Donald Trump úgy tűnik olyan nevekkel tölti meg kabinetjét, amelyek már most heves vitákat váltanak ki. A jelöltek listáján jelen vannak riporterek, milliárdosok, összeesküvés-elmélet hívők, és az ultra-konzervatív politikai spektrum szereplői. Bár sokan kritikát fogalmaznak meg a jelöltekkel kapcsolatban, érdemes alaposan megvizsgálni, milyen tervekkel lépnének hivatalba, és mit várhatunk tőlük.
Elon Musk és Vivek Ramaswamy: a takarékosság bajnokai (Department of Government Efficiency)
Az újonnan létrehozott Department of Government Efficiency (DOGE) az egyik újítás az adminisztráció tervei között. Trump egyértelműen Elon Musk és Vivek Ramaswamy számára hozta létre ezt a pozíciót, amelynek célja az amerikai kormányzati kiadások drasztikus csökkentése. Musk, a Tesla és az X (korábbi Twitter) vezére, Ramaswamy pedig gyógyszeripari milliárdosként közösen felügyelnék a minisztériumnak ígérkező hatékonysági kormányzati szervet. A DOGE név nem véletlen: utalás a Dogecoin nevű kriptovalutára, amely Musk támogatásával vált népszerűvé.
Musk szerint a szövetségi költségvetésből akár 2 billió dollárt, azaz a 2023-as összköltségvetés csaknem egyharmadát meg lehetne spórolni. Ramaswamy tervei szerint pedig akár a szövetségi munkaerő (közszféra) 75%-át is leépítenék, ami rengeteg amerikai számára, köztük Trump támogatóinak is, elvesztett állásokat jelent. Ezen radikális lépések példaképeként az argentin elnök, Javier Milei neve is felmerült, aki hasonló intézkedésekkel próbálta stabilizálni országának gazdaságát. Azonban az Egyesült Államok esete más: míg az argentin állami szféra szándékosan túlfoglalkoztatott volt, az amerikai kormányzat csökkentése az egészségügytől kezdve a védelmi iparig minden területre hatással lehet.
Marco Rubio: a leendő külügyminiszter (State Secretary)
Marco Rubio, floridai szenátor, az egyik legkevésbé vitatott jelölt a leendő Trump-kormányban. A republikánus párt mérsékelt szárnyának képviselőjeként ismert, és jelentős tapasztalatot szerzett a Szenátus Külügyi Bizottságában.
Rubio Ukrajna kérdésében pragmatikus megközelítést képvisel. Elismeri az ukránok bátorságát, de úgy véli, hogy az USA által finanszírozott konfliktus egyre inkább patthelyzetté alakul. „Ezt a háborút be kell fejezni, különben az ország száz évvel visszakerül” – nyilatkozta nemrég.
Ellenzi a további nagymértékű katonai segélycsomagokat, és azt hangsúlyozza, hogy az ukrán háború elvonja az USA figyelmét a világ más, stratégiai szempontból fontos területeiről, például az Indo-csendes-óceáni térségről. Ez az álláspont Trump körében népszerű, de persze a spektrum másik oldalán, a teljes ukrán támogatás mellett lobbizó oldalon is vannak emberei az elnöknek pl, az új nemzetbiztonsági tanácsadó.
Kínával szemben erős álláspontot képvisel, Rubio többször hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok stratégiai prioritásainak középpontjába Kínát kell helyezni, mivel szerinte a 21. század jövőjét nagyrészt az Indo-csendes-óceáni térség alakulása határozza meg. Szerinte Kína arra törekszik, hogy az USA figyelmét Európában kössék le az ukrajnai háborúval, miközben tovább erősíti pozícióit az ázsiai térségben. Rubio figyelmeztetett Kína katonai modernizációjára, különösen a Dél-kínai-tenger militarizálására és a tajvani fenyegetés fokozódására, így várhatóan a Biden kormánynál is erősebb retorika várható Kínával szemben.
A Gázai övezetben folyó harcokat illetően Rubio határozottan elutasítja a tűzszünet gondolatát. Szerinte Izraelnek el kell pusztítania a Hamaszt, hogy a terrorszervezet többé ne jelenthessen fenyegetést az országra.
Rubio szerint Irán „terrorista rezsim,” amely fokozott nemzetközi fellépést igényel. Korábbi kijelentései szerint az iráni kormány az egyik legnagyobb fenyegetés a Közel-Keleten, és ennek megfelelően szigorúbb szankciókat és erőteljesebb fellépést sürget. Mint látható Rubio álláspontjai visszatükrözik mind Trump, mind pedig a hozzá közel állók véleményét. Fontos megjegyezni azonban, hogy az amerikai külpolitika folytonosságára volt példa az elmúlt adminisztrációk során, nem volt nagy váltás a demokraták és republikánusok cselekedetei között, inkább a retorikai eszközök voltak az eltérőek.
Pete Hegseth: a Fox News riporterből védelmi miniszter? (Secretary of Defense)
Az egyik legmeglepőbb jelölt Pete Hegseth, a Fox News riportere, aki védelmi miniszter lehet. Korábbi katonai karrierje során őrnagyi rendfokozatig jutott, veteránként Afganisztánban és Irakban is szolgált, és számos kitüntetést kapott, azonban nincs politikai vagy védelmi ipari háttere.
Hegseth radikális elképzelései között szerepel a Védelmi Minisztérium átnevezése „Hadügyminisztériumra,” és a különféle diverzitásra és egyenlőségre vonatkozó programok eltörlése. Véleménye szerint a női katonák harctéri szerepvállalása nem tette hatékonyabbá a hadsereget, sőt nincs rá szükség. Ezek a kijelentések sokak támogatását megnyerték a konzervatív táborban, ugyanakkor felvetik a kérdést, hogy képes lenne-e vezetni egy 900 milliárd dolláros költségvetéssel működő, 2,9 millió alkalmazottat foglalkoztató szervezetet tapasztalat nélkül?
Elődei szinte minden esetben nyugalmazott táborokok, vagy közszolgák, esetleg védelmi ipari figurák voltak, így a riporter jelölése meglepő, azonban az vitathatatlan, hogy veteránként valódi háborús tapasztalata van és lojális Trumphoz, ami az új adminisztrációban kulcsszerepet játszik.
Robert F. Kennedy Jr.: az egészségügy megosztó figurája (Secretary of Health)
Robert F. Kennedy Jr., Trump egészségügyi miniszterjelöltje, talán az egyik legvitatottabb név az új kabinet tagjai között. Kennedy, aki jogászként vált ismertté, hosszú ideje az oltásellenes mozgalom élharcosa, és számos összeesküvés-elméletet támogat, amelyek közül több már többszörösen megdőlt. Állításai között szerepel, hogy a védőoltások – különösen a thimerosal tartósítószert tartalmazók – autizmust okoznak, noha ezt a tudományos közösség egyértelműen cáfolta.
COVID-19 kapcsán is több alkalommal tett megdöbbentő kijelentéseket: egy 2023-as felvételen azt állította, hogy a vírus célzottan támadja a kaukázusi és fekete etnikai csoportokat, míg az askenázi zsidók és kínaiak immunisabbak lehetnek. Az 5G technológia egészségkárosító hatásaival kapcsolatos elméleteit szintén széles körben elutasították, Kennedy azonban kitart amellett, hogy az új generációs mobilhálózat rákot okozhat, sőt, megnyitja az agyi vérgátat a mérgező anyagok előtt.
Az egészségügyet érintő nézetei itt nem állnak meg: Kennedy szerint a fluorid, amelyet az ivóvíz tisztítása során használnak, számos betegséget, például ízületi gyulladást, csökkent IQ-t és egyéb egészségkárosodást okozhat. Mindezek mellett többször kritizálta az FDA-t (Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet), mondván, hogy az ügynökség elnyomja az olyan termékeket, amelyek emberi egészséget javíthatnának, de nem szabadalmaztathatók.
Kennedy jelölése nemcsak Trump ellenfelei, hanem saját családja körében is éles kritikát váltott ki. Testvérei és unokatestvérei több alkalommal nyíltan elhatárolódtak nézeteitől, különösen azok antiszemita és tudományellenes vonatkozásai miatt. Egyes elemzők szerint azonban Trump számára Kennedy lojalitása és közéleti ismertsége nagyobb súllyal esett latba, mint a szakmai alkalmasság kérdése. A BBC szerint(link) az egészségügy vezetése lehetett az ára az elnöki visszalépésének, és a nílt kiállásának Trump mellett. Ez komoly aggodalmakat vet fel, különösen egy olyan poszt esetében, amely több millió amerikai egészségügyi ellátását érinti.
Folytatjuk!
