Az Alkotmánybíróságon hosszú idő óta először volt ma nyilvános ülésen kihirdetett határozathozatal. Ez azt jelenti, hogy bárki besétálhatott az Alkotmánybíróság épületébe és meghallgathatta a döntést, vagy akár online is lehetett szabadon csatlakozni. Így tettünk mi is!
Mi történt ma az Alkotmánybíróságon és mi ennek a jelentősége?
Tényállás
Egy súlyos fogyatékossággal élő fiatalember (felperes) a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK, alperes) nyújtott be egy kérelmet – egyébként társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető – alternatív és augmentatív kommunikációs eszköz (AAK eszköz) egyedi méltányossági támogatási érdekében. A kérelem indokaként rögzítette, hogy azért van szüksége egyedi méltányossági kérelemre, mert az ún. Befogadási rendelet (14/2007. (III.14.) EüM rendelet) 10. számú mellékletében rögzített, a társadalombiztosítási támogatással igényelhető gyógyászati segédeszköz listában nem szerepelnek olyan eszközök, amelyek hangzó beszéd pótlására szolgálnak és amely eszközök segítségével beszédfogyatékosként pótolható lenne a beszéde. Ezt az egyedi méltányossági kérelmet a NEAK elutasította, azzal az indokolással, hogy az AAK eszközök nem kerültek orvostechnikai eszközként regisztrálásra, nem számítanak gyógyászati segédeszköznek, ezért ezen termékek árához TB támogatás nem állapítható meg, még méltányosságból sem. Hozzátették továbbá, hogy a gyógyászati segédeszköz forgalmazója nem rendelkezik a gyógyászati segédeszköz árához nyújtott támogatással történő forgalmazásra irányuló, a NEAK-kal kötött szerződéssel. A NEAK kifejtette azt is az elutasítás indokolásában, hogy a termék támogathatóságára vonatkozó jogszabályi tilalom miatt a kérelem elbírálása és a döntés meghozatala során
nem volt szükséges a felperes kórtörténetének, a betegség súlyosságának, az adott termék felperes általi használatának, orvosszakmai indokoltságának, várható egészségnyereségnek, a kórkép előfordulási gyakoriságának a mérlegelése vizsgálata sem.
(forrás: kormany.hu)
Bírói kezdeményezés
A felperes ezen döntés ellen keresetet terjesztett elő. Az ügyben eljáró bíróság a pert felfüggesztette és az Alkotmánybírósághoz fordult. Ugyanis, ha a bírónak az előtte folyó egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, akkor az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi az adott rendelkezés alaptörvény-ellenességének a megállapítását
A kezdeményező bíróság álláspontja szerint a Befogadási rendelet 10. számú mellékletének szabályozása nem tartalmazza a súlyos mozgáskorlátozottságból eredő kommunikációs fogyatékosság esetére szükséges AAK eszközöket, ezért sérti a beszédfogyatékosok emberi méltósághoz, kommunikációhoz, véleménynyilvánításhoz, a szociális biztonsághoz, a testi és lelki egészséghez való jogát, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Érvelése szerint a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatással történő biztosítására irányuló befogadási eljárás szabályozása sem felel meg az alaptörvényi feltételeknek. Ezen kívül a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló nemzetközi egyezmény rendelkezéseit is sérti
Az Alkotmánybíróság döntése
Az Alkotmánybíróság egy alkotmányos követelményt állapított meg, egyebekben a kezdeményezést visszautasította.
A mondat elemzését hátulról kezdve ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság arra a döntésre jutott, hogy mind a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló nemzetközi egyezmény, mind az Alaptörvény azt a kötelezettséget mondja ki a jogalkalmazóknak (jelen esetben a NEAV), hogy a fogyatékossággal élő személyek támogatása során a döntésüket személyközpontú módon, az adott fogyatékossággal élő személy egészségügyi állapotát központba helyezve kell döntést hozni. Tehát a magyar jogszabályi rendelkezések megteremtik azt a környezetet, hogy a fogyatékossággal élő személyek Alaptörvényben és Nemzetközi szerződésben biztosított (alap)jogai maradéktalanul teljesüljenek. A bírói kezdeményezésben említett jogszabályi rendelkezések nem sértik sem az Alaptörvényt, sem a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló nemzetközi egyezményt.
Azonban az alkotmánybíróság megállapított egy alkotmányos követelményt, ami így szól:
Az egészségbiztosító fogyatékossággal élő személy kérelme alapján indult méltányossági eljárása során nem mellőzheti a méltányossági kérelem érdemi vizsgálatát annak megítélésekor, hogy támogatást nyújt-e a társadalombiztosítási támogatással nem rendelkező gyógyászati segédeszköz árához, valamint nem támaszthat olyan feltételt, amely nem szerepel a méltányossági eljárásra vonatkozó szabályokban.
Mit jelent ez emberi nyelven? Annyit, hogy a NEAK jogalkalmazása és döntése nem felel meg az alkotmányossági és alapjogi követelményeknek.
(Borítókép forrása: https://alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/az-alkotmanybirosagrol-mindenkinek-kisfilm-keszult-az-alkotmanybirosag-torteneterol-es-kuldeteserol/)
