Elöregedés, kivándorlás, csökkenés. Ilyen szalagcímekkel találkozhat hosszú évtizedek óta az átlagos hírolvasó, ha közép- illetve kelet európai országok népességéről szóló cikkeket olvas.
Az Eurostat, az EU statisztikai hivatala szerint Lengyelország lakossága jelenleg 36,6 millió fő, ami közel 2 millióval kevesebb az 1998-as 38,5 milliós csúcshoz viszonyítva. Tavaly 272 451 gyerek született az országban, ami a legalacsonyabb szám a modern lengyel történelemben, a rendszerváltáshoz képest alig felére esett a születések száma. A 2023-as számítások szerint egy lengyel nő átlagosan 1,16 gyermeket szül, (Magyarországon ugyanez az érték 1,51) ami a világ országai közül a 196. legalacsonyabb termékenységi ráta.
(A kép forrása: Eurostat)
Ez annak fényében lehet meglepő, hogy a mindenkori lengyel kormányok hosszú évtizedek óta próbálják különböző családtámogatási kedvezményekkel ösztönözni a gyermekvállalást. Ennek ellenére 2013 óta minden évben több lengyel hal meg, mint ahány születik. 2023-ban már 136 000-el több halálozást regisztráltak az országban, mint születést. A népességfogyást az utóbbi pár évben a COVID okozta többlethalálozás is jelentősen felgyorsította.
Az elmúlt években azonban egy jelentős változás indult meg az országban.
Egyes becslések szerint 3 millió külföldi tartózkodik Lengyelországban, így az ország valódi népessége 39,6 millió lehet, ami még az 1998-as népességi csúcsnál is magasabb érték, tehát soha nem élt még ennyi ember Lengyelországban.
Weronika Kloc-Nowak, a Varsói Egyetem Migrációkutató Központjának kutatója úgy véli, hogy a legtöbb külföldi nem szerepel az EU, illetve a lengyel statisztikai hivatal népességszámról közzétett adataiban. A pontos szám azért nem ismerhető meg, mert jelenleg nincs egy központi adatbázis. Az új, Donald Tusk vezette lengyel kormány egy integrált statisztikai rendszer kiépítésére tett ígéretet.
(Kép forrása: Warsaw Institute)
Az elemzők kutatásaik alapján úgy vélik, hogy a legutóbbi bevándorlási hullámnak köszönhetően Lengyelország lakossága nemhogy nem csökken, hanem újra növekedik.
A pontos statisztikai mutatók ismerete nélkül is megállapítható az ország nagyvárosait járva, hogy a Lengyelországban élő külföldiek száma a 2010-es években a gazdasági konjunktúrával párhuzamosan ugrásszerű emelkedésnek indult. Az 1989-es rendszerváltást követő kivándorlási hullám évtizedei óriási munkaerőhiányt okoztak, ami egyben egy dinamikus bérversenyt indított el a munkaerőpiacon.
A Lengyelországban élő külföldiek többsége ukrán. Körülbelül 2,5 millióan vannak, beleértve az orosz-ukrán háború kitörését követően érkezett mintegy 1 millió menekültet. A háború előtt a Lengyelországban élő ukránok inkább vendégmunkásokként tevékenykedtek és nem állandó jelleggel telepedtek le az országban, így a népességszámlálási adatokban nem jelentek meg. Az Lukashenka-rezsim elnyomása elől körülbelül 40 000 fehérorosz a második legnagyobb népcsoportot alkotja már. Ahogyan Magyarországra, úgy Lengyelországra is egyre több munkavállaló érkezik Közép- és Dél-Ázsiából.
Az ázsiaiak közül sokan a mezőgazdaságban kezdtek dolgozni, hogy helyettesítsék azokat a férfiakat, akik korábban idénymunkásként Ukrajnából érkeztek, azonban most nem hagyhatják el Ukrajnát a háború miatt. Viszont az is egy megfigyelhető tendencia, hogy képzett ázsiaiak is érkeznek. A fő területek az informatika, az egészségügy és az ipar.
(Kép forrása: In Your Pocket)
Lengyelország hazánkhoz hasonlóan 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, a csatlakozás után rengeteg lengyel költözött Nagy-Britanniába a jobb munkalehetőség és életszínvonal reményében. Egy 2017-es adat szerint a szigetországban több mint 1 millió lengyel élt. A legutóbbi 2021-es brit népszámlálás szerint már csak 841 ezren voltak, akik Lengyelországot adják meg születési országként. Néhányan a Brexit után Nagy-Britanniából valamelyik másik nyugat-európai országba távoztak, de jelentős részük hazatért.
A Lengyelországból való tömeges kivándorlás korszaka véget ért, és ma már többen vándorolnak be, mint ahányan ki.
Mégis, az ország társadalombiztosítási intézményének tavalyi jelentése szerint ahhoz, hogy az ország megtartsa a munkaképes korú népesség és a nyugdíjasok jelenlegi arányát, a következő évtizedben további 2 millió dolgozó bevándorlót kellene befogadni. Bár Lengyelország népessége jelenleg emelkedik, a bevándorlást leszámítva az összes demográfiai mutatója negatív tendenciát mutat. Erőteljes bevándorlás nélkül Lengyelországnak egy gyorsan öregedő, elnéptelenedő népességgel kellene szembenéznie. Továbbá ma még nem lehet tudni, hány ukrán marad Lengyelországban, ha véget ér a háború, és ha maradnak is, előbb-utóbb a bevándorlók is egyre öregebb lesznek, ugyanis nem vállalnak elég gyereket.
Viszont ha az ukrajnai háború tovább eszkalálódik és az oroszok további ukrán területeket szállnak meg, akkor Lengyelországba még sokkal több ukrán menekült fog érkezni.
(Kép forrása: ING Think)
Idén június 1-től a lengyel állam elkezdte finanszírozni a meddőségi kezeléseket.
A 20-as és 30-as éveik végén járó lengyel nők kevesebb gyermeket vállalnak, mint sok más országban élő társaik. Ennek egyik oka, hogy eddig nehéz és drága volt segítséget kapni a meddőségi kezeléshez. Lengyelországban az előző kormány által bevezetett korlátozó abortusztörvények csökkentették a születési arányt, mivel a nők kevésbé voltak hajlandóak gyermeket vállalni, tudván, hogy nem férhetnek hozzá az abortuszhoz, ha bármilyen probléma adódna.
Az elmúlt három évtizedben Európa szinte valamennyi volt kommunista országának népessége csökkent. De Lengyelország nincs egyedül azzal, hogy a bevándorlásnak köszönhetően - feltéve, hogy az tartósan fennmarad – a népesség növekedik. Csehország lakossága is növekszik most, ahogyan az ukrán menekültek érkeznek az országba. A volt Jugoszláv háború sújtotta régiókból érkező bevándorlóknak köszönhetően Szlovénia és Montenegró népessége is emelkedésnek indult az utóbbi években.
(Borítókép forrása: nwflags)
