Reaktor

Jelenkorunk fizetési rendszere vegyes modellekre épül: a készpénz és a digitális megoldások párhuzamosan léteznek, és az utóbbiak térnyerése látszólag megállíthatatlan. De vajon ez valóban így van? A Mi Hazánk Mozgalom 2023 végén egy alaptörvény-módosítást kezdeményezett, amely a készpénzhasználat alkotmányos védelmét célozza – számolt be róla a 444. Eközben a világ számos jegybankja vizsgálja a digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségét. Felmerül tehát a kérdés: hol rejlik a jövő? A készpénzben, amely évszázadok óta stabil alapja a gazdaságnak, vagy a digitalizációban, amely a modernizáció és az innováció ígéretét hordozza? E kérdések megválaszolásához a készpénz és a digitális fizetőeszközök előnyeit, hátrányait, valamint az elmúlt évek trendjeit érdemes megvizsgálni.

Az alábbi táblázat foglalja össze a készpénz és a digitális pénz főbb jellemzőit:

A fenntarthatóság ma kulcskérdés, amelyben a digitális fizetési rendszerek előnyösebbek lehetnek, hiszen a készpénz gyártása, szállítása és megsemmisítése jelentős környezeti terheket ró az iparra. Ugyanakkor a digitális pénz sem mentes a problémáktól: az adatközpontok energiafogyasztása, valamint az infrastruktúrák kiépítése és karbantartása komoly ökológiai lábnyomot hagy. Az érmék és bankjegyek fizikai előállítása azonban folyamatos és megújuló költségekkel jár, míg a digitális rendszerek esetében a kezdeti beruházások után alacsonyabb fenntartási költségek tapasztalhatók.

A nyomon követhetőség kérdése szintén ellentmondásos. Míg a készpénzhasználat biztosítja az anonimitást, ezzel párhuzamosan hozzájárulhat a szürke- és feketegazdaság virágzásához. Ez az államok számára komoly adóbevétel-kiesést okozhat, miközben a digitális pénz átláthatósága segítheti az illegális tevékenységek visszaszorítását. Ugyanakkor sokan attól tartanak, hogy a teljesen digitális pénzrendszerekben a hatóságok vagy más szereplők könnyen visszaélhetnek a tranzakciók nyomon követhetőségével.

A készpénz és a digitális fizetések elterjedése nemcsak technológiai fejlettségen múlik, hanem a társadalmi környezet is jelentős szerepet játszik. Az idősebb generációk és az alacsonyabb jövedelmű rétegek gyakran nehezebben alkalmazkodnak az új technológiákhoz, ami a digitális szakadék kialakulásához vezethet. Magyarországon a bankszámlával nem rendelkező lakosság aránya még mindig jelentős, különösen a vidéki területeken. Az olyan társadalmi problémák, mint a szegénység vagy az alacsony digitális írástudás, tovább lassítják a digitalizáció terjedését. Ezek a tényezők megerősítik a készpénz szerepét, hiszen az bárki számára elérhető, és nem igényel speciális eszközöket vagy tudást a használatához.

Az elmúlt évek egyik legjelentősebb fordulópontját a Covid-19 járvány hozta. A járványidőszak alatt az online vásárlás és a digitális fizetési megoldások terjedése felgyorsult. Az MNB adatai szerint a készpénzállomány csökkenését elsősorban a megváltozott fogyasztói szokások idézték elő. Az érintésmentes fizetés higiéniai előnyei, valamint a szigorú járványügyi intézkedések ösztönözték az embereket arra, hogy a digitális lehetőségeket részesítsék előnyben. Ugyanakkor a járvány hatása kettős volt: bár nőtt a digitális rendszereket használók aránya, a szegénységi mutatók is romlottak, ami viszont a készpénzhasználat fennmaradását támogatja. Az idősebb generáció, amely gyakran kevésbé nyitott a digitalizációra, folyamatosan csökkenő arányban van jelen a társadalomban, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a készpénz teljesen eltűnik.

A Világbank 2022-es adatai szerint Magyarországon a 15 év feletti lakosság 88,2%-ának van bankszámlája, ami jelentős előrelépés a digitális pénzügyi szolgáltatások elterjedése szempontjából. Ez a magas arány kedvező alapot biztosít a digitalizáció további fejlődéséhez, ám a készpénz teljes kiiktatása még hosszú ideig nem reális célkitűzés. A társadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység jelenlegi mértéke miatt a készpénz iránti igény valószínűleg fennmarad, különösen az alacsonyabb jövedelmű rétegek körében. Az is egyértelmű, hogy a digitális pénzügyi rendszerek fejlesztése elengedhetetlen, ugyanakkor biztosítani kell a hozzáférést azok számára is, akik jelenleg nem rendelkeznek megfelelő technológiai háttérrel vagy ismeretekkel.

Nemzetközi példák azt mutatják, hogy a készpénzmentes társadalmak felé való átmenet nagyban függ az állami és magánszektor együttműködésétől. Svédország az egyik élenjáró ezen a területen, ahol a digitális fizetési rendszerek rendkívül fejlettek, és a készpénzhasználat minimálisra csökkent. Azonban még ott is vannak, akik kritizálják a teljes készpénzmentességet, mivel az idősebbek és a technológiát kevésbé ismerők kiszorulhatnak a rendszerből. Ezzel szemben Németországban a készpénzhasználat még mindig népszerű, részben a kulturális szokások, részben pedig az adatvédelemmel kapcsolatos aggodalmak miatt. Ez azt mutatja, hogy a technológiai fejlettség önmagában nem elegendő; a társadalmi elfogadottság és az infrastruktúra kiépítettsége egyaránt kulcsfontosságú.

Bár a készpénzmentes gazdaság iránya egyértelmű, a folyamat lassú és óvatos lépéseket igényel. Az alkotmányos védelem biztosítása a készpénz számára egy olyan eszköz lehet, amely megőrzi az egyének választási szabadságát, miközben a digitális rendszerek fejlesztése hosszú távon a gazdaság motorjává válhat. A jövő tehát nem „vagy-vagy”, hanem inkább „is-is” alapon képzelhető el: egy olyan ökoszisztéma, amely mindkét fizetési forma előnyeit integrálja, miközben minimalizálja azok hátrányait.

Források: 

• Mészáros, J. (2023), Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a készpénzhasználat alkotmányos védelméért, 444.hu, Elérhető: https://444.hu/2023/11/14/alairasgyujtest-indit-a-mi-hazank-a-keszpenzhasznalat-alkotmanyos-vedelmeert letöltve: 2024.01.10.

• MNB (2023). Idősorok: Fizetési forgalom, statisztika.mnb.hu, Elérhető: https://statisztika.mnb.hu/publikacios-temak/penzforgalmi-adatok/penzforgalmi-adatkozlesek/tajekoztato---penzforgalom letöltve: 2024.01.10.

• World Bank (2020). The little data book on financial inclusion 2022, Elérhető: https://openknowledge.worldbank.org/handle/10986/38148 letöltve: 2024.01.10.

• Banai, Á., & Nagy, B. (2021). Egy új kor hajnalán–Pénz a XXI. században, a Magyar Nemzeti Bank tanulmánykötete a digitális jegybankpénzről [At the Dawn of a New Era-Money in the 21st Century, a Book of Studies on Digital Central Bank Money by the Magyar Nemzeti Bank].

• Végső, T. (2020). A magyarországi készpénzkereslet változásának összehasonlító elemzése. Hitelintézeti Szemle/Financial And Economic Review, 19(1), 90-118. https://doi.org/10.25201/HSZ.19.1.90118 • Tamás, V. (2020). Készpénzhasználatra ható tényezők vizsgálata Magyarországon a 2011–2019-es időszakban, Investigation of factors influencing cash usage in Hungary from 2011 to 2019. Magyar Tudomány, 181(8), 1074-1089.

• Kovács, G., & Vinkóczi, T. (2020). A banki szolgáltatások digitalizációs-modernizációs hatásainak térbeli vizsgálata az Európai Unióban, Spatial study of the digitalisation-modernization effects of the banking sector in the European Union. Külgazdaság, 64(11-12), 33-69.