrzi az tibeti területeket, ami rendkívül megnehezíti az információk kijutását. Mióta 1950-ben csapatokat küldött a régióba, Peking hosszú ideje tesz erőfeszítéseket a tibetiek asszimilálására, hogy a kommunista párthoz hű, egységes nemzeti identitást kovácsoljanak. A tibeti buddhista kultúrában a kolostorokat tekintik a legfontosabbnak, a falu szent dobogó szívének. Ha tehát egy város kolostorát elpusztítják, a város elveszíti a középpontját. A Jinsha menti gátak kulcsfontosságúak Kína energetikai ambíciói szempontjából, de jelentős kockázatokkal járnak.
Ezek a nagy gátak majdnem olyanok, mint az energiaátalakítás gyorséttermei. Megadják az energiát, de gyorsan adják, és mindez negatív hatásokkal járhat együtt. Nagy lehetőségek rejlenek itt, de bármilyen probléma katasztrofális következményekhez vezethet.
