Reaktor

A készpénzhasználat alkotmányos alapjog!?

img_20241123_124710_686.pngJelenkorunk fizetési rendszere vegyes modellekre épül: a készpénz és a digitális megoldások párhuzamosan léteznek, és az utóbbiak térnyerése látszólag megállíthatatlan. De vajon ez valóban így van? A Mi Hazánk Mozgalom 2023 végén egy alaptörvény-módosítást kezdeményezett, amely a készpénzhasználat alkotmányos védelmét célozza – számolt be róla a 444. Eközben a világ számos jegybankja vizsgálja a digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségét. Felmerül tehát a kérdés: hol rejlik a jövő? A készpénzben, amely évszázadok óta stabil alapja a gazdaságnak, vagy a digitalizációban, amely a modernizáció és az innováció ígéretét hordozza? E kérdések megválaszolásához a készpénz és a digitális fizetőeszközök előnyeit, hátrányait, valamint az elmúlt évek trendjeit érdemes megvizsgálni.

Az alábbi táblázat foglalja össze a készpénz és a digitális pénz főbb jellemzőit:

Szempont

Készpénz

Digitális pénz

Elérhetőség, szükséges felhasználói szint

Bárki számára könnyen elérhető, minimális matematikai ismeretek szükségesek.

Internetkapcsolat szükséges, idősebb és/vagy szegényebb rétegek számára kevésbé elérhető, minimális képzés szükséges.

Használhatóság

Fizikai forma: vigyázni kell rá, könnyen ellopható, nem higiénikus, nem igényel infrastruktúrát, anonim.

Online: nehezebb ellopni, könnyebb tárolni, nyomon követhető, magas infrastruktúrát igényel.

Környezeti károk

Magas gyártási, szállítási, selejtezési költségek.

Alacsonyabb, bár az energiaigényes adatközpontok és technológiai eszközök jelentős környezeti hatással bírnak.

Egyéb érvek

Kevésbé nyomon követhető, ezért a magánélet védelme szempontjából előnyös.

Potenciális újítások és fejlesztések terepe, de a lekövethetőség hátrányos lehet a magánélet szempontjából.

A fenntarthatóság ma kulcskérdés, amelyben a digitális fizetési rendszerek előnyösebbek lehetnek, hiszen a készpénz gyártása, szállítása és megsemmisítése jelentős környezeti terheket ró az iparra. Ugyanakkor a digitális pénz sem mentes a problémáktól: az adatközpontok energiafogyasztása, valamint az infrastruktúrák kiépítése és karbantartása komoly ökológiai lábnyomot hagy. Az érmék és bankjegyek fizikai előállítása azonban folyamatos és megújuló költségekkel jár, míg a digitális rendszerek esetében a kezdeti beruházások után alacsonyabb fenntartási költségek tapasztalhatók.

A nyomon követhetőség kérdése szintén ellentmondásos. Míg a készpénzhasználat biztosítja az anonimitást, ezzel párhuzamosan hozzájárulhat a szürke- és feketegazdaság virágzásához. Ez az államok számára komoly adóbevétel-kiesést okozhat, miközben a digitális pénz átláthatósága segítheti az illegális tevékenységek visszaszorítását. Ugyanakkor sokan attól tartanak, hogy a teljesen digitális pénzrendszerekben a hatóságok vagy más szereplők könnyen visszaélhetnek a tranzakciók nyomon követhetőségével.

A készpénz és a digitális fizetések elterjedése nemcsak technológiai fejlettségen múlik, hanem a társadalmi környezet is jelentős szerepet játszik. Az idősebb generációk és az alacsonyabb jövedelmű rétegek gyakran nehezebben alkalmazkodnak az új technológiákhoz, ami a digitális szakadék kialakulásához vezethet. Magyarországon a bankszámlával nem rendelkező lakosság aránya még mindig jelentős, különösen a vidéki területeken. Az olyan társadalmi problémák, mint a szegénység vagy az alacsony digitális írástudás, tovább lassítják a digitalizáció terjedését. Ezek a tényezők megerősítik a készpénz szerepét, hiszen az bárki számára elérhető, és nem igényel speciális eszközöket vagy tudást a használatához.

Az elmúlt évek egyik legjelentősebb fordulópontját a Covid-19 járvány hozta. A járványidőszak alatt az online vásárlás és a digitális fizetési megoldások terjedése felgyorsult. Az MNB adatai szerint a készpénzállomány csökkenését elsősorban a megváltozott fogyasztói szokások idézték elő. Az érintésmentes fizetés higiéniai előnyei, valamint a szigorú járványügyi intézkedések ösztönözték az embereket arra, hogy a digitális lehetőségeket részesítsék előnyben. Ugyanakkor a járvány hatása kettős volt: bár nőtt a digitális rendszereket használók aránya, a szegénységi mutatók is romlottak, ami viszont a készpénzhasználat fennmaradását támogatja. Az idősebb generáció, amely gyakran kevésbé nyitott a digitalizációra, folyamatosan csökkenő arányban van jelen a társadalomban, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a készpénz teljesen eltűnik.

A Világbank 2022-es adatai szerint Magyarországon a 15 év feletti lakosság 88,2%-ának van bankszámlája, ami jelentős előrelépés a digitális pénzügyi szolgáltatások elterjedése szempontjából. Ez a magas arány kedvező alapot biztosít a digitalizáció további fejlődéséhez, ám a készpénz teljes kiiktatása még hosszú ideig nem reális célkitűzés. A társadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység jelenlegi mértéke miatt a készpénz iránti igény valószínűleg fennmarad, különösen az alacsonyabb jövedelmű rétegek körében. Az is egyértelmű, hogy a digitális pénzügyi rendszerek fejlesztése elengedhetetlen, ugyanakkor biztosítani kell a hozzáférést azok számára is, akik jelenleg nem rendelkeznek megfelelő technológiai háttérrel vagy ismeretekkel.

Nemzetközi példák azt mutatják, hogy a készpénzmentes társadalmak felé való átmenet nagyban függ az állami és magánszektor együttműködésétől. Svédország az egyik élenjáró ezen a területen, ahol a digitális fizetési rendszerek rendkívül fejlettek, és a készpénzhasználat minimálisra csökkent. Azonban még ott is vannak, akik kritizálják a teljes készpénzmentességet, mivel az idősebbek és a technológiát kevésbé ismerők kiszorulhatnak a rendszerből. Ezzel szemben Németországban a készpénzhasználat még mindig népszerű, részben a kulturális szokások, részben pedig az adatvédelemmel kapcsolatos aggodalmak miatt. Ez azt mutatja, hogy a technológiai fejlettség önmagában nem elegendő; a társadalmi elfogadottság és az infrastruktúra kiépítettsége egyaránt kulcsfontosságú.

Bár a készpénzmentes gazdaság iránya egyértelmű, a folyamat lassú és óvatos lépéseket igényel. Az alkotmányos védelem biztosítása a készpénz számára egy olyan eszköz lehet, amely megőrzi az egyének választási szabadságát, miközben a digitális rendszerek fejlesztése hosszú távon a gazdaság motorjává válhat. A jövő tehát nem „vagy-vagy”, hanem inkább „is-is” alapon képzelhető el: egy olyan ökoszisztéma, amely mindkét fizetési forma előnyeit integrálja, miközben minimalizálja azok hátrányait.

Források: 

  • Mészáros, J. (2023), Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a készpénzhasználat alkotmányos védelméért, 444.hu, Elérhető: https://444.hu/2023/11/14/alairasgyujtest-indit-a-mi-hazank-a-keszpenzhasznalat-alkotmanyos-vedelmeert letöltve: 2024.01.10.
  • MNB (2023). Idősorok: Fizetési forgalom, statisztika.mnb.hu, Elérhető: https://statisztika.mnb.hu/publikacios-temak/penzforgalmi-adatok/penzforgalmi-adatkozlesek/tajekoztato---penzforgalom letöltve: 2024.01.10.
  • World Bank (2020). The little data book on financial inclusion 2022, Elérhető: https://openknowledge.worldbank.org/handle/10986/38148 letöltve: 2024.01.10.
  • Banai, Á., & Nagy, B. (2021). Egy új kor hajnalán–Pénz a XXI. században, a Magyar Nemzeti Bank tanulmánykötete a digitális jegybankpénzről [At the Dawn of a New Era-Money in the 21st Century, a Book of Studies on Digital Central Bank Money by the Magyar Nemzeti Bank].
  • Végső, T. (2020). A magyarországi készpénzkereslet változásának összehasonlító elemzése. Hitelintézeti Szemle/Financial And Economic Review, 19(1), 90-118. https://doi.org/10.25201/HSZ.19.1.90118 • Tamás, V. (2020). Készpénzhasználatra ható tényezők vizsgálata Magyarországon a 2011–2019-es időszakban, Investigation of factors influencing cash usage in Hungary from 2011 to 2019. Magyar Tudomány, 181(8), 1074-1089.
  • Kovács, G., & Vinkóczi, T. (2020). A banki szolgáltatások digitalizációs-modernizációs hatásainak térbeli vizsgálata az Európai Unióban, Spatial study of the digitalisation-modernization effects of the banking sector in the European Union. Külgazdaság, 64(11-12), 33-69.
süti beállítások módosítása