2016-ban minden közvéleménykutatás elsöprő demokrata győzelmet várt Clintontól. Ennek a vége egy erős republikánus győzelem lett 289-218-ra, mely meghozta a Fehér Házba a Trumpi időszakot. Végülis szavazatszámban Clinton nyert, de az elektori rendszer Trumpot hozta ki győztesen, ami a csatatér-államok (swing state), mint Michigan, Pennsylvania, és Wisconsin republikánus többségének köszönhetett. Ezek az államok az idei, 2024-es választáson is kulcsszerepet kapnak.
Elemzők szerint a 2016-os választás kulcsa az iskolázottság volt, ez az, ami a legnagyobb elhatárolást mutatta a két szavazóbázis között. A 2016-os választásokon Trump a főiskolát nem végzett fehér szavazók körében jelentős fölénnyel győzött, míg a diplomások körében kevesebb támogatást kapott, a diplomás fehér szavazók mindössze 38%-a voksolt Trumpra, míg a főiskolát nem végzettek körében több mint kétszeres többséggel nyert.
A magasabb végzettségűek inkább Clintonra szavaztak, miközben a felmérések pontossága csökkent, mivel túlreprezentálták a diplomásokat, ami Clinton támogatottságának túlbecsüléséhez vezetett. Ennek a veszélye a 2024-es választásokon is fennáll, viszont az alulreprezentáltság elmondható a Z-generációs szavazókról is, őket is nagyon nehéz mérni.
Továbbá az is hozzájárult a fals mérésekhez, hogy csatatér államok közvélemény-kutatásait gyakran kisebb, alulfinanszírozott intézmények végzik, ami pontatlanságokhoz vezethet, ahogyan az 2016-ban is történt.
2016-ban döntő volt a bizonytalan szavazók száma is, ez majdnem 15%-os volt a szavazni tudó lakosság körében, hiszen mindkettő jelölt népszerűtlen volt. Itt tudott óriásit nyerni az utolsó pillanatban Trump, ezeket a szavazatokat nagyrészt ő vitte.
2020-ban a tanulságok alapján megváltoztatták a méréseket és beleszámították azokat a tényezőket, amelyek kimaradtak 2016-ban. Azonban 2020-ban sem voltak teljesen sikeresek a mérések, de Joe Biden győzelmét már megjósolták, viszont kb. 4 százalékponttal túlbecsülték azt.
A kampány gőzerővel zajlik, mindenki a csatatérállomkba, jövőhéten választás. Ez jellemzi az amerikai hangulatot, illetve az egymásnak feszülés és az elégedetlenség. Ha amagyar internetezők felnéznek tiktokra, vagy X-re szinte csak a választások folynak az idővonalakon, globálisan érdekli az embereket a választás.
Az 538 szerint, aki Trumpot hozta ki 2016-ban győztesnek, idén is Trump győzelmet jósol, de csupán 1%-kal. 100-ból 51%-os az esély, hogy Trump nyer és 49% hogy Harris. Ilyen közeli összecsapást várhatunk a csatatérállamokban is. A kulcsállamok Philadelphia, ami a demokratáknak a legfontosabb, Arizona, Georgia, North-Carolina, Michigan és Wisconsin. Ezen államok elektorai fognak dönteni a győztesről.
Nézzük hát, hogy állnak jelenleg a poll-ok a jövőheti elnökválasztást illetően:
TIPP Insights (Oct. 27-29): Harris 48% - Trump 48% (Döntetlen)
YouGov/The Economist (Oct. 26-29): Harris 49% - Trump 47% (Harris +2)
AtlasIntel (Oct. 25-29): Harris 47% - Trump 50% (Trump +3)
Ipsos/Reuters (Oct. 25-27): Harris 47% - Trump 46% (Harris +1)
Morning Consult (Oct. 25-27): Harris 50% - Trump 47% (Harris +3)
Noble Predictive Insights (Oct. 23-27): Harris 49% - Trump 46% (Harris +3)
Angus Reid Global (Oct. 23-27): Harris 49% - Trump 47% (Harris +2)
Florida Atlantic University PolCom Lab/Mainstreet Research (Oct. 20-27): Harris 49% - Trump 47% (Harris +2)
TIPP Insights (Oct. 24-26): Harris 48% - Trump 48% (Döntetlen)
YouGov/CBS News (Oct. 23-25): Harris 50% - Trump 49% (Harris +1)
Harris 6-szor, Trump 1-szer nyertes az 538 által hitelesített közvéleménykutatás szerint. Azonban ne felejtsük el, hogy 2016-ban és 2020-ban is túlmérték a demokratákat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy biztosan így van, hiszen minden változtatnak a módszertanon, de egy biztos, a verseny nagyon szoros lesz és akárki is nyer, nem lesz sok szavazatnyi különbség.
Az 538 a lehetséges szcenárió elemzése alapján a már említett 49-51%-os arány jött ki Trump javára, azonban, mint láthatjuk az ábrából a demokratáknak nagyobb esélyük van az elsöprő győzelemre, ami 300 elektori szavazat felett valósul meg. A vékony győzelem 270-299 elektori szavazatnál van, amelyre viszont a Republikánusoknak van nagyobb esélye.
Az 538 szerint a várható hibahatár kb. 3,8%-os lehet a csatatérállamokban a már említett alá- vagy túlmérések miatt, ez a 3,8% viszont olyan magas változást is hozhat, hogy valamelyik jelölt elsöprő győzelmet is arathat ebben a magyon szorosnak várt küzdelemben.
Trump abban az esetben is győztes lehet, amennyiben az összavazás számában alulmarad, az elektori rendszer még mindig neki kedvez, akárcsak 2016-ban, ha még az összesített szavazatszámban is nyer, akkor elsöprő "blowout" győzelem várható.
Harrisnek 2,1 ponttal kell nyernie az összavazatokat, akkor tudja legyőzni a republikánus jelöltet, ha ez hasonlóan alakul, mint 2020-ban, azaz 4-5 pont körül lesz az elsöprő győzelmet jelentene számára is.
Az ABC szerint a modellezés lesz a kulcs idén, abban hogy elkerüljék a 2016-os és 2020-as tévedéseket. De a különböző súlyozásknak is megvannak a hibalehetőségei, ezért valószínű, hogy a választás végeredménye mégsem lesz olyan szoros, mint ahogy várják.
Biztosat senki nem tud mondani, a korai szavazók már leadták voksukat, és valószínűleg a csatatérállamok jelentik majd döntő pillanatot az eredményekben.
