1568. január 6-án kezdődött meg a tordai országgyűlés, mely 1568. január 13-án döntött a vallásbékéről szóló törvény elfogadásáról. A vallásszabadságért folytatott küzdelem egy nagyon hosszú és véres folyamatként zajlott le, a tordai országgyűlés ebben a történetben fontos, de még Magyarországon sem kellőképpen ismert fejezetet jelent. Európa nyugati részeit messze megelőzve, elsőnek Erdélyben mondták ki négy vallás szabadságát és egyenjogúságát.
A protestáns reformáció 1517-es elindulásával, a kialakulóban levő protestáns felekezetek és a római katolikus egyház folyamatos küzdelmet vívtak egymással. 1555-ben kötötték meg az augsburgi vallásbékét, mely a katolikus mellett elismerte az evangélikus vallást is, ugyanakkor az általános európai szokást ez nem változtatta meg, a „cuius regio, eius religio” (akié a terület, azé a vallás) elve továbbra is érvényben volt, így bár egy-egy város, tartomány, ország döntést hozhatott arról, hogy katolikus vagy lutheránus hitű lesz-e, de a döntéssel ellentétes hitűek nem gyakorolhatták szabadon vallásukat.
Az augsburgi birodalmi gyűlés
Kép forrása: Hirado.hu
A török engedéllyel, de viszonylagos függetlenséggel rendelkező Erdélyi Fejedelemség a 16. század közepére szinte teljes mértékben protestánssá vált, a római katolikus egyház csak Székelyföld bizonyos régióiban, s egyes főurak udvaraiban maradhatott fenn. János Zsigmond fejedelem kezdetben az evangélikus hithez csatlakozott, majd udvari papja, Dávid Ferenc hatására unitáriussá lett. Ezen kívül a kálvinista nézetek is gyorsan terjedtek Erdélyben az 1560-as években. Az erdélyi döntéshozók kénytelenek voltak belátni, hogy az esetleges vallási feszültségből kialakuló fegyveres konfliktusok a rendkívül kényes elhelyezkedésű (a Habsburg- és az Oszmán-Birodalom találkozásánál fekvő), amúgy is instabil helyzetű Erdély számára végzetes lenne, így a vallási feszültség feloldására egy akkoriban forradalminak számító módszert, a közösség választási jogának a biztosítását alkalmazták.
Szapoloyai János Zsigmond, Erdély első fejedelme
Kép forrása: Erdélyi Napló
Az elfogadott törvény értelmében a világon először négy bevett vallás, a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius nyert szabadságot és egyenjogúságot. Államvallás nincs, az uralkodói hatalom fölötte áll az egyházinak, de nincs joga közöttük bármilyen szempontból különbséget tenni. A „cuius regio, eius religio” elv eltörlésre került, bárhol együtt élhetett több felekezet is és mindenki maga dönthette el, mely valláshoz tartozik. A törvény értelmében tilos volt a más felekezetűeket szidalmazni, papjait gyalázni, ellenük erőszakos cselekedetet elkövetni.
Dávid Ferenc unitárius püspök, az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója
Kép forrása: Magyar Nemzet
Az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozata teljes egészében, korabeli írásmóddal:
"Urunk őfelsége miképpen ennek előtte való gyűlésibe országával közönséggel az religio dolgáról végezött, azonképpen mostan és ez jelen való gyűlésébe azont erősíti, tudniillik, hogy midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ü lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki az superintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, az elébbi constitutiók szerént, és nem engedtetik ezt senkinek, hogy senki fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyögessön az tanításáért, mert a hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon."
Jóllehet a tordai országgyűlés rendelkezései mögött is természetesen politikai és társadalmi (elsősorban nem vallási) érdekek álltak, ettől függetlenül a vallásszabadságért folytatott küzdelem olyan állomását jelenti, melyre méltán lehetünk büszkék, hiszen ez is mutatja, hogy nem minden jó indul feltétlenül „Nyugatról”.
